Milyen a nagy kép dióhéjban a magyar gazdaságról?
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint az a helyes, ha az EU országaihoz mérjük magunkat, és ebben nem igazán jó a pozíciónk. Velünk szemben Lengyelország, Románia és Észtország hatalmas dinamikát mutat. Magyarország az elmúlt évtizedekben felélte bizonyos infrastrukturális adottságait (konkrétan a vasúti közlekedési infrastruktúrát említette a közgazdász), ami alól csak a digitalizációs hálózat fejlettsége a kivétel. További probléma, hogy az uniós források jelentős részét nem jövedelemtermelő eszközökbe fektettük.
Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központjának igazgatója mindehhez hozzátette: a válság után nagyjából tartottuk a lépést a régióval, tavaly azonban sehol sem volt olyan gyenge a gazdaság teljesítménye (pláne az agráriumot kivéve az adatokból), mint nálunk. A hosszú távú növekedési képességünket meghatározó humán tőkébe történő befektetésben látható lemaradásunk szintén visszafogja a konvergenciánkat.
Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő portfóliókezelője felhívta a figyelmet: a nagy európai bérkonvergencia jelentős része lezajlott, a görögöket, portugálokat nagyjából utolértük, az elmúlt húsz év sikertörténet az egész régió számára, ugyanakkor a hátszeleket nem mindig tudtuk kihasználni (sok ország kihasználta őket), amikor pedig szembeszél volt, a gazdaságírányítással is problémáink voltak.
Milyenek a következő évek konvergenciára vonatkozó kilátásaink?
Évente 1-2 százalékkal nő a magyar termelékenység, strukturálisan nagy költségvetési hiánnyal és nyomott munkanélküliséggel működik a magyar gazdaság. Ez azt jelenti, hogy ha bekövetkezik egy világgazdasági válság a következő 5-6 évben, akkor a magyar gazdaság nem fog évi 1%-nál nagyobb mértékben nőni a következő években – mondta Zsiday Viktor.
Tardos Gergely idén 2% körüli, jellemzően fogyasztásvezérelt növekedést vár, a beruházások nem fognak csodát művelni. Jövőre 3,5% körül lehet a növekedés, amiben a 2026-os választások előtti költségvetési expanziónak is szerepe lehet. Idén a választások után a választóknak kevésbé fájó kiizgató lépéseket jelenthet be a kormány. Nehéz már olyan csoportokat találni a magyar munkaerőpiacon, akiket még aktivizálni lehetne, ebből az következik, hogy modellváltásra lenne szükség. Tardos szerint nehéz amellett érvelni, hogy visszatérhet a 4-5%-os növekedés, már a 3%-nak is örülhetünk.
Palócz Éva szerint 2,5% körül lehet az idei növekedés, ami nem mondható nagynak, ráadásul egy rossz tavalyi bázist követ. A német gazdaság magához térése esetén egy 3,5%-os növekedést is el tud képzelni. A foglalkoztatás 2010 óta 1 millióval 4,7 millió főre nőtt, ennyivel azonban nem nőtt a termelés, a termelékenység bővülése jelentősen elmaradt a foglalkoztatástól. Az uniós források elmaradásával 2%-nál nagyobb tartós növekedés nem vár a magyar gazdaságra, 2023-ban is láttuk ennek negatív hatását.
Hogy állnak a bizalmi tényezők a magyar gazdaságban?
A gazdasági bizalom helyreállásának egyik pillérét az EU-források megérkezése jelentené, Tardos Gergely megjegyzése szerint azonban ebben „egyensúlyi helyzet van”, hiszen nem kapkod a kormány a forrásokért, és az EU sem igyekszik utánunk dobni őket. A fogyasztói bizalom helyreállni látszik, amit a kiskereskedelem, a lakás- és az autókereslet is mutat. A vállalatoknál nagyon kevés tényező adott az output gap szűküléséhez és a kapacitásbővítő beruházások beindulásához, de ez fokozatosan oldódik, így a vállalati hitelezés bővülése is elkezdődhet a lakossági hitelezés beindulása után. Ugyanakkor hitel nélküli növekedés is elképzelhető, ezért azt nehéz megmondani, mikor fog ez a bővülés bekövetkezni. A jegybanknak már nincs nagy mozgástere a kamatvágásra, óriási szerencsénk lesz, ha 6% alá be tud menni az irányadó kamat, illetve a hosszú hozamszint.
Zsiday Viktor a kamatkörnyezetről beszélve elmondta: 2% körüli reálkamat van beárazva az amerikai kötvényekbe, Magyarországon minimum 3% az egyensúlyi reálkamat, ami azt jelenti, hogy reálisnak tekinthető, 5% körüli infláció mellett 8% körüli kamatra lenne szükség, enélkül gyengülni fog a forint. A magyar költségvetés hiánya magas egy olyan környezetben, amikor nincs recesszió az USA-ban. Zsiday feltette a kérdést: mennyi lesz a hiány, ha beüt egy amerikai recesszió? A befektető semelyik központi banknak nem hiszi el, hogy eléri az inflációs célját.
A Covid kitörése óta vannak elhalasztott fogyasztási döntések a magyar lakosságnál, idén 3-3,5%-os háztartási fogyasztásnövekedés képzelhető el ez alapján, ami az elsődleges húzóereje lehet a gazdasági teljesítménynek. Az állami beruházásokra ilyen szempontból jó ideig nem lehet számítani, a vállalati beruházásokat pedig a külpiacok gyenge teljesítménye és a vállalati dinamizmus hiánya korlátozza Palócz Éva szerint. Ez utóbbihoz fájóan hiányzik a magyar középvállalati szektor, és még csökken is az ide tartozó cégek száma.
Marad-e a magas kamat és a megemelkedett infláció?
Palócz Éva felhívta a figyelmet: a második félévben kezdeni kell valamit az állami költségvetéssel. Egy 675 milliárd forintos beruházás-elhalasztást már bejelentett a kormány, de nem tudni, miből áll. Valamilyen adót meg kell emelni, ami potenciálisan áremelkedést okozhat. A jelenlegi tudásunk szerint a jelentős további kamatcsökkentés és a forint elengedése a legkevésbé valószínű forgatókönyv.
Tardos Gergely szerint a forint most gyengébb, mint ahol a külső egyensúlyi pozíciónk alapján lehetne, 10-20 forinttal szerinte „nyugodtan lehetne” olcsóbb az euró. A forint kérdése most megint politikai kérdéssé vált, elkezdte érdekelni a háztartásokat amiatt, mert a megtakarításuk miatt aggódnak. A háztartási euróra váltás korábban rövidebb időszakokra korlátozódott (pl. végtörlesztés utáni bóvliba kerülés időszaka), de tartósabb időszakra ebben, amit 2022-ben és 2023 egy részében láttunk, még nem volt korábban példa – hívta fel a figyelmet Tardos. A spontán euroizáció a jegybank számára nem egy járható út, az MNB figyelni fog a forint árfolyamára.
Zsiday Viktor úgy vélte, globális megatrend a jegybanki függetlenség csökkenése, ami magasabb inflációt ígér a következő időszakra.
Címlapkép forrása: Mónus Márton / Portfolio
