Élénk érdeklődést hozott a februárban indult 62 milliárd forintos keretösszegű ipari energiatároló pályázat, amelyben a napokban születtek meg a támogatói döntések, és ezek alapján közel félszáz projekt nyert, amelyek "együttesen lefedik a kiírásban megcélzott 440 megawatt kapacitást" – jelentette be csütörtök reggeli közleményében az Energiaügyi Minisztérium.
Az energiaátmenet rohamtempóban dübörög egész Európában, a vártnál is sokkal nagyobb ütemben nő a kontinens „zöldáram” termelése. Az energiatároló kapacitások azonban nem mindenhol – így Magyarországon sem – tudták lekövetni a megújuló energiatermelés iramát, miközben az országos villamosenergia-elosztóhálózat bizonyos infrastrukturális hiányosságai limitálják a betáplálható árammennyiséget. A kormány legújabb energetikai terveiben az elkövetkezendő néhány évben a helyzet kezelésére 1000 MW teljesítményű ipari méretű tárolókapacitás beépítése szerepel. Az ezt is ösztönző pályázatra a meghirdetett támogatási keretösszeg kétszeresére érkezett igény, a piaci szereplők pedig akár 2500 MW tárolókapacitás kiépítésére is vállalkoznának. Az első igazán nagy, ipari méretű energiatárolót már elkezdték építeni, a 60 megawattórás létesítmény a Forest-Vill Kft. kivitelezésében valósul meg Szolnokon, és 2025 első felében kezdheti meg a működését. Bár a létesítmény a teljesítményével bekerül Közép-Európa legnagyobb akkumulátoros energiatárolói közé, nem biztos, hogy sokáig a dobogón maradhat, hiszen láthatóan robbanás előtti pillanatban van az iparág.
Két magyarországi helyszínen megindultak a próbafúrások egy speciális erőmű, szivattyús tározós erőmű előkészítő munkálatai során, és a cél az, hogy egy 500-600 MW körüli, tehát egy paksnyi blokk kapacitásának legalább megfelelő energiatároló létesüljön 5-10 éves időtávon, ami az energiatárolás fokozott hazai kihívását kezelni tudja – jelezte a projektről az eddig ismerhető részleteket Steiner Attila az InfoRádió EnergiaVilág című műsorában. A naperőművek előretörése mellett az energiatárolási lehetőségekről és kihívásokról is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján. További részletek itt érhetők el.
Az az adószámmal rendelkező magánszemély, akinek elutasította a kiíró a támogatási kérelmét az új lakossági napelemes pályázatban, mert azt feltételezte, hogy a megjelölt ingatlanban gazdasági tevékenységet folytat (ami kizáró ok), méltányossági alapon kifogást nyújthat be a döntés ellen – jelentette be kedden egy közleményben a kiíró NFFKÜ Zrt. Ha a kifogásban hitelt érdemlően tudja igazolni a pályázó, hogy az adott ingatlanban nem zajlik gazdasági tevékenység, (csak egy másik ingatlanban), akkor ez alapján újra fogja értékelni a támogatási kérelmet a kiíró, és így megnyílhat az út a támogatás elnyerésére – gyakorlatilag ez a lényege a keddi bejelentésnek.
Szerdán online konzultációt indított a kormány a zöldenergia magyarországi felhasználásáról, amelynek során 13 kérdésre várják a választ április 15-ig.
Váratlanul nagy nap- és szélerőmű beruházási tervek érkeztek a második közzétételi eljárásban, és azért, hogy a zöld energia terjedése folytatódjon, de ne járjon túlzott mértékű hálózatfejlesztésekkel, nem kapnak csatlakozási időpontot az ipari méretű új naperőművek – derült ki egy szerda éjjeli kormányrendeletből és az Energiaügyi Minisztérium közleményéből, amelyek megerősítették a Portfolio értesüléseit. Cikkünkkel összhangban valóban a szélenergiás kapacitásbővítés, illetve a korábban tervezett nap- és szélenergia projektek végrehajtása áll a csatlakozási preferencialista élén, és jön egy új térkép az Energiahivatal oldalán, illetve jelentős, 5%-os, kiegészítő pénzügyi biztosítékot is le kell tenniük az érintett szereplőknek. Új információ, hogy a kormány a 2500 MW feletti szélerőmű beruházási tervekből legalább 670 MW-ot engedni fog, de csak úgy, hogy egyetlen hálózati csomópontra tereli őket össze. Ezekről a témákról mind szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján.
Már átlépte a tízezret a lakossági napelemes és energiatárolós pályázatban a támogatási kérelmek száma – közölte kedden kora délután az Energiaügyi Minisztérium. Frissítés! Cikkünk előző verziójában helytelenül nyertesek számát írtunk.
