Válaszolt az orosz vezetés a Sberbank igényére
Oroszország azt tervezi, hogy csökkenti részesedését az állami tulajdonú bankokban, kivéve a Sberbankot.
Oroszország azt tervezi, hogy csökkenti részesedését az állami tulajdonú bankokban, kivéve a Sberbankot.
Fogalmazhatnánk cizelláltabban is, de a lényeg ez marad: „fullba tolta” az állam idén az állampapírokat, és nemcsak a lakossági, hanem az intézmény befektetők számára is. Hogy miért? A hazai befektetői arány és az árazási mozgástér növelése érdekében szerettek volna minél több pénzt állampapírokba terelni. Hogy megérte? A köztes cél teljesült, a lakosság kezében lévő állampapír-állomány sosem volt még ilyen magas szinten, és az intézményi szereplők is jelentős állományt halmoztak fel. De van mindennek árnyoldala is: brutális szintre hízott az államháztartás kamatfizetési kötelezettsége és a kiszámítható befektetési környezeten is csorba esett. Nézzük, mik voltak a főbb állampapír-piaci történések 2023-ban.
Az olasz parlament alsóháza az euróövezet mentőalapjának, az Európai Stabilitási Mechanizmusnak (ESM) a reformja ellen szavazott, ezzel bizonytalanságot okozva a bajba jutott bankok megsegítését célzó európai uniós szerződés ratifikálásában.
Az Európai Központi Bank 20 banknál emelte meg a minimum tőkekövetelményt, a közlemény szerint ugyanis nincs elég fedezet a nemteljesítő hiteleken.
Az elemzői várakozásokkal összhangban nem változtatott a már hosszabb ideje tartó rendkívül laza monetáris politikáján a japán jegybank (BoJ).
A BÉT oldalán jelentette be az OTP, hogy a nagybank KMRP szervezetei a pénteki kereskedésben összesen 94 ezer részvényt vásároltak.
A brit védelmi minisztérium szombaton is közzétette hírszerzési jelentését. A jelentés ezúttal a legnagyobb ukrán mobilszolgáltató, a Kijivsztar (Kyivstar) elleni december 12-i kibertámadásról ír.
Igaznak bizonyultak a korábbi piaci értesülések: bár a bankoknak február 1-jéig kellett volna elkészülni az azonnali fizetési rendszerhez kapcsolódó új adatbeviteli módozatokkal, vagyis a QR-kódos, az érintéses (NFC-s) és az úgynevezett deep linkes fizetéssel, ennek határidejét 2024. szeptember 1-re tolta ki az MNB. A sárga csekkek nagy ellenségének kikiáltott fizetési kérelmek kötelező bevezetésének határideje április 1-re módosul – derül ki a Magyar Közlönyből.
Ausztria azt szeretné, hogy az Oroszországgal szembeni uniós szankciók támogatásáért cserébe a Raiffeisen Bank International kerüljön le az ukrán feketelistáról.
A bankoknak február 1-jéig kellett volna elkészülni az azonnali fizetési rendszerhez kapcsolódó új adatbeviteli módozatokkal, vagyis a QR-kódos, az érintéses (NFC-s) és az úgynevezett deep linkes fizetéssel. A piaci találgatásokkal összhangban úgy értesültünk, hogy a határidőt kitolja az MNB, a rendelet szövegezése folyamatban van, és már karácsony előtt megjelenhet. Piaci találgatások szerint az új határidő szeptember 1-je az említett fejlesztéseknél, viszont a sárga csekkek nagy ellenségének kikiáltott fizetési kérelmek kötelező bevezetésének határideje változatlanul február 1-je marad.
Töretlenül tartja első helyét a Revolut a hazai mobilbanki rangsor élén, ám a fintech gyökerű neobank előnye majdnem teljesen elolvadt: a hazai mobilbankok nagy része már csak pár tized csillagra van tőlük. Az MBH néhány legacy mobilbankját leszámítva legfeljebb a nagyobb frissítések és változtatások után kerülnek fél csillagon túli lemaradásba a mobilbankok. Mutatjuk a friss mobilbanki rangsort!
