A vállalatok több mint fele 6-10%-os béremelést kíván végrehajtani a tehetségek bevonzása és megtartása érdekében. A Randstad Hungary felméréséből azonban kiderült, hogy ez elmarad a munkavállalók várakozásaitól.
Számos cégnél mostanában zárult le az éves teljesítményértékelések időszaka. Sok munkavállaló számára jellemzően ekkor derül ki, hogy előléptetik-e. Általában egy adott munkakörben eltöltött két év után gondolják úgy a munkavállalók, hogy már ideje lenne előrébb lépniük a céges hierarchiában. Sokan viszont csak úgynevezett "csendes előléptetést" kapnak, amikor a felelősségi körük úgy nő, hogy ahhoz nem adnak béremelést.
Tavaly novemberben elmúltak azok az idők, amikor az élelmiszerek áremelkedése meghaladta a teljes hazai inflációét, és év végére elértük azt is, hogy a szupermarketek, diszkontok teljes kínálatának árát se az élelmiszerek húzzák felfelé.
A napokban végrehajtott magyarországi pedagógusbér emelés nyomán szerdán kiadott egy közleményt az Európai Bizottság magyarországi képviselete, amelyben arra emlékeztetett, hogy a következő évekre vállalt béremelési programhoz 1,8 milliárd eurót, mintegy 700 milliárd forintot biztosítana a testület az Európai Szociális Alapból. Ahhoz azonban, hogy ezt a pénzt teljes egészében valóban le is tudja majd hívni a magyar kormány Brüsszelből az EFOP Plusz program keretében a pedagógusbérek emelésére, a Portfolio információi szerint van még két ügy, amit egy alku keretében idővel rendezni kell.
Az Európai Központi Bank egyik magas rangú tisztviselője arra figyelmeztetett, hogy az alacsonyabb hitelfelvételi költségek újra felélénkíthetik az euróövezet stagnáló gazdaságát, és az infláció "újra fellángolhat".
Megállapodott a 2024-25-ös üzleti évre vonatkozó bérfejlesztésről a Tesco-Global Áruházak Zrt., a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), valamint az Egyenlő.hu – a modern szakszervezet. Ennek értelmében a 2023. november 30-án érvényben lévő bruttó 320 000 forintos alapbér 2024. március 1-től 12,5%-kal bruttó 360 000 forintra emelkedik a Tescónál - közölte a cég.
Felmérést és kisebb online kutatást is indítottak a pedagógus szakszervezetek, hogy felmérjék, a tanárok, óvodapedagógusok mennyire elégedettek a pedagógusok új életpályáról szóló törvény által meghatározott bérbesorolásaikkal, vagyis az év eleji fizetésemelésükkel. A kormány átlagban 32,2 százalékos emelést ígért, de úgy tűnik, hogy azért nagy a szórás az ígért és a megvalósult béremelések között. Komoly bérfeszültség bontakozhat ki a rövidebb és a hosszabb ideje oktatók között, mert összecsúsztak a fizetések, miközben a nyugdíjba vonulás előtt állók nem kaptak béremelést, mert ez benne sem volt a törvényben, vagy a részleteket szabályozó rendeletben.
Az OECD-átlagnál kevesebb diák jut egy pedagógusra, így nem jelentős a létszámhiány az oktatásban, amit érdemben a státusztörvény bevezetése sem befolyásolt. A kormány a pedagógusbérek emelése mellett az oktatás digitalizációjára is készül, százezres nagyságrendben juthatnak laptopokhoz a tanulók és a tanárok – többek között ezekről beszélt Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a Növekedés.hu-nak adott interjúban.
Az amerikai munkaerőköltségek várttól kisebb növekedése a bérinfláció mérséklődését jelezheti, ami júniusra kamatcsökkentést tehet lehetővé a Fed számára – írja a Reuters.
Lázár János építési és közlekedési miniszter Facebook-oldalán azt írta, az egyik, kedden még vonakodó Volán-szakszervezet belement a MÁV-Volán-csoport dolgozóival kötött bérmegállapodásba, így már csak egy Volán-szakszervezet nem bólintott rá a tervezetre. FRISSÍTÉS!!! Szerda délután az utolsó, a Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezet (SzAKSz) is aláírta a megállapodást.
A MÁV-Volán-csoport háromoldalú érdekegyeztető tanácsán többfordulós tárgyalássorozat után bérmegállapodás született a vasutas és HÉV szakszervezetekkel, amely három év alatt összességében átlagosan legalább 28,4%-os alapbér-emelést garantál az érintett munkavállalóknak. A vállalatcsoport két reprezentatív szakszervezete, a KKSZ és a SzAKSz nem fogadta el a munkáltatói ajánlatot, így a volánbuszos munkavállalók csak abban az esetben kaphatnak 2024. január 1-jétől béremelést, ha az érdekképviseletek január 31-ig aláírják a megállapodást – derül ki a közleményből.
Csaknem 20 százalékkal, 1630 forintról 1952 forintra nőtt tavaly az év végére a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére, ám ebben a decemberi minimálbér-emelés mértéke is megjelenik már. A felsőbb bérkategóriákban mérsékeltebb volt a bérek növekedése - közölte a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder és a Moore Hungary az MTI-vel.
Egy uniós tanulmány szerint az idei év javulást hoz az európai legalacsonyabban fizetett munkavállalók megélhetésében, mivel a nemzeti minimálbérek emelkedése sok országban meghaladja az inflációt.
Az adventi sztrájk után 2024. január 28-ára és 29-ére ismét kétnapos munkabeszüntetést hirdetett a Volánbusznál a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet - közölte a Volánbusz. A közlekedési vállalat indokolatlannak tartja az akciót, azt állítják, a MÁV-VOLÁN-csoport továbbra is a bérmegállapodás mielőbbi megkötésére törekszik, a tárgyalások folyamatosak. A Volánbusz a sztrájk tervezett ideje alatt biztosítja az elégséges szolgáltatásokat.
Megszületett a béralku, így a Budapesti Közművek Nonprofit (BKM) Zrt. dolgozói átlagosan 13,5 százalékos alapbéremelésben részesülnek január elsejével - közölte a társaság szerdán.
Az ország minden óvónőjének januári bére már 32,2 százalékkal emelt bér lesz, a következő évben pedig további 21 százalékkal emelkedik a keresetük, így az előző évekkel együtt csaknem duplázódó bérekről beszélhetünk - jelezte a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára kedden a Nógrád vármegyei Vizslás községben.
Egy belügyminisztériumi összesítésből derült most derült ki, hogy már tavaly márciusban 17,5%-kal megemelték a tárcánál dolgozó államtitkárok, illetve a miniszter illetményét, így hiába kérdezett rá tavaly ősszel a lap, csak arról kapott körmönfont tájékoztatást a Miniszterelnöki Kabinetirodától, hogy július 1-től kezdve nem volt változás a fizetésekben – írja a 24.hu.
Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az európai munkavállalók fizetésemelési követelései jelentősen késleltethetik az Európai Központi Bank korai kamatcsökkentését, amit Christine Lagarde, az EKB elnöke is kiemelt a várható kihívások között a davosi Világgazdasági Fórumon. Az euróövezeti jegybank már fenntartásait fejezte ki a bérek növekedése és azok az inflációra gyakorolt lehetséges kihatása miatt – írja a Financial Times.