devizahitel

Jelasity Radován: négy nagy kihívással néz szembe a magyar bankszektor

Jelasity Radován: négy nagy kihívással néz szembe a magyar bankszektor

A magyar bankszektor stabil és sokat tesz a magyar gazdaság erősítése érdekében – mondta el Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke a Portfolio Hitelezés 2022 konferencián tartott előadásában. A szakember ugyanakkor óvva int bármiféle egyoldalú beavatkozástól a piaci mechanizmusba, ugyanis a magyar bankok terhének növelésével a külföldiek kerülnének előtérbe. Kiemelte azt a négy fő kockázatot is, amellyel most szembe kell néznie a hazai hitelintézeteknek.

Kriptós hitelkártyával támad a Mastercard

Kriptós hitelkártyával támad a Mastercard

A kriptokölcsönző Nexo közölte, hogy a Mastercarddal együttműködve szerdán elindította a világ első "kriptófedezetű" fizetési kártyáját.

Agyonvágja az ingatlanpiacot a brutálisan elszálló forint-euró árfolyam?

Agyonvágja az ingatlanpiacot a brutálisan elszálló forint-euró árfolyam?

Hétfő délelőtt tovább folytatódott a forint euróval szembeni gyengülése, ahogy a hazai deviza szinte percenként ért el új mélypontokat, majd 10 óra körül sikerült a 400 forintos euróárfolyamra is bekacsintani. A gazdaság legtöbb szereplője feszülve figyeli a forint "szabadesését" és nincs ez másképp az ingatlanpiacon se, ahol egyes szegmensekben túlnyomó többségben van az euró alapú elszámolás. A kereskedelmi ingatlanpiacon szinte mindent euróban számolnak, a lakáspiacon pedig óriási helyzetelőnybe kerülhetnek a külföldi lakásvásárlók - elsősorban Ausztriából, Szlovákiából és Romániából.

Devizahiteles csomag jöhet Szlovéniában – Hogy érinti ez az OTP-t?

Devizahiteles csomag jöhet Szlovéniában – Hogy érinti ez az OTP-t?

A szlovén parlament tegnap elfogadott egy devizahiteles törvényjavaslatot, amely alapján kártalanítanák a svájci frankban eladósodott lakossági hitelfelvevőket. Az OTP leánybankja, az SKB már most is az egyik legnagyobb bank Szlovéniában, de a Nova KBM megvásárlásával piacvezető lesz, így adódik a kérdés, hogy mekkora részét viseli a szektorszinten 300 millió eurósra, vagyis közel 106 milliárd forintra becsült veszteségnek.

A város és a társadalom peremére szorulva – problémák és megoldási lehetőségek

A város és a társadalom peremére szorulva – problémák és megoldási lehetőségek

Amikor a városok peremterületeiről beszélünk, leggyakrabban a szuburbiák családi házas övezeteire és a közéjük ékelődő üzemekre asszociálunk. Pedig a városok peremein – gyakran csupán pár száz méterre a legtehetősebbek zárt lakóparkjaitól – nagy számban élnek a rendszerváltás, a 2008-as válság vesztesei és szociális vagy magánéleti problémák miatt a társadalom peremére szorult személyek. E jelenség azért érdemelne jelentősebb figyelmet, mert a települések peremeire szorulók gyakran nemcsak a lakosság látóköréből kerülnek ki, de az önkormányzatok és a különböző intézmények számára is láthatatlanná válnak. E folyamat kedvező volt az önkormányzatok és számos politikai aktor számára, mivel a probléma így „szőnyeg alá kerül”. Ugyanakkor így a kérdéskör tartósan kezeletlen maradt és mára a megyei jogú városaink körül számos szegregált lakóhelyet találunk, gyakran csupán néhány km-re a belvárosoktól és néha csupán pár száz méterre a frekventált új lakóparkoktól.

