Júliusban váratlanul 3,8 százalékra ugrott a magyar infláció – közölte a múlt héten a KSH. Most az is kiderült, hogy Európában sehol nem mértek ilyen ütemű drágulást, vagyis rekorderek voltunk. Ebben egyszeri hatások is szerepet játszottak, hiszen a dohánytermékek és az üzemanyagok jövedéki adója is emelkedett.
Az utóbbi években európai szinten is kiemelkedően teljesítő magyar gazdaságot az átlagnál jobban érintette a koronavírus-járvány, legalábbis az első negyedévhez képest csak Spanyolország és az Egyesült Királyság esett nálunk nagyobbat – derül ki az Eurostat pénteki adataiból. Éves összehasonlításban kedvezőbb a kép, abban a rangsorban még az európai átlagot is sikerült kicsit felülteljesítenünk.
Jelentősen nőtt az előző évekhez képest a halálozások száma az Európai Unióban tavasszal az Eurostat adatai szerint. Az előző években jellemző volt, hogy a 10. és 22. hét között csökkenni kezdett a halálozások száma az év első hónapjaihoz képest, 2020-ban viszont jelentősen megugrott a koronavírus-járvány miatt. A járvány nem azonos mértékben sújtotta az országokat, így míg néhány helyen csak pár %-kal volt több halálozás a vizsgált időszakban, mint az előző évek azonos időszakában, a leginkább sújtott tagállamban, Spanyolországban volt olyan hét, amikor két és félszer annyian haltak meg, mint egy évvel korábban ugyanazon a héten. A halálozások növekménye minden korcsoportban észlelhető volt.
A várt 15% helyett „csak” 12,4%-kal ugrott májusban áprilishoz képest az ipari termelés az eurózónában, ami kevésbé erős gazdasági kilábalást tükröz a márciusi-áprilisi zuhanás után. Biztató azonban, hogy a növekedés nagy részét a tartós cikkek, mint például a gépjárművek és hűtőszekrények termelése húzta felfelé, azaz a válság alatt is látnak fogyasztói keresletet a szektor szereplői.
Az Eurostat tegnap megjelent legfrissebb, 2020 első negyedévéről tudósító lakásárindexe szerint hazánk – a 27 vizsgált ország közül – az 5,4 százalékos reálár-csökkensével utolsó helyen áll az ingatlanár változásban - tette közzé az OTP Ingatlanpont. Ez azonban csalóka lehet, mivel az idei első negyedévi adatok még erősen hiányosak, így a későbbiekben beérkező adatok feldolgozásával sok minden változhat. Éppen ezért a tavalyi év átlagát alapul véve hasonlítottuk össze az EU országait aszerint, hogy 2008, 2012 és 2016 óta hogyan változtak az inflációval korrigált lakásárak.
Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország vezet az EU-ban: a magyarok kezében van a legtöbb államadósság, ebben már Máltát is magunk mögé utasítjuk.
Mindössze három országban alacsonyabb a termékek és a szolgáltatások árszínvonala, mint Magyarországon – derül ki az Eurostat pénteken megjelent adatából. Itthon átlagosan a kétharmadát kell fizetni a termékekért és szolgáltatásokért, mint az Európai Unióban. De miben van a legközelebb a magyar és az európai árszínvonal?
Némileg csökkent, de továbbra is óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által csütörtökön kiadott, a tavalyi előzetes adatokat tartalmazó jelentésből.
A várt 8,2%-ra ugrás helyett „csak” 0,2%-ponttal 7,3%-ra emelkedett a munkanélküliségi ráta az eurózónában áprilisban – közölte a meglepően jónak tűnő adatot ma az Eurostat. Emögött jórészt az állhat, hogy sok országban az állástalanok nagy része nem számított aktív munkakeresőnek, illetve az inaktívak állományába sorolták a munkanélküliek helyett, valamint a hivatal a márciusi adatot jócskán lefelé módosította, így ahhoz képest az áprilisi helyzet nem tűnik olyan rossznak. Közben az ipari termelői árak áprilisban éves összehasonlításban már a kilencedik egymást követő hónapban csökkentek, ezúttal 4,5 százalékkal.
Egyértelműen megváltozott a helyzet 2018 óta, a legfrissebb 2019-es statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy egyre kevesebb olyan háztartás van Magyarországon, ahol a jövedelem több mint 40 százaléka megy el a lakhatásra (lakbér, hitelfizetés). Tényleg ennyivel jobb lett a helyzet, vagy inkább csak az áll a háttérben, hogy sokan a magas lakbérek miatt hazaköltöztek a családi házba, esetleg más ismerősükkel egy háztartásban élnek, hogy csökkentsék a kiadásokat? Többek között erről, valamint a megfizethető lakhatásról, és a rozsdaövezeti 5 százalékos lakásáfáról lesz szó a ma délután 14 órakor kezdődő Lakás Klubon.
