Józan várakozásokkal állt elő hétfőn Jamie Dimon, a JP Morgan vezérigazgatója, aki szerint ugyan az amerikai gazdaság jelenleg jól teljesít, mégis nagy hiba lenne abban bízni, hogy ez a következő években is így lesz - írja a CNBC.
Az elmúlt hónapokban különböző intézkedésekkel jelentősen megnövelte a kormány az állampapírok iránti keresletet: a befektetési alapoknál például először elrendelte, hogy az értékpapíralapok eszközeinek minimum 60 százalékban értékpapírnak kell lenniük, majd azt is hozzátették, hogy az értékpapír-állomány 95%-át állampapírban kell tartani. A bankoknak az extraprofitadót van lehetőségük csökkenteni állampapír vásárlásával, miközben a lakosságot is arra ösztönzik válogatott eszközökkel, hogy a megtakarításait ilyen értékpapírokban helyezze el. De mi a helyzet eközben a biztosítókkal, mennyi állampapírt vettek ők és egyáltalán mibe fektettek az elmúlt időszakban? E kérdéseket járjuk körbe az alábbi elemzésünkben, és hasonló témákkal fogunk foglalkozni a Portfolio Future of Finance 2023 konferenciáján is, nem érdemes lemaradni a rendezvényről!
Az amerikai betétbiztosító elismerte, hogy a májusi összeomlás előtt jobban kellett volna felügyelnie a First Republic Bank kockázatkezelését. Az FDIC bírálta a bank vezetőit és igazgatósági tagjait is, amiért figyelmen kívül hagyták a növekvő kamatkockázattal kapcsolatos figyelmeztető jeleket.
Költségcsökkentésre hivatkozva több száz dolgozó leépítését, főként az üzletkötők és a traderek elküldését tervezi a Barclays.
Újabb létszámleépítésekre készül a Goldman Sachs: a Financial Times értesülése szerint a jövő hónaptól kezdve azokat a dolgozókat fogja elküldeni a bank, aki a többi munkatársához képest rosszabbul teljesít. Az elbocsátások miatt erős kritikák érik David Solomonst, a pénzintézet vezérigazgatóját, aki a CNBC-nek adott interjúban reagált a vádakra - írja a Reuters.
Érdekes folyamatok zajlanak a lakossági megtakarítások piacán: miközben a szocho előtti hónapban rekord összegek áramlottak ki és be egyes megtakarítási termékekbe, júliusban olyannyira lecsendesült a piac, mintha nem lett volna földindulás egy hónappal korábban. A bankbetétekből továbbra is áramlik ki pénz, de korántsem olyan mértékben, ahogyan azt előzetesen várni lehetett. Mindeközben van egy szektor, ahol úgy tűnik, bejöttek a kormány számításai, a befektetési alapok állampapír-állománya ugyanis jelentősen megugrott. A megtakarítási piac jövőjével foglalkozunk szeptember 20-án, a Portfolio Future of Finance konferenciáján. Ne maradj le róla!
Szlovénia azt tervezi, hogy ötéves adót vet ki a bankok profitjára, hogy ezzel segítse az egyik legsúlyosabb árvízkatasztrófa utáni helyreállítás finanszírozását – számol be a hírről a Bloomberg.
Nincs különösen jó helyzetben az az európai, aki lekötött betéttel küzdene az infláció ellen: az Európai Központi Bank (EKB) kamatemelései után sokan arra panaszkodtak, hogy a hitelkamatok gyorsan emelkedni kezdtek, miközben a betéti kamatok jóformán mindenhol alacsony szinten maradtak. Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet: a hitel- és betéti kamatok között hazánkban is jelentős különbség van, ennek okai között vannak általános, illetve speciálisabb tényezők is.
Belgium 21,9 milliárd eurót gyűjtött össze a lakosságtól egy állampapír aukció keretében, ami az országban eddig a legnagyobb háztartásokból származó finanszírozás, de valószínűleg Európa legnagyobb lakossági kötvényeladása is.
A Citigroup oroszországi leányvállalata hétfőn bejelentette, hogy megszünteti a bankautomaták üzemeltetését Oroszországban, ezzel a hitelintézet országból való kivonulása a végső fázisába lép.