Amikor lecsap a piaci medve, már késő bánat

Amikor lecsap a piaci medve, már késő bánat

Piaci kockázat nélkül nincs befektetés. Ha valaki a piaci medve veszélyeit rosszul méri fel, akár a gatyája is rámehet. Ezt láttuk a 2008-as pénzügyi válságban, és így van ez ma is, ha valaki elszámolja magát. Amikor egy kisbefektető teszi ezt, az kellemetlen, de ha egy nagybank, abból akár katasztrófa is lehet. A piaci kockázat a pénzügyi kockázatok egyik legnagyobbja, és az erről szóló cikksorozatunkban most segítünk megérteni az alapjait. Végigvesszük, hogy pontosan mit is jelent és miként keletkezik. Cikkünk fókuszába a bankokat helyezzük, bemutatva, hogy ők miként számszerűsítik ezt a veszélyt, és milyen szabályozás vonatkozik rájuk.

A pénzügyi kockázatokról szóló sorozatunk előző részében a hitelkockázattal és a működési kockázattal foglalkoztunk, most a piaci kockázat jön, később pedig a likviditási kockázattal folytatjuk.

Lejárt tartozások fogságában: életeket tesz tönkre a nagy adósság Magyarországon

Lejárt tartozások fogságában: életeket tesz tönkre a nagy adósság Magyarországon

A jelentős tartozással rendelkezők esetében a munkahely elvesztése gyakran további súlyos következményekkel jár, mint amilyen lakáshitelek esetén a lakás elvesztése. Tömegesen szolgáltatott példákat erre a 2008-ban kitört jelzáloghitel válság. De van-e fordított irányú hatás? Ezt vizsgáltuk mélyinterjúkkal és kérdőíves felméréssel Magyarország egyik elmaradott térségében. Azt tapasztaltuk, hogy a büntetőkamatokkal megnövelt, reménytelen nagyságúvá duzzadt tartozások miatt sokan arra rendezkedtek be, hogy bujkálnak a behajtás elől: nem vállalnak bejelentett munkát, nem nyitnak bankszámlát, és emiatt folyamatos stresszel kénytelenek együtt élni. A lejárt tartozások így egyfajta szegénységi csapdát hoznak létre, és számottevő jóléti veszteségeket okoznak egyéni és társadalmi szinten egyaránt. Átgondolt intézkedésekre van szükség ezeknek a veszteségeknek a csökkentése érdekében.

Megindult a forint, mi lesz a törlesztőrészletekkel?

Megindult a forint, mi lesz a törlesztőrészletekkel?

A magas infláció miatt a jegybank kamatemelésre kényszerült, ennek egy része már megjelent a piaci hitelkamatokban, a változó kamatozású hitellel rendelkező adósok egyre nagyobb hányada találkozik kétszámjegyű törlesztőrészlet-emelkedéssel. Eközben az MNB eddigi lépései hatástalannak bizonyultak, a forint történelmi mélypontjára gyengült, ami további kamatemeléseket hozhat. Milyen tényezők okozzák a hitelek drágulását, hogyan hat ez a hitelesekre és a hitelfelvétel előtt állókra? Mit hozhat a közeljövő? Erről beszélgetett a Portfolio podcast adásában két  elemzőnk, Madár István és Palkó István.

ÁKK: így teljesült a finanszírozási terv az első 9 hónapban

ÁKK: így teljesült a finanszírozási terv az első 9 hónapban

Az első háromnegyed évben végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként a 2021. évre vonatkozó
elsődleges kibocsátási terv 80%-ban teljesült szeptember végével. A központi költségvetés adósságának átlagos hátralévő futamideje 6,0 év, ezen belül a forintadósságé 5,0 év, a devizaadósság 9,8 év - derül ki az ÁKK közleményéből.

Őrült eladósodás vagy logikus lépés? Amit minden idők legnagyobb devizahitel-felvételéről tudni kell

Őrült eladósodás vagy logikus lépés? Amit minden idők legnagyobb devizahitel-felvételéről tudni kell

A magyar állam 48 óra leforgása alatt mintegy 1600 milliárd forint hitelt vett fel devizakötvény-eladások formájában. Tekintve, hogy az utóbbi években a heti néhány tízmilliárd forintos hazai kötvényaukciók jelentik a piaci alapú eladósodás javát, meglepő lehet az állam hirtelen támadt óriási pénzigénye. Sőt, ekkora forrásbevonás még azokban az években sem számított volna kicsinek, amikor rendszeresen megjelentünk a devizakötvény-piacon. A keddi dolláralapú kötvénykibocsátás a magyar állam minden idők legnagyobb egynapi új adósságkibocsátása volt. Érthető hát a közvélemény kitüntető figyelme: mi történik a magyar államadóssággal?

