A lakáscélú devizahitelekkel kapcsolatos tárgyalások előmozdítása érdekében fórumot nyit a Magyar Bankszövetség minden devizahiteles ügyfélnek, valamint a velük foglalkozó civil szervezeteknek - tájékoztatta a szervezet csütörtökön az MTI-t. A közlemény szerint ebből a célból létrehozták a konzultacio@bankszovetseg.hu e-mail címet.
Legalább egy tucat fontos nyilatkozat hangzott el Rogán Antal múlt heti ultimátuma óta a devizahitelek sorsával kapcsolatban. Orbán Viktortól Gyuris Dánielig, Csányi Sándortól Patai Mihályig és Matolcsy Györgytől Surányi Györgyig sokan megszólaltak az ügyben. Mi minden hangzott el az elmúlt tíz napban? Az elmondottak alapján valamelyest a devizahiteles csomaghoz is közelebb kerülhetünk, bár ez csak novemberben nyerheti el végleges formáját. Íme a lényeg, ezúttal kommentár nélkül.
Surányi György az Inforádiónak adott interjúban a devizahitelek forintosítására tett javaslatot, értékelte az elmúlt évek gazdaságpolitikáját, és a monetáris politikát is kritizálta. Szerinte az MNB Növekedési Hitelprogramjában szereplő 2,5 százalékos végső kamat túlságosan alacsony, elég lett volna az alapkamatnál 2 százalékkal alacsonyabban nyújtani a hiteleket. A devizahitelek forintosítása nem ördögtől való, de a jegybank által nyújtott hosszú távú hitelekkel kellene kiváltani ezeket. A bankszektor túlterhelt, a gazdasági növekedés pedig még nem indult el.
A pénzügyi jogok biztosa csütörtökön közleményben tudatta az MTI-vel, hogy a devizahiteleseket képviselő civil szervezetek készek tárgyalóasztalhoz ülni a Magyar Bankszövetséggel annak érdekében, hogy a kormányzat által meghatározott időpontig, azaz november elsejéig közösen találjanak megoldást a devizahitelezés hazai pénzügyi rendszerből való kivezetésére.
Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség alelnöke szerint november 1-jéig meg kellene változtatni a szabályozást ahhoz, hogy az összes devizahitelt forintosítani lehessen egy időben, vagy elhúzva.
Gyűjtőszámla nélkül, lényegében a Magyar Nemzeti Bank néhány hete közzétett javaslatának megfelelően rögzítenék egy bizonyos árfolyamon a devizaalapú jelzáloghiteleket, hogy legalább 20 százalékkal csökkenjenek a törlesztőrészletek - értesült a parlamenti folyósokon a Népszabadság.
A bankszövetség elnöke biztos benne, hogy lesz megoldás a devizahitelesek ügyében, de november elsejéig véleménye szerint képtelenség megoldani az összes problémát, a kapkodás pedig drámai forintgyengüléssel és az importtermékek, például a benzin árának megugrásával járna, ezért a forintosításra csak fokozatosan, néhány év alatt, tervezetten, 10-15 részletben lát lehetőséget.
Az eddiginél alaposabb tájékoztatást kapnak a jelzáloghitelek kockázatairól és a kapcsolódó kiadásokról a lakásvásárlók az EU egész területén - közölte az Európai Parlament a képviselők keddi, feltételes döntése alapján.
Maximum 15%-os csökkentést tart elképzelhetőnek a devizahitelek törlesztőrészletében Csányi Sándor, hogy ne járjanak jobban a forinthiteleseknél. Az OTP elnök-vezérigazgatója arra nem tudott válaszolni, "milyen árfolyamon képzeli el a megoldást" - hangzott el a Hír TV-n.
A banki közösség fontosnak tartja annak megerősítését, hogy nem felelős a magyar valuta árfolyamának gyengüléséért, illetve ingadozásáért, és hasonlóan nem felelős az országkockázat alakulásáért sem, amely közvetlenül érvényesül a magyarországi hitelkamatokban. A hitelintézetek érdekeltek abban, hogy a lakossági deviza jelzáloghitelek adósainak terhei csökkenjenek, és eleget tudjanak tenni fizetési kötelezettségeiknek - olvasható a Magyar Bankszövetség hétfőn este megjelent sajtóközleményében.
November 1-jéig kaptak időt a bankok, hogy az ügyfelek javára módosítsák a devizahitel-szerződéseket. A Fidesz olyan megoldást akar, amely a forinthitelekével azonos szintre csökkenti a devizahitelek törlesztőrészletét, és megszabadítja a hiteleseket az árfolyamkockázatoktól - derült ki péntek este, ahogy az is, hogy a terhek nagyobbik részét a bankoknak kell viselniük. Valószínű, hogy ilyen csomagot önszántukból nem lesznek hajlandóak összeállítani a bankok, pláne, hogy most egy évi 40 milliárd forintnál is nagyobb új "bankadó" fenyegeti őket. A gordiuszi csomót ezért november első napjaiban a kormány vághatja majd át. Hogy a számok nyelvén mit jelent a legújabb verzió a bankoknak és a devizahiteleseknek, azt az alábbiakban becsüljük meg.
