Az elmúlt évek nagy gazdasági növekedése ellenére a termelékenység terén nem történt előrelépés Magyarországon az EU átlaghoz képest, a fejlődést intézményi és piaci sajátosságok is akadályozzák - írja országelemzésében az Európai Bizottság. A testület szerint a fenntartható felzárkózáshoz előrelépésre lenne szükség a termelékenységben, amelyhez képzettebb munkaerőre és egészségesebb piaci környezetre lenne szükség.
Válaszolt az EU az Egyesült Királyság azon tervére, miszerint egyoldalúan módosítanák a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez csatolt észak-írországi protokollt.
Egy új dokumentum látott napvilágot a Politico mai hírlevele alapján, amely többek közt arról árulkodik, hogy egyes fajsúlyos európai tagállamok támogathatják a közösség átfogó reformját összhangban az Európa jövőjéről szóló konferencia javaslataival.
Kilenc ország is van az Európai Unióban, ahol magasabb volt az éves infláció, mint Magyarországon - derül ki az Eurostat friss összesítéséből. Ez nagyrészt a hatósági árstopoknak, főleg a rezsicsökkentésnek és a benzinár-stopnak köszönhető. Az eurózóna éves inflációja 7,4% volt áprilisban.
Brüsszel késlelteti a magyar helyreállítási alap eszközeinek folyósítását, miközben Magyarország energiabiztonsága komoly beruházásokat igényel - állapította meg Andrzej Duda lengyel elnök kedden Varsóban, a Novák Katalin köztársasági elnökkel közös sajtóértekezleten.
Az Európai Bizottság (EB) tavaszi gazdasági előrejelzése szerint az Oroszország indította Ukrajna elleni háború próbára teszi az Európai Unió gazdasági ellenállóképességét, így a korábbi várakozásokhoz képest az uniós gazdaság növekedési kilátásai várhatóan lefelé, az inflációs mutatók felfelé módosulnak.
Elmarad az a keddre tervezett konferenciahívás, melyen az Európai Bizottság a közép-európai országokkal tárgyalt volna a tervezett orosz olajembargóról – értesült a Bloomberg. Azt egyelőre nem tudni, miért halasztják el az egyeztetést és mikor kerülhet sor rá, elképzelhető, hogy nem közeledtek annyit az álláspontok, hogy érdemes legyen megint tárgyalni.
Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy támogatja egy új típusú "politikai európai közösség" létrehozását, amely lehetővé tenné, hogy az EU-n kívüli államok is csatlakozhassanak az "európai alapértékekhez" – írja a Reuters.
Az Európai Bizottság fontolgatja, hogy forrásokat ajánl fel a tengerparttal nem rendelkező kelet-európai uniós államoknak az olajinfrastruktúra korszerűsítésére annak érdekében, hogy meggyőzze őket az orosz olajembargó elfogadásáról - mondta egy meg nem nevezett uniós forrás a Reutersnek hétfőn.
Az Európa jövőjéről tartott konferenciasorozat javaslatainak megvalósításához az Európai Unió gyökeres reformjára, az uniós szerződések módosítására lenne szükség - állapították meg az Európai Parlament képviselői strasbourgi plenáris ülésükön szerdán elfogadott állásfoglalásukban. A Fidesz EP-képviselői szerint az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat kudarcot vallott.
Magyarország meg fogja vétózni az EU orosz olajbehozatali tilalmára vonatkozó javaslatát - mondta a BBC-nek Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár.
Mario Draghi olasz miniszterelnök felszólította az EU-t, hogy hagyjon fel a konszenzusos döntéshozatallal a külügyi kérdésekben - írja az Euobserver. Ehhez az alapszerződést kéne módosítani, amelyhez minden tagállamnak hozzá kell járulnia. Kérdés, hogy a vétó eszközével gyakran élő tagállamok (például Magyarország) támogatna-e egy ilyen döntést, ezzel ugyanis megkerülhetők lennének az uniós döntéshozatalban, miközben a döntések rájuk is vonatkoznának.
Európa továbbra is fog orosz olajat vásárolni, csak harmadik félen keresztül és így még drágábban – válaszolta Oroszország a ma bejelentett importtilalomra a Reuters tudósítása szerint.
Az Európai Unió az orosz olajra vonatkozó importtilalmat fog javasolni az év végéig, addig fokozatosan bevezetett korlátozásokkal – értesült a Bloomberg hírügynökség az ügyet ismerő forrásoktól.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy júliustól újabb nyugdíjemelést ad a kormány, mert magas az infláció. Szerinte fontosak az árstopok, amelyek több mint 5%-ponttal csökkentik az inflációt. Kiemelte, hogy semmi akadálya nincs, hogy Magyarország megállapodjon az EU-val a helyreállítási alapról.
