Olaf Scholz német kancellár „nagyon aggasztónak” nevezte, hogy az Alternatíva Németországnak (AfD) EP-képviselője, Maximilian Krah egyik munkatársáról kiderült, hogy Kínának kémkedett – írja a Reuters.
A német ügyészség közölte, hogy letartóztatták egy, a júniusi európai parlamenti választásokon induló német szélsőjobboldali politikus segítőjét, akit azzal gyanúsítanak, hogy Kína számára kémkedett – számolt be a Guardian.
Petr Bystron, a jelenleg második legnépszerűbb német párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) EP-listájának második helyezettje csütörtökön tagadta azt a vádat, miszerint Moszkvából kapott volna pénzt a Kreml ideológiájának terjesztésére – írja a Tagesschau.de.
Timo Chrupalla, a német szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) vezetője Alekszej Navalnij özvegyének a müncheni biztonsági konferencián előadott beszédét „megrendezettnek” nevezte, és „elviselhetetlennek” tartja, hogy Vlagyimir Putyint még a hivatalos vizsgálat eredménye előtt bűnösnek mondják ki az orosz ellenzéki vezető haláláért – írja a ZDF.de.
A szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) jelentette veszélyre hívta fel figyelmet Olaf Scholz német kancellár a Bundestag holokauszt-emlékülésén – írja a Reuters.
A német közvéleményt mostanában leginkább foglalkoztató témák egyike a szélsőjobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AfD) erősödése. A párt már hónapok óta második helyen áll a közvélemény-kutatásokban, magasan előzve a jelenlegi kormánykoalíció pártjait. Igazán égetővé az tette a kérdést, hogy januárban nyilvánosságra került: novemberben egy AfD-politikusok részvételével zajló titkos találkozón a nem asszimilálódó bevándorlók tömeges kitoloncolásáról szóló tervről értekeztek. Ennek hatására most hétvégén megteltek a német nagyvárosok utcái: több százezren demonstráltak az AfD ellen.
Marine Le Pen, a francia radikális jobboldal vezetője kemény szavakkal bírálta a német szélsőjobboldali AfD-t, és a közös európai parlamenti együttműködés felbontásával fenyegette meg – írja a Tagesschau.de.
Alice Weidel, az Alternatíva Németországnak (AfD) társelnöke a Financial Times-nak azt mondta, hatalomra kerülésük esetén népszavazást tartanának Németország EU-s tagságáról a Brexit-referendum mintájára.
Összesen mintegy 250 ezer ember vonult ki német nagyvárosok utcáira szombaton a szélsőjobboldal elleni tüntetésre – írja a Tagesschau.de.
Január 8-án új párt jött létre Németországban, amelyet máris 4 százalékra mérnek, de potenciálisan akár 14 százaléknyi szavazót is megszerezhet. A pártot a radikális baloldali Baloldalból kilépett Sahra Wagenknecht alapította, és elsősorban a radikális jobboldali AfD szavazóit hódítaná el. Eközben a német belső hírszerzés volt vezetője, Hans-Georg Maaßen, aki jelenleg még az ellenzéki konzervatív CDU tagja, szintén új párt alapítását tervezi, amely ugyancsak az egyre erőteljesebb rendszerellenes hangulatot lovagolná meg.
A hetek óta tartó németországi gazdatüntetések egyik legnagyobb erődemonstrációját tartották Berlinben hétfőn. A gazdák elégedetlenségének oka, hogy a német kormány költségvetési kiigazításként el akarja venni a mezőgazdasági gépekhez járó dízeltámogatást. Bár az Olaf Scholz-féle kabinet részben visszakozott, a megszorításból teljesen nem akar engedni, a gazdaszervezetek viszont csak a javaslat végleges elvetését látják elfogadhatónak. Az ellenzéki radikális jobboldali párt, az AfD, illetve más szélsőséges szervezetek közben igyekeznek a maguk javára fordítani a gazdák haragját, egyesek már „parasztfelkelést” vizionálnak.
Szerte Németországban zajlanak az egyre látványosabb, sőt, egyre dühösebb gazdatüntetések december óta, amelynek legújabb fejezete a tegnap kezdődött egyhetes erődemonstráció. A nagyvárosokban és fontosabb utakon traktoros blokádokkal, sőt, időnként jelentős mennyiségű hígtrágya szétlocsolásával és kisebb összecsapásokkal tarkított, egyre balhésabb megmozdulások közvetlen oka a mezőgazdasági dízel-támogatások csökkentésére és az agrárgépek utáni gépjárműadó-mentességre irányuló kormányzati terv. Az eredetileg bejelentett megszorításokon ugyan enyhített a kormány, ám a tüntetések nem csitultak. Amellett, hogy az ellenzéki politika, különösen az AfD is tüzeli a gazdákat, lényegesen többről van szó, mint a mégoly jelentős kedvezmények féltéséről, vagy politikai kommunikációról. A német gazdatársadalom régóta érzi úgy, hogy a mezőgazdaság nem kapja meg a baráti hozzáállást a kormányzat részéről, és mintegy közellenségként van beállítva, amelyhez rögtön lehet nyúlni, ha megszorításokról van szó.
A 2015–2016-os migránsválság óta 2023-ban volt a legsúlyosabb a bevándorlási helyzet Európában, évek óta nem látott számú menekült és gazdasági bevándorló érkezett a földrészre. Eközben az izraeli–palesztin konfliktus újbóli erőteljes kiéleződése Európában is éreztette a hatását, ahol a jobbára muszlim vallású bevándorlók palesztinpárti és Izrael-ellenes jelszavakkal vonultak az utcákra, és több helyen is összecsaptak szélsőjobboldali ellentüntetőkkel. A bevándorlás fokozódása a bevándorlásellenes erőknek kedvezett: Európa-szerte törnek előre a radikális jobboldali pártok.
Felező válságban van az Olaf Scholz kancellár vezette német kormánykoalíció: kicsit több mint két évvel a választások után és kicsivel kevesebb mint két évvel a következő választások előtt eddigi legnehezebb napjait éli a német kormány. Scholz és a hatalmon lévő pártok népszerűsége mélyponton, nincs elfogadott 2024-es költségvetés, egyre nagyobb a feszültség a kabineten belül, miközben a legkisebb koalíciós párt tagságának egy része kilépne a kormányból, az ellenzék pedig előrehozott választásokat követel. Van-e kiút a válságból?
Bajorországban a Keresztényszociális Unió (CSU), Hessenben a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot a két németországi tartományban vasárnap tartott helyi törvényhozási (Landtag-) választáson az urnazárás után megjelent első adatok, a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) szerint.
Október 8-án tartományi választást tartanak Németország leggazdagabb régiói közül kettőben: Bajorországban és Hessenben. Bár úgy tűnik, a helyi kormányok mindkét tartományban hatalmon maradhatnak, a szövetségi kormánykoalíciót alkotó pártok általában veszteségeket lesznek kénytelen elkönyvelni, míg az országos szinten a közvélemény-kutatásokban második helyre lépett szélsőjobboldali AfD tovább erősödhet mindkét, nem feltétlenül a bázisának tekinthető nyugatnémet tartományban. A két tartományi választás ezért újabb csapást jelenthet az Olaf Scholz kancellár vezette kormánykoalícióra.
Úgy beszél, mintha nyert volna az államban.
Itt vannak a számok.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.