Unod már, hogy a sok gonosz multi a te pénzeden gyárt fegyvereket, zsákmányol ki közösségeket vagy nyomja el az alkalmazottait? Van egy jó hírünk: komplett iparág épül már arra, hogy etikai vagy éppen vallási szempontok alapján rakjon össze befektetési portfóliókat, amelyek az egyenjogúságért, mellőzött közösségek felvirágoztatásáért vagy a környezetvédelemért harcolnak és aktívan keresik az ezekben élenjáró cégek részvényeit, kötvényeit. A meglepő hírünk az, hogy számos esetben hozam szempontjából is kifizetődő erkölcsös befektetéseket választani.
Portfolio Tanácsadó Központ - A jövő lehetőségei itt kezdődnek. Vagyon - profi megoldások

Etikusan befektetni?


Kurt Vonnegut A Titán Szirénjeiben ír egy befektetőről, aki a Bibliát használja részvényvásárlási iránymutatóként. Nem pusztán a talentumokról szóló példabeszédet követte:

Noel Constant módszere a következő volt: Elővette a sublótfiókból a Gideon-féle Bibliát, és elkezdte Mózes elsőkönyvének első mondatával. Mózes első könyvének első mondata, mint sokan bizonyára tudják, így szól: "Kezdetben teremte Isten a mennyet és a földet." Noel Constant leírta ezt a mondatot, csupa nagybetűvel, minden betű után pontot tett, a betűket párokba sorolta, miáltal a mondat a következőképpen alakult: "K.E., Z.D., E.T., B.E., N.T., E.R., E.M., T.É., I.S., T.E., N.A., M.E., N.N., Y.E., T.É., S.A., F.Ö., L.D., E.T." Ezek után Constant olyan társaságokat keresett, amelyeknek a neve a fenti betűkkel kezdődik, és vásárolt az illető társaságok részvényeiből.


A módszer bejött: a fiktív szereplő pont akkor tudott beszállni a társaságokba, mielőtt kilőtt volna az árfolyamuk, így megtöbbszörözte a vagyonát.

Többen vannak persze, akik nem a betűje, hanem a szellemisége szerint értelmezik az írásokat. Már a 18. századból is származnak feljegyzések arról, hogy a szigorú erkölcsi szabályok szerint élő, keresztény kvékerek kerülték az akkor még széles körben legális rabszolga-kereskedelmet, mára már azonban számos új "taggal" bővült az "erkölcstelen" befektetések listája, például
  • az alkohollal,
  • dohánnyal,
  • szerencsejátékkal,
  • fe gyverekkel
  • és állatokon való kísérletezéssel foglalkozó

cégek kötvényei, részvényei szinte minden vallás szerint kerülendőnek számítanak.

Vannak olyan befektetők, akik pedig amellett, hogy kerülnek egyes eszközöket, kifejezetten a "társadalomtudatos" és "környezettudatos" cégek értékpapírjait keresik, ilyennek minősülnek például a
  • megújuló energiákkal,
  • emberi jogokkal,
  • egyenjogúsággal,
  • közösségi befektetésekkel

foglalkozó, vagy ezekben a témákban élenjáró eredményt felmutató cégek is.

Persze számos olyan befektető is van, aki minden vallási meggyőződés nélkül kerüli az "erkölcstelen" és keresi az "erkölcsös" befektetéseket. Sokszor előfordul az is, hogy a cégek részvényeit megszerző alapkezelők aktívan részt vállalnak a cégek vezetésében és megpróbálják a vállalatot a szerintük etikus viselkedés felé terelni.

Vallásos befektetések


Számos olyan alapkezelő van, amely bizonyos vallás tanításainak megfelelő befektetési politikával működő alapokat rak össze, összeszedtünk ezek közül néhányat. Döntő többsége ezeknek az alapoknak egyébként amerikai.

A katolikus felekezetnek megfelelő alapok kerülik olyan cégek értékpapírjait, amelyek támogatják, vagy foglalkoznak őssejt kutatással, abortusszal, fogamzásgátlással vagy tömegpusztító fegyverekkel, valamint támogatnak azonos nemű vagy házasságon kívüli élettársi kapcsolatokat. Számos olyan alap van ezek mellett, amelyek támogatják az emberi jogokat, a környezettudatos befektetést és a fair munkakörülményeket. Az Egyesült Államokban a katolikus püspöki konferencia össze is állított irányelveket arra vonatkozóan, hogy pontosan mi számít a katolikus értékrendnek megfelelő befektetésnek.

Kifejezetten katolikus befektetőknek jött létre:
  • az LKCM Aquinas Funds,
  • az Ave Maria Mutual Funds,
  • az S&P 500 Catholic Values ETF,
  • a FaithShares Catholic Values Index ETF,
  • illetve az Eventide Gilead is.

A protestáns elveknek megfelelő alapok kissé eltérő befektetési politikát követnek, általában a társadalmi felelősségvállalásra is nagyobb hangsúlyt helyeznek. Az Anglikán Egyház (Church of England) rendelkezik egy etikus befektetéseket vizsgáló testülettel is, akik amellett, hogy a cégekkel próbálnak párbeszédet folytatni az etikus befektetésről, összeállítottak egy listát is az úgynevezett "bűnös részvényekről", amelyre olyan vállalatok kerülnek fel, amelyek dohánnyal, szerencsejátékkal, alkohollal, embrióklónozással és magas kamatozású hitelezéssel foglalkoznak. Emellett olyan cégeket is igyekeznek elkerülni, amelyeknek tevékenysége szennyezi a környezetet vagy nem kereskednek fair módon.

Protestáns elveket követ többek közt:
  • a Guidestone Funds,
  • és a New Covenant Funds (ami a presbiteriánus egyház irányelveit követi) is.