Emmanuel Macronnak sikerült megnyernie a francia elnökválasztást, így húsz év után ő az első francia államfő, aki képes volt egy második mandátumot szerezni. Macron eddigi elnökségét számos válság kísérte, mint a sárgamellényes tüntetések, a koronavírus-járvány vagy az ukrajnai háború. Bár ellenfele, Marine Le Pen képes volt jelentősen növelni táborát, Macron magabiztos győzelmet aratott, amely lehetővé teheti számára, hogy megvalósítsa ambiciózus elképzeléseit Franciaországban és Európában egyaránt. Ennek sikere azonban függ egyrészt a júniusban esedékes francia nemzetgyűlési választások eredményétől, másrészt pedig attól, hogy mennyiben lesz képes Macron meggyőzni az európai tagállamokat elképzeléseinek támogatásáról.
Itthon az MNB kamatdöntése a hét legfontosabb eseménye, a világ azonban az orosz-ukrán háború mellett elsősorban a friss GDP-adatokra figyelhet. Több helyről is érkezik az első negyedéves szám, amit még csak minimálisan érint majd a háború, de a kilátások érezhetően romlanak.
Az előrejelzések szerint kényelmes többséggel, mintegy 58–42 arányban győzött Emmanuel Macron francia elnök az elnökválasztás második fordulójában, vereséget mérve a jobboldali radikális Marine Le Penre. A két politikus 2017 után másodszorra mérkőzött meg, annak idején ugyanakkor sokkal nagyobb különbséggel, mintegy kétharmad–egyharmad arányban győzött Macron. Bár az első forduló után csak kis különbséget mértek a közvéleménykutatók a két jelölt között, Macron egyre jobban elhúzott riválisa mellett, és végül meggyőző fölénnyel biztosította helyét az Élysée-palotában. Marine Le Pen elismerte vereségét, de azt mondta, nem vonul vissza, hanem a júniusban esedékes nemzetgyűlési választásokra készül. Ugyanígy tesz a baloldali radikális Jean-Luc Mélenchon is, aki az első fordulóban kis különbséggel, de harmadik lett Macron és Le Pen mögött.
Ma tartják az államfőválasztás második fordulóját Franciaországban, amelynek hatásait egész Európa érezni fogja. A két szembenálló jelölt, Emmanuel Macron és Marine Le Pen ugyanis számos terület vonatkozásában más elveket vallanak, ez pedig igaz a francia külpolitika jövőjére is. Franciaország jelenleg az Európai Unió második legerősebb gazdasága, emellett atomhatalom és állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, így a világpolitikára gyakorolt befolyása sem lebecsülendő. Éppen ezért van igen nagy tétje a mai választásnak, ugyanis Macron győzelme esetén vélhetően folytatódnak az erős európai integrációt szorgalmazó narratíva, míg Le Pen megválasztása esetén régi nagy tabuk dőlhetnek meg a francia uniós politikában. A választási eredmények azonban érinthetik a NATO-val, illetve Oroszországgal fenntartott viszonyt is.
Történelmi reformok indultak el az Európai Unióban a koronavírus-válság és az orosz ukrán háború hatására, és az integrációs lendület mind további előrelépéseket hozhat. A kontinens politikai vezetése régen volt ilyen egységes, nagy az egyetértés az együttműködést illetően. Különleges helyzet, de eközben erősödnek az eddig nagyrészt ellenzékben levő nemzeti-szuverenista erők is, akik célja pont az EU-s integráció visszafordítása. A francia elnökválasztás a két jelölt mellett a két tábor összecsapása is egyben, és bármi is lesz az eredmény, annak óriási hatása lehet az Európai Unió jövőjére. Ha Emmanuel Macron nyer, folytatódhatnak a reformok, és tovább haladhatunk a politikai egység felé. Ha viszont Marine Le Pen nyer, akkor trendforduló jön az európai belpolitikában, és a nemzeti-szuverenista erők komolyan átalakíthatják az EU-s intézményrendszert, a frissen elkezdett reformok semmissé válhatnak. Magyarországról nézve sem tét nélküli a választás, annak kimenetele ugyanis alapjaiban határozhatja meg a magyar külpolitika irányát a következő 1-2 évben. Az persze aligha kérdés, hogy Orbán Viktor kinek szurkol.
