A közép-európai régió egyik legaktívabb logisztikai- és ipariingatlan-fejlesztője nemrég jelentős bővülést jelentett be a magyar piacon. A CTP 2018 végéig a jelenlegi 250 millió euróról 320 milliósra tervezi növelni portfóliója értékét. Nemes Rudolf, a CTP magyarországi országigazgatója beszélt a bérlői igények változásáról és a munkaerőpiaci kihívásokról.
Nem csak az irodaházakat, a lakóingatlanokat és a kiskereskedelmi egységeket érinti az árak emelkedése az ingatlanpiacon, Budapest egyike azoknak a nagyvárosoknak, ahol a legnagyobb volt a bérleti díjak növekedése a logisztikai ingatlanok kiadása során. Egész Európát nézve az egyes részpiacok között nagy eltérések vannak az emelkedés, vagy néhol a csökkenés mértékében, ezeket együtt nézve azonban átlagosan 2,5 százalékos emelkedés várható a 2018-as évben. Az erős gazdasági aktivitás és a növekvő építési költségek, más csatornákon keresztül, de szintén hozzájárulnak a növekvő bérleti díjakhoz - derül ki a Prologis 2017-es összefoglalójából.
Az a tény, hogy az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó Amazon alapítója a tavalyi évben átvette a világ leggazdagabb emberének járó képzeletbeli címet jól mutatja, hogy a technológiai fejlődés a kiskereskedelemben is megállíthatatlanul terjed, átalakítva annak ma ismert formáit. Sokan vannak, akik már most egy olyan világot vizionálnak, ahol a bevásárlóközpontok teljesen eltűnnek és helyüket az internetes kereskedési platformok veszik át.
Az In-Management ipari ingatlanüzemeltető vállalat létrehozott egy, a magyar piacon működő egységes koncepció szerint megvalósult logisztikai központ-hálózatot. Az ország kilenc kiemelt csomópontján megvalósult MetLog Logisztikai Központok összesen több, mint 100 ezer négyzetméteren hasznosítható bérterülettel rendelkeznek - szerepel a vállalat közleményében.
Az ingatlanpiacon sokszor méltatlanul kevés szerep jut az ipari és logisztikai ingatlanoknak, jóllehet a raktározás és a logisztika emberek tízezreinek ad munkát, és a kereskedelem egyik alappillérét jelenti. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a szektorban 2017-ben is egymás után dőltek meg a rekordok. Az üresen álló csarnokok aránya már az első negyedévben 6 százalék alá ment, majd a másodikban 5,5-re csökkent, és a harmadikban sem tudott növekedni. Mindez a rohamosan bővülő online kereskedelemnek is köszönhető, amelynek hatására egyre nő az igény a logisztikai területek iránt.
Az egyik legnagyobb online kereskedőcég, a JD.com 185 drónreptér megépítését tervezi Kínában, hogy drónokkal érjék el a falvakat és ezekkel szállítsák az agrártermékeket - írja a Business Insider. Óriási piac nyílik meg az e-kereskedelmi cégek előtt.
A fogyasztói szokások átalakulása és az e-kereskedelem térnyerése nem csak a kiskereskedelmet alakíthatja át, de a logisztikai piac számára is óriási lehetőséget jelent. A mostani változásokra adott válaszok meghatározhatják a két szegmens jövőjét. A november 21-én megrendezett Portfolio Property Investment Forum panelbeszélgetésének résztvevői szerint például a vásárlói szokások jelentősen megváltozhatnak a jövőben, ami miatt a kiskereskedelmi boltok egy része inkább elosztóközponttá válhat. A logisztikában a városhoz közeli raktárterületek iránt növekedhet az igény, ahonnan még biztosítható a gyors kiszolgálás, de a raktártechnológia átalakulásával is készülni kell az új kihívásokra.
Az európai fogyasztók a jövőben ugyanúgy vásárolhatnak majd egy másik tagállamban interneten műszaki cikkeket, bérelhetnek autót, vagy vehetnek koncertjegyeket, mintha ezt otthon tennék. Az uniós intézmények elvi megállapodásra jutottak az indokolatlan területi alapú korlátozások megszüntetéséről egy lépéssel tovább haladva a digitális belső piac létrehozása felé vezető úton - írja a Bruxinfo.
