Hazánkban az elmúlt években viszonylag magas volt a külkereskedelmi deficit GDP-hez viszonyított aránya. A passzívum jelentős része néhány nagyobb országra korlátozódik. Érdemesnek tartottuk megvizsgálni, hogy az elmúlt hét évben (1997-2003) hogyan változott hazánk külkereskedelmi orientációja, mely országok esetén áll fenn aktívumunk, illetve passzívumunk és ezek milyen arányban járultak hozzá külkereskedelmi hiányunkhoz. Írásunk célja a mély és az egyes gazdasági szektorok szintjéig terjedő elemzés helyett elsősorban a főbb tendenciákra való rávilágítás. A vizsgálat egyik legfőbb tanulsága, hogy mára a Kínával folytatott kereskedelmünk adja a legnagyobb passzívumot az egyenlegben, a kínai import igen dinamikusan, 40% körüli mértékben bővül.
Külkereskedelem: függés a külső konjunkturális ciklusoktól . Az elmúlt hét évet tekintve a külkereskedelmi mérleg passzívuma GDP-arányosan jellemzően 5-7% között ingadozott.A hozzávetőlegesen 700 - 1000 millárd forint közötti nagyságrendet elérő hiány kialakulása mindössze néhány jelentősebb partnerünkkel folytatott kereskedelemhez köthető. Mind export, mind import...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint.
Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint.
További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
Signature előfizetés