A zsidó vallásnak megfelelő alapok a Talmudban megtalálható diverzifikációs elveket követik, amely szerint a tulajdon harmadát az üzletben (tehát vállalkozásokban), harmadát földben és ingatlanban, harmadát pedig likviden kell tartani. Ezek az alapok többnyire nem fektetnek olyan országokba, amelyek terroristákat szponzorálnak, illetve olyan területeken fektetnek be, amelyek a szegények segítését, családok lakáshoz jutását és a kisvállalkozásokat támogatják.

Zsidó elveket követ többek közt
  • a Calvert Foundation alapjai,
  • a Jewish Funds for Justice Community Investment Initiative,
  • és az AMIDEX35 Israel Mutual Fund (ez csak izraeli cégekre fokuszál Tel Aviv és az Egyesült Államok tőzsdéin).

Az iszlám vallás szigorúan tiltja a "bűnös" (haram) részvényekbe való befektetést; vagyis olyan cégekben, amelyek disznóhússal, pornográfiával, alkohollal és szerencsejátékozással foglalkoznak, hithű muszlimoknak nem lehet részesedése. Emellett minden kamatozó értékpapír tiltott, illetve az olyan cégekbe való befektetés is, amely a bevételének nagy részét kamatokból szerzi. Vannak olyan iszlámhívő befektetők is, akik azért nem fektetnek nagyon eladósodott cégekbe, mert az iszlámban tiltott kamatozó hiteleket fizetik.

Az iszlám irányelveinek megfelelően fektet be többek közt az
  • A Saturna Capital Amana Mutual Funds családja,
  • a Dow Jones Islamic Market család (Iman),
  • és az Allied Asset Advisors Aman alapja is.

Érdemes megjegyezni, hogy az iszlám vallás irányelveinek megfelelően külön bankok is létrejöttek, amelyek kamat helyett kezelési költséget számítanak fel a hitelekre, de van olyan konstrukció is, amely a beruházást nyereségében osztozik a kölcsönt felvevővel.

Befektetés a fenntartható jövőbe


Számos olyan alap van, amely nem vallási szempontok alapján fektet be, de mégis igyekszik erkölcsös cégek eszközeit megvásárolni és az "erkölcstelen" cégek értékpapírjait kerülni.

A környezettudatos befektetéseknek számos fajtája van, amelyik mezőgazdaságba, megújuló energiákba, erdőgazdálkodásba, vízenergiába, stb. fektet, csak az Egyesült Királyságban több száz ilyen alap van. Léteznek olyan alapok is, amelyek csak úgynevezett "zöld kötvényekbe" fektetnek, ezek jellemzően olyan kötvények, amelyeket zöldenergiával foglalkozó vállalatok, projektek bocsájtanak ki.

Ilyen alap számtalan másik példa mellett a
  • az 1984 óta működő, aktívan kezelt Parnassus Endeavor és Parnassus Mid-Cap,
  • a TIAA-CREF Social Choice kötvényalap,
  • és a Vanguard FTSE Social Index is.

A társadalmi felelősségtudatossággal foglalkozó alapok olyan vállalatok részvényeit vásárolják, amelyek etikusan bánnak munkaerejükkel, mellette pedig a helyi közösségeket, alapítványokat és emberi jogok érvényesítését is támogatják.

A közösségi befektetéssel foglalkozó alapok alacsony bevétellel rendelkező, hátrányos helyzetű vagy rossz infrastruktúrájú közösségekbe fektetnek, vagy közvetlenül, vagy úgy, hogy helyi fejlesztési bankokat, hitelintézeteket finanszíroznak.

Ilyen alapok például
  • az Access Capital Strategies Community Investment Fund,
  • és a Cutting Edge Capital egyes alapjai.

Mindhárom esetben előfordulhat, hogy az alapok kerülnek olyan "etikátlan" befektetéseket, mint az alkohol, a dohány, a fegyverek, vagy olyan cégek, amelyek állatokon kísérleteznek.

A leggyakrabban egyébként olyan alapokkal találkozhatunk, amely amellett, hogy nem fektetnek "etikátlan" tevékenységet folytató cégek részvényeibe, mindhárom fenti feltételnek eleget tesznek. Ilyen számos másik példa mellett
  • a Baywood Socially Responsible Fund,
  • a Domini alapjai,
  • a Praxis alapjai,
  • a Parnassus alapjai,
  • a Pax World alapjai (érdemes megjegyezni, hogy az alap külön "női" alapokat is kezel),
  • a Sentinel alapjai.

Kifizetődő döntés?


Megnéztünk néhányat a fent is említett, számtalan alapból, azt vizsgálva, hogy vajon kifizetendő-e etikusnak lenni.

A világ tőzsdéi (az amerikaival az élen) nagyon jól teljesítettek az idén és ez az alapokon is látszik, szinte alig van 1-2 olyan etikus alap (a kiválasztottak közül), amely negatív hozamot ért volna el az elmúlt 3-5 évben. Olyan alap viszont számtalan van, amely nem tudta meghaladni az amerikai S&P 500 index teljesítményét. Az látható, hogy idén eddig, illetve az elmúlt egy évben az alapok többsége felül tudta teljesíteni a benchmark indexet (ezeket feketével jelöltük), míg hosszabb távon csak az alapok fele volt erre képes, ami még mindig sokkal jobb arány, mint amit a befektetési alapkezelés ászainak tartott hedge fundosok tudtak produkálni.

Itt az új őrület: hatalmas pénzeket hoznak a vallásos befektetések


Egyéb források: Investopedia, Morningstar, Money Crashers, Kiplinger, Financial Times, Alapkezelők.