Szolnokon épül meg Magyarország eddigi legnagyobb energiatárolója a MAVIR Zrt. megbízásából, az elnyert közbeszerzési pályázat nyomán a szerződést februárban írták alá, és már el is kezdődött a munkálatok előkészítése – adta ki hétfőn a tájékoztatást a projektet elnyerő Forest-Vill Kft.
Tartós és jelentős növekedési korszak kezdődhetett az Európai Unió áramfogyasztásában, és a megújuló energia folytatódó térnyerésével párhuzamosan a felhasználók zömét érintő további mélyreható változások indultak a villamosenergia-rendszerben. A hálózatfejlesztések mellett egyre inkább előtérbe kerülnek a rendszer rugalmasságát növelő olyan új alternatívák is, mint a kisebb-nagyobb akkumulátoros energiatároló kapacitások vagy a fogyasztó oldali válasz megoldások.
A február 5-i, tegnapi, határidőig összesen 116 pályázat érkezett be az ipari energiatároló kiírásra, amelyek együttes támogatási igénye 115 milliárd forint, csaknem kétszerese a 62 milliárd forintos keretösszegnek – jelentette be kedden az Energiaügyi Minisztérium.
Az áram-, és a földgázárak ingadozása miatt Magyarország a megújuló energiákra és a nukleáris energiára alapozza a jövőjét - jelentette ki Lantos Csaba a 48 MW-os kiskunhalasi naperőmű keddi átadó ünnepségén. Az energiaügyi miniszter a háztartási méretű kiserőművek kapcsán megjegyezte: korábban a kormány 2030-ig azt tervezte, hogy eléri hazánkban az ilyen rendszerek száma a 200 ezer darabot, de mivel ezt már mostanra jócskán túlszárnyaltuk, így belátható időn belül 300 ezer ezerre emelkedik ezek száma. Ez a már folyamatban lévő projektekből, és az új lakossági napelemes pályázatból együtt könnyedén összejöhet, hiszen ott ahogy Lantos is jelezte: már 24 ezer felett jár az előregisztrációk száma.
Az egy héttel ezelőtt nyílt új lakossági napelemes és energiatárolós pályázatban „már 21503 pályázó nyújtott be előregisztrációs kérelmet, négyötödüké az első 24 órában érkezett be” – jelezte hétfő délutáni közleményében a friss adatot az Energiaügyi Minisztérium.
A megújuló energiatermelés térnyerése megállíthatatlan Magyarországon és ezt szeretnénk folytatni a továbbiakban is, de a mostanra kiépített 5600 MW-nyi naperőművi kapacitás csak az idő 15-20%-ában képes termelni, éppen ezért kulcsfontosságú kérdés az energiatárolási kapacitások növelése, hogy a megtermelt zöld energiát minél nagyobb arányban fel tudjuk használni a későbbi órákban – hangsúlyozta Steiner Attila egy keddi eseményen.
Nagyon nagy az érdeklődés a hétfőn megnyitott új lakossági napelemes pályázatra, hiszen eddig „már több, mint 17 ezer előregisztrációt töltöttek fel a honlapra, és így már jól látszik, hogy ez egy nagyon népszerű program lesz” – jelezte egy kedd délelőtti sajtóeseményen Steiner Attila.
Felfokozott az érdeklődés a hétfőn, január 15-én induló új lakossági napelemes pályázat körül, mert idáig már 555 vállalkozó végezte el az előregisztrációt és még száz céggel bővülhet a lista, amelyek együtt eddig 555 eszközre nyújtottak be regisztrációs kérelmet – összegezte vasárnapi Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium. Az is a pályázat körüli pezsgésre utal, hogy az eddigi összes ügyfélszolgálati megkeresés fele az utóbbi egy hétben ömlött be.
A családoknak szóló Napenergia Plusz Program mellett hétfőn megnyílik a gazdasági társaságokat megcélzó pályázat is. A 62 milliárd forintos keretösszegű felhívás vissza nem térítendő beruházási támogatással és bevételkompenzációval ösztönzi a cégeket ipari energiatárolók létesítésére és legalább tízéves üzemben tartására - közölte az Energiaügyi Minisztérium Kommunikációs Főosztálya.
Itt vannak a számok.
"Zöldebb" lehet a kínai autóóriás, mint a Tesla?
Néhány hónap alatt ötszörösére ugrott a BNPL-megoldással bíró webáruházak aránya Magyarországon.
A horvát parlament beiktatta hivatalába az Andrej Plenkovic vezette kormányt.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