Több ország kellemetlen meglepetést okozott az első negyedéves GDP-adatokkal, váratlan volt például a francia gazdaság beszakadása. Magyarország az Eurostat adatai szerint továbbra is az élmezőnyben van a kontinens növekedési versenyében, bár a dobogóról leszorultunk.
A hazai lakáspiac mellett érdemes néha kitekinteni a környező országok változásaira is, hogy ennek ismeretében tudjuk nézni a magyarországi folyamatokat. Éppen ezért a KSH legfrissebb adatai alapján arra voltunk kíváncsiak, hogy mi történt az elmúlt években az Európai Unió orszgainak lakásáraival és mindez hogyan illeszkedik a hazai lakáspiaci trendekbe.
Hogy mennyire eltérően érinti az egyes iparági szereplőket a koronavírus, arra remek példa a cikksorozatunk mostani részében vizsgált következő ágazat, a tudományos és szakmai tevékenységeket tömörítő iparág. Általánosan igaz, hogy a szereplők összkibocsátására nincs olyan nagy hatással a vírus, mint a legtöbb ágazatra, de egyes szereplők - főleg a kisebb vállalatok - nem biztos, hogy túlélik a koronaválságot. Az állatorvosok alig érzik, az adótanácsadóknál és számviteli tevékenységet folytatóknál a nagyok kevésbé, a kicsik inkább megszenvedik a válságot, a visszaesés így az alágban borítékolható. A mérnököknél pedig minden attól függ, hogy milyen területen dolgoznak. Összességében az egyéb ágazatokban látott fejreállásokhoz képest a szakmai szolgáltatások ágazata kevésbé húzza le a magyar GDP-t (de azért lehúzza), így ez egy üdítő színfolt lehet a vírus okozta nagy mínuszok ábráján.
Az idei első negyedévben olyan nagy esésen ment keresztül az európai gazdaság, amilyet a világgazdasági válság legmélyebb időszakában sem láthattunk.
Az Európai Unió országainak lakosságának 17,1 százaléka olyan háztartásban él, amely túlzsúfoltnak számít: az egy főre jutó négyzetméterek száma túl alacsony. A jelenlegi helyzetben a rendelkezésre álló tér még inkább szűkösnek hathat, ha a gyerekek abban a szobában játszanak, ahol a szülők dolgoznának. A home office nem csak azzal jár együtt, hogy távmunkában kell ellátni a szokásos feladatokat, sok helyen kialakított munkaállomást nélkülözve, hanem azzal is, hogy szűkössé válik az otthoni tér.
Az Eurostat tegnap megjelent adatai alapján, 2019. IV. negyedévében, éves szinten 4,7 százalékkal nőtt a magyarországi reál, azaz inflációval korrigált lakásár-szint. Az év egészében adódó 10,8 százalékos drágulással a vizsgált 27 ország között továbbra is élen álltunk. Éven belül ugyanakkor már trendszerűen mérséklődött az előző évvel összevetett árnövekedési ütem. Ennek oka, hogy az év második felében már árcsökkenés volt tapasztalható az első félévhez képest - derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből.
Az Európai Unióban bődületes különbségek mutatkoznak az egyes tagországban tapasztalható munkaórák átlagos költségének tekintetében. Ha forintosítva vizsgáljuk, akkor bár az EU-ban átlagosan 9 946 forintjában kerül a munkáltatóknak 1 órányi munka, ám a sereghajtó Bulgáriában egy átlagos munkaóra költsége csupán 2 155 forint, míg Dániában 16 051. Magyarországon pedig mindösszesen 3 555 forint, ami az EU negyedik legalacsonyabb száma, holtversenyben Lettországgal.
Februárban is a legmagasabb inflációt mérték Magyarországon az EU-országok közül – derül ki az Eurostat szerdai adataiból. A következő hónapokban a drágulás meredeken visszaeshet elsősorban az olajárak zuhanásának köszönhetően, így a hazai vásárlókon is enyhülhet a nyomás.
Lassult és még inkább elmaradt az inflációs céltól a fogyasztói árak emelkedésének üteme az euróövezetben februárban az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) gyorsbecslése szerint.
A januári 4,7 százalékos magyar infláció egész Európában a legmagasabb volt, még a mögöttünk második Romániában sem haladta meg a 4%-ot az áremelkedés üteme – derül ki az Eurostat pénteken megjelent adataiból. Az egész kontinensen elsősorban a szolgáltatások, valamint a feldolgozott élelmiszerek, az alkohol és a dohányáruk húzták felfelé az inflációt.
Értékes találat értékes fegyverrel.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