Egyre elterjedtebbé válnak az online felületű vásárlások, ami a szokványos kiskereskedelmi egységek átalakulását, illetve fejlődését irányozza elő. Felmerül a kérdés, hogy a jövőben talán lesznek olyan boltok vagy áruházláncok, amelyek teljesen eltűnnek a piacról fizikai formájukban, és csupán online lesznek elérhetőek. 13 kiskereskedelmi kategóriát vizsgálva, a JLL felmérést készített a kérdés megválaszolására, amelyben a fogyasztói véleményekre, a boltok bezárási és eladási statisztikáira, illetve az e-kereskedelem térhódítására összpontosítottak - szerepel a CNBC cikkében.
Az Egyesült Államokban az online vásárlások csupán 8,4 százalékát teszik ki a teljes kiskereskedelmi forgalomnak, ám hatásuk annál jelentősebb a kiskereskedelemben dolgozók számát tekintve. Az új online működő kereskedelmi cégek által teremtett több százezer álláslehetőség önmagában nem pótolja az ennél is magasabb számú megszüntetett munkahelyet a tradicionális kiskereskedelemben dolgozóknál. Az új munkahelyek többsége egy maréknyi nagyvárosban és technológiai központban jön létre, így a kisebb városokban erősebben érződhet a tradicionális bolti eladói állások megszűnése - olvasható a The New York Times cikkében.
Már tavaly karácsonykor szembesülhettünk a ténnyel, hogy az online vásárlás mára a mindennapjaink részévé vált, az elektronikus kereskedelem pedig a legdinamikusabban bővülő szektorok egyike lett. A töretlen fejlődés olyan ágazatokra is hatással van, mint a logisztikai ingatlanok piaca. Hogy pontosan milyen összefüggés van a kettő között és mi várható a következő években, arról a DHL Express és a Goodman szakértőit kérdeztük meg.
Rekordot döntött a karácsonyi szezonban az internetes kereskedelem az Egyesült Államokban. Összesen 91,7 milliárd dollárnyi terméket vásároltak a fogyasztók, 11 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában - derül ki az Adobe Digital Insights adataiból.
A tisztességesebb elektronikus kereskedelem érdekében módosította kedden az Országgyűlés az elektronikus hírközléssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos törvényeket a kormány kezdeményezésére.
Csúcsot döntöttek az e-kereskedelem nem hivatalos amerikai ünnepén, a "Kiber Hétfőn" az online értékesítések. Több mint 12 százalékkal emelkedtek az eladások az előző év azonos napjához képest és mobilon is egyre többen vásárolnak.
Bővül a digitális kereskedelem Magyarországon, új szereplők kapcsolódnak be, mégis több szempontból le vagyunk maradva, még szomszédainktól is. A kereskedelem digitalizációja ma messze túlmutat a webshopokon és az online vásárláson: az egész értéklánc gyökerestől átalakul. Az üzletek nem tűnnek el a távoli jövőben sem, de kérdés, hogy akkor mi lesz? Hazánkban a szakértők szerint jelentős kihasználatlan potenciál van az ipari szegmensben, amit tovább erősítenek az olyan trendek, mint az Ipar 4.0, az automatizálás, a robotika és a dróntechnológia. Azt gondolnánk, hogy ennek a piacnak a fejlődése főleg a technológián múlik, de a gazdaság versenyképessége és a fogyasztók hozzáállása is kulcsfontosságú, épp ezért szenved hátrányt Magyarország. Nemzetközi szinten az nehezíti a fejlődést, hogy a döntéshozók és a jogalkotók többsége alig ismeri a digitális világot és a digitális gazdaságot.
A tisztességesebb e-kereskedelem érdekében megfogalmazott törvénymódosítási javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter pénteken. Ma számos fontos jogszabály kapcsán kezdeményezett változtatásokat a kormány, ezekről bővebben:
2015-ben a magyar online kiskereskedelem nettó forgalma 319 milliárd forintot tett ki, ezzel az e-kiskereskedelmi forgalom aránya a teljes kiskereskedelem 4,1%-a. Vagyis már minden 25. forint online került elköltésre tavaly - derült ki az eNET . webáruházak körében végzett friss kutatásából.
Javaslatot nyújtott be az elektronikus kereskedelem ösztönzésére szerdán az Európai Bizottság, a tervezet célja, hogy az Európai Unió országaiban megkönnyítsék az áruk és szolgáltatások értékesítését, illetve vásárlását az interneten.
Az Európai Bizottság kezdeményezi az elektronikus kereskedelem fejlesztése érdekében a nemzetközi csomagküldés árainak leszorítását - közölte az M1 aktuális csatorna műsorában Ormos Zoltán szakjogász.
Hetek óta dúlnak az összecsapások a tüntetők és a rendőrség között.
Esernyő legyen mindenkinél.
Nem bíznak abban, hogy az oroszok betartanák.
Valójában így állnak a magyarok a klímaváltozáshoz
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
