Nem enged az Eurostat, vitában áll Magyarországgal
Szerdán közzétette a KSH a 2018. évi 2. EDP-jelentést, melyből azt is kiolvashatjuk, hogy az EU statisztikai hivatala továbbra is fenntartást fogalmaz meg a magyar költségvetési számok miatt.
Szerdán közzétette a KSH a 2018. évi 2. EDP-jelentést, melyből azt is kiolvashatjuk, hogy az EU statisztikai hivatala továbbra is fenntartást fogalmaz meg a magyar költségvetési számok miatt.
Magyarországon meghaladja az uniós átlagot a szegénységben vagy társadalmi kirekesztésben élők aránya (25,6%, ami 2 millió 465 ezer fő), azonban az elmúlt években csökkenést láthattunk. A mélyszegénységben élő magyarok csaknem teljesen eltűntek az elmúlt években a statisztikából (hivatalosan 100 ezer fő közelébe csökkent a számuk), a Portfolio azonban sajnos megtalálta őket.
Az idei év második negyedévében átlagosan 4,3 százalékkal drágultak a lakóingatlanok az Európai Unióban, ezzel szemben Magyarországon ennek több mint duplája, 10,4 százalékos volt az áremelkedés. Ez az eredmény az EU-s lista negyedik helyére volt elegendő, csak Szlovéniában, Írországban és Portugáliában emelkedtek nagyobb ütemben az árak - derül ki az Eurostat legfrissebb számaiból. 2015 óta nézve viszont még mindig Magyarországon drágultak legjobban a lakások.
A magyarországi lakossági áram- és földgáztarifák továbbra is a legalacsonyabbak közé tartoznak Európában. Az energiahivatal szeptemberi felmérése szerint Budapesten a lakossági fogyasztók földgáz átlagára 3,17 eurócent/kWh volt, a villamos energiáé 11,62 eurócent/kWh, ezzel a fővárosok sorrendjében Magyarország az első, illetve az ötödik helyen áll. A jövedelmekhez viszonyítva ugyanakkor 13 európai fővárosban is kisebb terhet jelent az áram- és gázszámla a háztartásoknak, mint Budapesten.
Míg az Európai Unió áramfogyasztásának körülbelül 30 százalékát fedezte megújuló energiaforrásból termelt villamos energiával 2016-ban, addig Magyarországon csak 7 százalék volt ez az arány, ami az unióban a második legalacsonyabb érték.
Bár a minap kiadott Eurostat-térkép szerint szépen fejlődtek gazdaságilag az elmúlt 9 évben a magyarországi régiók, de a skálázás sajnos elfedi azt, amit a részletes számok mutatnak: Nyugat-Dunántúl kivételével a régióinkban csak korlátozottan nőtt az életszínvonal, és így az országos eredményt nagy iramban közelítik a románok, a lengyelek pedig már két éve lehagytak bennünket.
Észak-Magyarország régiójában az egyik legrosszabb a helyzet a várható élettartam tekintetében az egész Európai Unióban, férfiak és nők esetében egyaránt.
Magyarországon európai összevetésben még nem kimagasló a vendégéjszakák száma, legalábbis ha a nagy turisztikai célpontokkal vetjük össze a hazai adatokat. Az elmúlt 10 évben viszont a magyar régiók idegenforgalma bőven az uniós átlag felett bővült, vagyis van felzárkózás. Az Eurostat regionális statisztikáiból érdekes térképek adódnak.
Az Eurostat tette közzé az alábbi térképet, amelyen a részmunkaidős foglalkoztatásban részt vevők aránya látható. Az ábra azt mutatja, hogy hiába beszélünk sokat ennek a foglalkoztatási formának a fontosságáról, a hazai helyzet európai összevetésben igen szomorú.
Budapesten a legalacsonyabb a lakossági gázár az Európai Unió, illetve a régió fővárosai közül, míg az áramárak az ötödik legalacsonyabbak a magyar fővárosban. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által közölt, euróban számolt tarifákon alapuló összehasonlítás szerint egy átlagos budapesti háztartás áram- és gázszámlái a jövedelmek 4,1 százalékát viszik el, ezzel a relatív hazai rezsiterhek alapján már sokkal inkább a középmezőnyben állunk az EU-ban.
Sokrétű infogratikát tett közzé az Eurostat, ahol a legkülönbözőbb uniós gazdasági adatok között böngészhetünk. Magyar szempontból a 2000 és 2017 között végbement egészségügyi áremelkedések szembetűnők.
Az euróövezeti lakásárindex 4,5 százalékos növekedést mutatott 2018 első negyedévében, az előző év azonos időszakához képest, a legjelentősebb áremelkedés Lettországban (+13,7%), Szlovéniában (+13,4%), Írországban (+12,3%) és Portugáliában volt (12,2%) - derült ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből. Magyarország szintén a sor elején helyezkedik el, két számjegyű árnövekedéssel.
Több, mint háromszorosára nőtt a kiadott lakásépítési engedélyek száma hazánkban 2018 első negyedévében a 2015-ös értékekhez képest - derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Ezzel Magyarország első a közel 30 európai országot tartalmazó rangsorban.
Ha kis mértékben is, de csökkent az átlagos háztartási energiaár az Európai Unióban 2017-ben az egy évvel korábbiakhoz képest. A magyarországi tarifák a legalacsonyabbak között vannak, vásárlóerő-paritáson azonban a nyugat- és észak-európai országokban a legkedvezőbbek az árak.
Az Eurostat 2017-es adatai és a Portfolio friss becslései alapján tavaly már több mint 610 ezer magyar állampolgár élhetett az Európai Unióban más tagállamaiban, ez a szám mintegy 25 ezerrel magasabb, mint 2016-ban. A számok azt mutatják, hogy lassult a nettó kivándorlás, de nincs szó a folyamat megfordulásáról. Ráadásul a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is a fiatal, munkaképes korú népesség megy el Nyugat-Európába dolgozni.
A teljes Európai Unió gazdasági teljesítményének 0,8%-át adja Magyarország - közölte a friss, 2017-es adatokat az Eurostat. Ezzel továbbra is a 18. helyen állunk a sorban.
Alig zárta le az Eurostat az Eximbank elszámolása ügyében folytatott többéves vitáját Magyarországgal, újabb frontot nyitott. Most azt állítják, hogy a jegybanki alapítványok az államháztartás részét képezik. Bemutatjuk, hogy a magyar hatóságok hogyan érveltek és mit okozhat, ha ismét az uniós hivatal kerül ki győztesen.
Nyilvánosságra hozta az Eurostat a 2017-es egész éves előzetes államháztartási- és adósságadatokat. Ebből az is kiderült: a magyar MNB-alapítványok esetében bekeményített az EU statisztikai hivatala, szerinte ezeket az alapítványokat és cégeiket az államháztartáson belülre kellene sorolni.
Érdekes ábrakészletet jelentetett meg az Eurostat, amely azt mutatja be, hogy az egyes EU-tagországok mennyire teremtenek élhető környezet a polgáraik számára. Az összehasonlítást lehetővé tevő adatok az ENSZ fenntartható fejlődést szolgáló szempontrendszerén alapulnak, ami többek között az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a lakhatást, az energiaellátottságot, a közlekedést és a környezeti terhelést vizsgálja. Az EU-átlag mellett önkényesen kiválasztottuk Szlovákiát és Csehországot, hogy bemutassuk, hogyan áll Magyarország.
Elemzők reagálnak a friss kiskereskedelmi adatra.
10 millió forint a bírság.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Ezután még 6 évre megválaszthatják.
Kis mozgások kedden a devizapiacon.
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.