Már két hónap sincs hátra, és életbe lép az európai tőke- és pénzpiacokat felforgató új EU-s irányelv, a MiFID 2. Nem elég, hogy a piaci szereplők már így is sokat szenvednek a szabályoknak való megfeleléssel a határidőre, az EU most, az utolsó utáni pillanatban újabb módosításokat vezetne be, ezúttal az ún. rendszeres internalizálók kapcsán - számol be a hírről a Financial Times.
Portfolio Tanácsadó Központ - A jövő lehetőségei itt kezdődnek. Vagyon - profi megoldások

Új konzultációs lehetőséget indít az Esma a MiFID 2 kapcsán, ezúttal a rendszeres internalizálónak minősülő bankok és egyéb tőke- és pénzpiaci szereplők kapcsán. Attól félnek az európai felügyeletnél, hogy az ebbe a kategóriába tartozó szolgáltatók kihasználnák a rendszerben rejlő kiskapukat a részvényügyleteknél, ezért szigorítanának a szabályokon.

Jelenleg az európai részvénypiacokon végbemenő részvénykereskedés mintegy 30%-át tőzsdén kívüli helyszíneken kötik, az Esma attól tart, hogy ez az arány még nagyobb is lehet. Ennek megakadályozása érdekében azt találták ki, hogy a rendszeres internalizálónak minősülő szolgáltatók és pénzintézetek csak megemelt minimum kereskedési ügyletek esetében használhatnak tőzsdén kívüli felületeket az ügyletkötésre, miután eddig erre is enyhébb szabályok vonatkoztak.

A konzultációs lehetőség a témában január 25-ig áll fent, miután a rendszeres internalizálók kilétére is csak a nyarat követően derül majd fény, ez után fogja látni az Esma, hogy mely bankok és befektetési szolgáltatók milyen nagyságú ügyleteket kötnek.

Nem olyan rég a Deutsche Bank tett ezzel kapcsolatban bejelentést:

2017.10.09 11:43 Olyat lép a német nagybank, amit még senki más előtte

Mi az a rendszeres internalizáló (Systematic Internalizer, SI)?


A rendszeres internalizáló szerepkör kialakítását, mint sok mást is, a 2008-as válság és annak tanulságai hívták életre, az SI már a MIFID 1-ben is szerepelt. Lényegében ezzel kívánják szabályozottabb mederbe terelni a felügyeleti szervek a nagybankok sajátszámlás kereskedéseit.

Miközben a tőzsdéken és egyéb kereskedési helyszíneken az ügyfelek megbízásait igyekeznek párosítani, addig az SI platformokon az ügyfelek eladási vagy vételi megbízásait közvetlenül is tudják teljesíteni. A bankok saját tőkéjüket is felhasználhatják az ügyletek teljesítésére vagy készleteket is felhalmozhatnak az ügyfelek igényeinek kielégítésére.

A rendszeres internalizáló szerepkört azonban sok bírálat érte, sokak szerint ez csak egy nagyobb teret engedett a bankoknak a "dark trading"-re, lényegében egyes részvényügyeleteket olyan platformon hajthatnak végre, amelyekre a piacnak, de sok esetben még a felügyeleti szerveknek sincs rálátása.

Nem véletlen, hogy a MiFID 1-ben leírtakhoz képest a MiFID 2-ben több helyen is szigorítanak az SI szerepkörön és kötelezettségeken. Egyrészt előírják, hogy csak az lehet rendszeres internalizáló, aki az ügyfélmegbízások végrehajtásakor jelentős nagyságrendben kereskedik saját számlára rendszeresen és szervezetten. A gyakoriságot és rendszerességet a tőzsdén kívüli kötések számával kell mérni, és mindezt a Felügyeletnek is jelenteni kell.