A Polgári Kollégium meghozta jogegységi határozatát a devizahitelekkel kapcsolatos egyes kérdésekről - jelentették be a Kúria épületében. A Kúria szerint a devizahiteles probléma megoldását nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni, a Kúria pedig kizárólag jogot értelmezhet. A legkritikusabb pontról (egyoldalú szerződésmódosítások) nem döntött a testület.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság sem az árfolyamrés, sem az oklista esetében nem tartotta megalapozottnak két békéscsabai devizaadós OTP ellen indított keresetét. A bíróság álláspontja szerint a vitatott szerződés a jogszabályoknak mindenben megfelelt. Az egymillió forintot meghaladó perköltséget és illetéket így a pert kezdeményező devizahiteleseknek kell megfizetniük.
Legkorábban ma hozhat jogegységi határozatot a Kúria Polgári Kollégiuma abban a hét kérdésben, amelyet a devizahitelekkel kapcsolatban fogalmazott meg. A tárgyalt problémák közül az egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés sorsa a legérdekesebb. A Napi Gazdaság úgy tudja, a szakmai, közgazdasági szakértelmet igénylő kérdésekben a Magyar Nemzeti Bank segíti véleményével a Kúriát.
A devizahiteles ügyekkel kapcsolatban jövő hétfőre összehívott jogegységi ülés nem jelenti azt, hogy azonnal állást foglalnak minden kérdésről, csak azt jelzi, hogy a Kúria megkezdi a jogegységi indítvány tárgyalását - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Darák Péter, a Kúria elnöke.
A devizahiteles probléma kialakulásában egyrészt a főbb devizákkal szembeni forintgyengülés, másrészt a devizahitelek kamatainak elszállása játszott fő szerepet. Az első tényezőt viszonylag egyszerű értelmezni, a törlesztőrészletek a forintgyengüléssel egyenes arányban nőttek, azonban a hitelek kamataiban már áthárították a bankok a különböző feltételek romlását. Ezek közül leginkább az országkockázat alakulása, a hitelportfólió romlása és a kormányzati adók miatt emeltek kamatokat - derül ki a Pitz Mónika és Schepp Zoltán Pénzügyi Szemlében megjelent tanulmányából.
A devizahitelek jövője szempontjából sorsdöntő jogegységi határozatot hozhat hétfőn a Kúria. A kormány korábban ettől tette függővé a devizahiteles csomagot, ezért a döntést a bankok is nagy figyelemmel várják. A Reuters beszámolója szerint hétfőn 13 órakor a Kúria sajtótájékoztatót tart.
Egészében nyilvánított egy devizahiteles szerződést semmissé a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében - számolt be a birosag.hu.
A kormány az eddigi intézkedésekkel sok devizahitelesnek tudott segíteni, de még nem tekinti lezártnak a problémát, várja a Kúria döntését, és amint világos képe lesz a jogi helyzetről, további intézkedéseket is tesz - mondta Kisgergely Kornél, az NGM pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) keddi budapesti ülésén.
Még a választások előtt dönt a kormány a devizahitelek ügyében - mondta Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke egy hétfői sajtótájékoztatón. A Kúria jövő hétfőn ül össze, hogy jogegységi határozat hozzon, a kormány pedig ezután állíthatja össze a devizahiteles csomagját. Banki forrásaink a Kúria és a kormány lépéseivel kapcsolatban is aggodalmuknak adtak hangot.
171 485 darab gyűjtőszámla-szerződést kötöttek október végéig a hazai devizahitelesek. Októberben mindössze 209-et, ami a program indulása óta a legalacsonyabb szám - közölte hétfő reggel az MNB. Az adatokból kiszámítható, hogy eddig 11,2 - 11,2 milliárd forintba került a program az államnak és a bankszektornak. Egy átlagos belépő devizahiteles eddig 139 ezer forint megfizetésétől mentesült végleg, a gyűjtőszámlájára pedig 73 ezer forintnyi tartozás került.
Két jogerős ítélet is született a közelmúltban devizahiteles ügyben, mindkettő a Fővárosi Törvényszéken. Az egyikben az OTP Bank nyert: a bíróság kimondta, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások az adott esetben nem tették érvénytelenné a szerződést. A másikban viszont egy autóhiteles nyert: az árfolyamrés nem szerepelt a feltüntetett költségek között, emiatt a szerződés érvénytelenné vált. Az egyes bíróságok ítélkezése merőben eltér, egységes gyakorlatot legkorábban december 16-án a Kúria teremthet.