Devizahitelek: sorsdöntő ítéletet hirdetett ki az Európai Bíróság

Devizahitelek: sorsdöntő ítéletet hirdetett ki az Európai Bíróság

Sokak által régóta várt ítéletet hozott ma devizahiteles ügyben az Európai Bíróság: szerinte az uniós joggal összeegyeztethetőnek tűnik az a magyar jogszabály, amely megtiltja a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés érvénytelenítését arra hivatkozva, hogy árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen kikötést tartalmaz – közölte ítéletét az Európai Bíróság. Ez a helyzet akkor is, ha a szerződés érvénytelenségének megállapítása kedvezőbb lenne a fogyasztó számára. Az árfolyamrést középárfolyammal "lecserélő" 2014-es törvény ezen passzusára hivatkozva tehát nem várható a korábbi devizahitel-szerződések tömeges érvénytelenítése.

Kijöttek a friss számok: így áll a magyar államadósság finanszírozása

Kijöttek a friss számok: így áll a magyar államadósság finanszírozása

Az első félévében végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként a 2021.évre vonatkozó elsődleges kibocsátási terv 58%-ban teljesült június végére. A központi költségvetés adósságának átlagos hátralévő futamideje 5,5 év, ezen belül a forintadósságé 4,9 év, a devizaadósság 8,2 év – derül ki az ÁKK közleményéből.

Kedvezőbb lakáspiaci folyamatok mellett magasabb lenne a fejlettségünk

Kedvezőbb lakáspiaci folyamatok mellett magasabb lenne a fejlettségünk

A lakásépítések száma az elmúlt tíz évben számottevően elmaradt a potenciálisan elérhető szinttől. 2000 és 2010 között évente átlagosan több mint 32 ezer lakást adtak át, ami 2010 és 2020 között átlagosan 14 ezerre csökkent. A lakásberuházások GDP-hez viszonyított aránya elmaradt a régió átlagától és a lakásállomány megújulási rátája is alacsonyan alakult historikus és régiós összevetésben egyaránt. Az épített lakások alacsonyabb száma az elmúlt tíz évben visszafogta a magyar gazdasági növekedést. Kedvezőbb lakáspolitika mellett több lakás épülhetett volna, és így gazdasági fejlettségünk is magasabban alakulhatott volna.

MNB-vezetők: Magyarország a következő évtized gazdasági nyertese lehet

MNB-vezetők: Magyarország a következő évtized gazdasági nyertese lehet

Magyarország a következő évtized gazdasági nyertese lehet, ha időben felismeri a járvány utáni világ meghatározó folyamatait - hangsúlyozták gazdasági szakértők és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői szerdán, Matolcsy György Egyensúly és növekedés című könyvének online bemutatóján.

Bírósági eljárást kezdeményezett Horvátországgal szemben az OTP

Bírósági eljárást kezdeményezett Horvátországgal szemben az OTP

Az OTP bank nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezett a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) Horvátország ellen. A bank álláspontja szerint Horvátország megsértette a Magyarország és Horvátország között fennálló beruházásvédelmi egyezményt a deviza- és deviza alapú lakossági hitelek kötelező átváltásának előírásával. Az ICSID Főtitkára a kérelmet 2020. október 16. napján nyilvántartásba vette.

Mire mentünk a rezsicsökkentéssel?

Mire mentünk a rezsicsökkentéssel?

Nyolcadik éve minden hónapban láthatjuk a számlákon narancssárga alapon kiemelve, hogy mennyit takarítottunk meg a rezsicsökkentéssel. A lakosság ma már az élet természetes velejárójaként tekint a hatósági energiaárakra, a kormány pedig hosszú távon is fenntartaná a rezsicsökkentést. A 2013–2014-es kormányzati kampány már a múlté, a program azonban továbbra is hangsúlyos helyet foglal el a politikai diskurzusban. Érdemes ezért mérleget vonni: a program indokoltságától a szakpolitikai kontextuson át a pozitív és negatív hatásokig.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Újra éledezik az infláció - Mibe érdemes most befektetni?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.