Ahogy arról kedd reggel mi is beszámoltunk, az október elején bevezetett 8,5 százalékról 7,3 százalékra csökken a jövő év elejétől a lakáshitelek önkéntes THM-plafonja. Ez a várakozásainknál jóval magasabb ütemű kamatcsökkentést jelent, jelenleg ugyanis ennyire olcsó hiteleket nem igazán találunk a piacon. De vajon az 1,2 százalékpontos THM-csökkenés hatására mennyivel lesz alacsonyabb a banki ajánlatokban elérhető lakossági jelzáloghitelek törlesztőrészlete? Ezt néztük meg alábbi elemzésünkben. Az egyes hitelek összehasonlításához a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Franciaország szerint a bankoknak mentesülniük kellene az új uniós átvilágítási szabályok alól, mivel a követelmények ügyfeleikre való alkalmazása akadályozná a hitelezést - írta meg a Financial Times.
A hitelpiac az egyik olyan terület, ahol ma már napi szinten találkozhatunk MI alapú megoldásokkal, ugyanakkor itt is jellemző, hogy nem értjük, nem látjuk át, hogy pontosan hogyan is érint mindez minket. Az ilyen alkalmazásokra vonatkozó szabályozás egyik kiemelt célja, hogy ezek az információk megismerhetővé váljanak az ügyfél számára, ugyanakkor ez az elvárás az MI természetéből fakadóan tartogat kihívásokat. Az Európai Unió Bírósága a SCHUFA ügyben a napokban ki is mondta, hogy az automatizált hitelbírálat csak szigorú feltételek mellett lehet megengedett. Milyen szempontokkal bővül a hitelbírálat, mit jelent mindez az ügyfél számára, és erről hol és hogyan értesül? Hogyan fogja tudni értelmezni azt a döntési folyamatot, amelyet még a bank munkatársai sem feltétlenül látnak át, és egyáltalán hová fordulhat panasszal? A Portfolio Belényi Andreát, Menyhárd Attilát és Várady Endrét, a VJT&Partners Ügyvédi Iroda szakértőit kérdezte.
Több német biztosító, köztük a Munich Re és az Allianz is összesen több mint 3 milliárd eurós kitettséggel rendelkezik René Benko küszködő ingatlanbirodalmában, a Signa csoportban. E kitettségnek körülbelül egyharmadát nem fedezi semmilyen biztosíték, ami az egyes biztosítóknak különösen nagy fájdalmat okozhat - írta a Financial Times.
2020 márciusa óta a legalacsonyabb szintre csökkentették a hedge fundok a pénzügyi szektor részvényeiben való kitettségüket - derül ki a Goldman Sachs jelentéséből.
Jó évet zár a Start Garancia Zrt.: a társaság kezességvállalási állománya december elejére elérte a 300 milliárd forintot, ami közel 50 százalékos növekedést jelent a tavalyi év végéhez képest, emellett az adózott eredmény és a saját tőke is tovább nőtt. Az új típusú kezességvállalások tekintetében továbbra sem került sor kezesség beváltására - derül ki a vállalat közleményéből.
Az európai jelzáloghitel-állomány várhatóan a 2013-2023-ig terjedő időszak leglassabb növekedését fogja produkálni az alacsonyabb gazdasági bővülés és a magasabb hitelköltségek miatt - írta a Financial Times.
A befektetők arra számítanak, hogy az infláció lassulása miatt az Európai Központi Bank 2024-ben a globális jegybankok élére áll a kamatcsökkentésben - írta meg a Bloomberg.
A Credit Suisse először felmentette, most visszahelyezte Neil Barofskyt független ombudsmannak, hogy felügyelje a bank nácikhoz köthető számlákkal kapcsolatos múltjának felülvizsgálatát - számolt be a Bloomberg.
Értékes találat értékes fegyverrel.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