Vizsgálható az árfolyamrés kérdése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló uniós szabályok alapján, sőt a Kúriának a tisztességtelenség megállapításakor - bizonyos esetekben - az átváltási árfolyam meghatározására is lehetősége lenne - írja a Magyar Nemzet pénteki számában az Európai Bizottság állásfoglalására hivatkozva.
A Fidesz rezsicsökkentésért felelős munkacsoportja azt kezdeményezi, hogy a bankoknak kötelező legyen tájékoztatniuk devizahiteles ügyfeleiket arról, mennyit spóroltak meg az árfolyamrögzítéssel - közölte a munkacsoportot vezető országgyűlési képviselő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
Kérdésként tette föl a kormány az Alkotmánybíróságnak azt, hogy közvetlenül levezethető-e a hatályos alkotmányból azon döntések alkotmány-ellenessége, amelyekben a bíróságok megállapították a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések feltételeinek érvényességét, ha egyébként e szerződések érvényesítése erőfölénnyel való visszaéléshez, és a fogyasztók jogainak megsértéséhez vezethetett. Olyan szerződési feltételek bírósági jóváhagyásáról lehet szó, amelyeket tömegesen, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon alkalmaztak. A kormány aggályként fogalmazta meg: összeegyeztethető-e az Alaptörvénnyel az árfolyam-kockázat egyoldalú áthárítása az adósra, az egyoldalú kamatemelés lehetőségének kikötése, vagy árfolyamrés burkolt alkalmazása. Az indítványt Deák Dániel, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági Jogi Tanszékének mb. tanszékvezető egyetemi tanára elemzi az alábbiakban jogi szempontból.
A Kúrai jogegységi döntése, illetve az erről december 16-án tartandó kollégiumi ülés nagy hatással lehet a forint kurzusára - véli a Nomura bankház londoni elemzője, Peter Attard Montalto. A londoni elemző szerint egy részleges döntés is megingathatja a forintot, a jegybank pedig az alacsony infláció miatt túl messzire merészkedhet a kamatvágásokkal. Két külföldi bank hamarosan kivonulhat, ha végre lezárul a devizahiteles ügy - tette hozzá.
A kormány az alaptörvény értelmezését kéri a devizahitelekkel kapcsolatban az Alkotmánybíróságtól (Ab) - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pénteken az MTI-vel.
A devizahitelek hátrányainak kiküszöbölésekor a bankok és az adósok kapcsolatából kell kiindulni, a közpénz csak másodlagos forrás lehet - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Rétvári Bence.
Legkorábban februárban kerülhet az Országgyűlés elé a magáncsődről szóló tervezet - erősítette meg a Napi Gazdaság értesülését a lapnak Pálffy István, a KDNP frakcióvezető-helyettese. A szükséges jogszabály-módosítási javaslatokkal megvárják a Kúria jogegységi határozatát.
A szerződési értéket kell figyelembe venni az érvénytelenség megállapítása érdekében indított perek illetékének számításánál a Kúria napokban meghozott jogegységi határozata szerint - közölte a legfelsőbb bírói fórum polgári kollégiumának vezetője az MTI-vel.
Közzétette a Magyar Nemzeti Bank a bankok és a kormány 2011-es megállapodása alapján működő kényszerértékesítési kvóta legfrissebb kihasználtsági adatait. A statisztika szerint az idei negyedik negyedévre 3997 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésükre álló idei 4%-os negyedéves kvótát 75%-ban használnák ki. Összesen 117 861 ingatlant fenyeget a kényszerértékesítés a hitel törlesztésének jelentős késedelme miatt. Az elmúlt két évben összesen 28 816 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok, ennek azonban csak töredékét árverezik el, még kevesebb esetben történik kilakoltatás. Idén a bankok 159 ingatlant kényszerértékesítettek, a Nemzeti Eszközkezelő pedig 2274 lakást vásárolt meg.
Úgy tűnik nem csak az ukrán légvédelem gyengélkedik mostanában.
Becsei András a Portfolio Checklist szombati különkiadásának vendége volt.
Nagy tervekkel álltak elő.
Van olyan forgatókönyv, hogy egyikőjük sem nyer egyértelműen.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