A Magyar Bankszövetség alelnöke, Gyuris Dániel szavai szerint a bankok megdöbbentek Orbán Viktor miniszterelnök devizahiteles kijelentésein, de remélik, hogy a jövő héten folytatódnak a tárgyalások - írja a Reuters.
Értelmezhetetlen és ezért teljesíthetetlen ultimátumot kaptak a bankok tegnap Rogán Antaltól, ma pedig Orbán Viktortól. Amennyiben nem módosítják november 1-jéig a devizahitel-szerződéseket úgy, hogy az árfolyamveszteségek nagy részét a bankok nyeljék le, a kormány maga fogja forintosítani a devizahiteleket. Az ultimátum önkéntes teljesítésére hiába várunk, a banküzem egyszerűen nem így működik. A kormány megoldásával a Csányi Sándor által hétfőn felvázolt forgatókönyv teljesülhet: a bankoknak 900-950 milliárd forintos veszteséget kellene lenyelniük. Ez a tőkéjük közel harmada, és nagyjából megegyezik a válság előtti háromévi nyereségükkel. Ennek pusztító következményein túl csak egyben lehetünk biztosak: a bankszövetség és a kormány eddigi tárgyalásait elfelejthetjük, a devizahiteles konfliktus az ultimátum teljesíthetetlensége miatt háborús szakaszába lépett.
A miniszterelnök az újabb rezsicsökkentést méltatta a közrádió reggeli műsorában. A további vágásokkal azonban kivárna, megvárná az eredményeket. A devizahitelesek megsegítésével kapcsolatban pedig úgy fogalmazott, hogy a bankoknak önként kellene módosítaniuk a szerződéseket.
A Fidesz-KDNP arra szólítja fel a bankokat, hogy november 1-jéig javítsák ki a devizahitelek hibáit, a szerződéseket pedig módosítsák az ügyfelek javára - közölte Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető csütörtökön az MTI beszámolója szerint Visegrádon. Amennyiben ez nem történik meg, kilátásba helyezte a devizaalapú jelzáloghitelek forintosítását.
Az árfolyamra, a forintosítás időzítésére és a forintosított jelzáloghitelek jövőbeni kamatozására összpontosít a magyar kormány és a bankszövetség a jelenleg is folyó tárgyalásokon - nyilatkozta kedden a Wall Street Journal lapnak Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára. A Fidesz ma kezdődő háromnapos frakcióülésén is napirendre kerülhet a devizahitelek ügye, Rogán Antal frakcióvezető szerint azonban végleges döntés még nem várható a héten.
Csányi Sándor szerint 900-950 milliárd forintjába kerülne a bankszektornak és 300 milliárdba az OTP-nek a devizahitelek azonnali forintosítása. A bankvezér a bankszövetség javaslatával kapcsolatos kérdésre válaszolta ezt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, ami azért meglepő, mert az eddigi sajtóértesülések szerint a mélyen hallgató bankszövetség két javaslata közül egyik sem szól kedvezményes árfolyamon történő forintosításról. Mintha Csányi egy harmadik, igencsak radikális mentőcsomagra célzott volna, ami egyébként nem azonos az MNB ötletével.
Lázár János szerint december 31-éig megoldás születik a jelzálogfedezetű devizahitelek problémáira, a csomagból azonban a gépjármű- és áruhitelesek nem részesednek majd. Az ügyben szintén megnyilvánuló Rogán Antal pedig Varga Mihály múlt heti nyilatkozatával ellentétben úgy véli, a devizahiteles csomag költségeit a bankoknak kell viselniük, ugyanis átverték az ügyfeleket.
Több mint kétszer akkora az osztrák háztartások devizaadóssága, mint a magyar családoké. Míg azonban Ausztriában ez az éves GDP 9%-át jelenti, Magyarországon a GDP 13%-ára rúg. Az osztrák bankfelügyelet mai közlése szerint az osztrákok devizaadóssága a 2005-ös szintre csökkent, ugyanakkor a magyar háztartásoknál még a 2008-as szinten tartózkodik.
2012 pánikszerű januárja óta nem vontak ki annyi pénzt bankbetéteikből a magyar háztartások, mint idén júliusban. Az alapkamat folyamatos csökkenése mellett a betétek adóztatásának szigorodásával magyarázható ez. Az MNB által pénteken közzétett adatokból az is kiderült, hogy a lakosság 27%-kal több lakáshitelt vett fel júliusban, mint egy évvel korábban, a válság előttinek azonban még ez is csak a hatoda. A vállalatok ugyancsak több forinthitelt vettek fel, mint korábban, ami valószínűleg a Növekedési Hitelprogram elindulásával magyarázható. Ez azonban júliusban még kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a vállalati hitelállomány csökkenése megálljon.
Döntött a kormány az üzemanyagokról - Így reagált a Mol árfolyama
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Korábban egy darabot sem szállítottak belőle.
Csaknem 1900 milliárd forintnak megfelelő összeget bukott.
Nem is szavazták meg az erről szóló javaslatot.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