Változik a követelésvásárlást és kezelést szabályozó uniós direktíva, amelynek keretében Lencsés Tamás, az EOS Faktor ügyvezető igazgatója szerint a piac liberalizációját láthatjuk: a vásárlás lehetőségét kinyitja az EU a befektetők felé, viszont a kintlévőségek kezelése ezentúl jobban szabályozott és felügyelt tevékenység lesz. A szakember, aki az EOS és a Portfolio közös konferenciáján is ott lesz szeptember 12-én, arra is kitért, hogy mit jelent ez az egyéni fogyasztók és a vállalkozások számára, mit lehet tenni a hitelcsapdába került adósok megsegítésére és hogy mire számít jelen gazdasági környezetben a hiteltörlesztési hajlandóság alakulásának tekintetében. Interjú.
Egyre több nyugati országban ébrednek fel a lakossági állampapírok és a lakossági államadósság-finanszírozás fontosságára, legújabban Belgium hirdetett kötvényprogramot a háztartások számára – számol be a hírről a Bloomberg.
Alekszej Mojszejev orosz pénzügyminiszter-helyettes kijelentette: a kormányuk nem fogja hagyni, hogy a külföldi bankok könnyen elhagyhassák Oroszországot.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, május végén jogszabálydömping keretében a legváltozatosabb eszközöket jelentette be a kormány arra, hogy a lakosságot és a pénzügyi szektort állampapír-befektetésbe terelje. Ennek része volt az az előírás is a bankoknak, hogy év végéig mutassák be majd az ügyfeleknek, mennyit nyertek volna, ha pénzüket állampapírba teszik, szemben a (legendásan rosszul kamatozó) bankbetétekkel. A tegnap esti Magyar Közlönyben közzétették azt is, hogyan kellene kinéznie ennek az ügyféltájékoztató levélnek, igaz, július 17-én már megjelent hasonló rendelet, minimális változás történt az akkorihoz képest.
Miről fog szólni az életünk a pénzügyek területén 5, 10, 20 év múlva? Ezt járja körül Future of Finance 2023 konferenciánk a hitelezéstől a vagyonkezelésig, az életbiztosításoktól a vállalati pénzügyekig, az öngondoskodástól a jövő pénzéig. A pénzügyi szektor minden szegletéből várjuk a résztvevőket szeptember 20-án a fővárosi Marriott Hotelbe, hogy a napi teendőktől elszakadva, közösen álmodjuk meg pénzügyi jövőnket.
Jelentősen csökkent egy év alatt az európai nagybankok betétállománya: volt olyan bank, amelyik 2022 és 2023 júniusa között a betéteinek több mint 13 százalékát elvesztette.
A három nagy regionális bank tavaszi csődjére válaszul az amerikai betétbiztosító, az FDIC szigorított szabályok bevezetését fogja szorgalmazni annak érdekében, hogy a 100 milliárd dollárnál nagyobb eszközállománnyal rendelkező bankokat stresszhelyzetben biztonságosan lehessen felszámolni.
Az MNB Banki Konjunktúrafelmérése alapján a bankrendszer 2023 első felében is a konjunktúra romlását tapasztalta. A bankok megítélése szerint ehhez a legnagyobb mértékben a hitelkereslet 2022. második feléhez viszonyított csökkenése járult hozzá. A bizonytalan makrogazdasági környezet, az ügyfélkockázatok, a jövedelmezőség, illetve a források elérhetőségének negatív irányú elmozdulásai szintén kedvezőtlenül hatottak a banki helyzetértékelésre - derül az MNB honlapján olvasható összefoglalóból.
Egyes források szerint az olasz kormány arra törekszik, hogy az év végéig jóváhagyja a rossz hitelekre vonatkozó adósbarát intézkedést, amelynek értelmében a bajba jutott családok és cégek a hiteleiket értékük töredékét fizessék vissza – számol be a hírről a Bloomberg.
Ahogy arról a múlt héten mi is beszámoltunk, Willi Cernko, az Erste Group vezérigazgatója Linkedin profilján bejelentette, hogy az osztrák bankszektor lépéseket kíván tenni az adósok terheinek enyhítése érdekében. Az első tervet csütörtökön hozták nyilvánosságra, eszerint a változó kamatozású hitelek esetében a következő egy évben a bankok nem fognak késedelmi kamatot vagy emlékeztető költségeket felszámolni.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A javaslataikat már megküldték a minisztériumnak.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
