Az euró bevezetése növeli Horvátország globális, politikai és gazdasági hitelességét, valamint eszközt jelent a gazdaság fejlesztéséhez - jelentette ki Andrej Plenkovic horvát kormányfő hétfőn Zágrábban, az euró bevezetéséről a Horvát Nemzeti Bankkal (HNB) közösen rendezett stratégiai fórumon.
A közepes fejlettségű országok hosszú távú gazdaság- és társadalompolitikai célja a fejlett országok jövedelmi szintjének elérése. Az euró bevezetésének kérdését is ezen végső cél függvényében érdemes megvizsgálni. Az euróövezethez már csatlakozott országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a maastrichti kritériumok teljesítése és az euró bevezetése önmagában nem jelent garanciát a konvergenciára. A nem megfelelő felkészültség mellett csatlakozó országokban a közös fizetőeszköz használata hozzájárult komoly sérülékenységi problémák felépüléséhez, ami több esetben tartós divergenciához is vezetett. A maastrichti kritériumok nem érték el céljukat. Az euró bevezetésének időzítését legalább három további dimenzió mentén fontos értékelni:
Magyarország elutasítja az euróövezet mélyebb integrációját és nem fog sietni a csatlakozással addig, amíg nem áll készen - jelentette ki a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára.
Nem kizárt, hogy Magyarország előbb rá lesz kényszerítve arra, hogy csatlakozzon az euróövezethez, mint ahogy azt a kormány szeretné, mivel a szorosabb integrációra való EU-s törekvés nem hagy majd más lehetőséget - foglalja össze Csányi Sándor-OTP-vezér véleményét a Bloomberg cikke.
Egyelőre nem látunk érdemi esélyt arra, hogy tíz éven belül belép az eurózónába Magyarország és Lengyelország, de a 2020 utáni EU-pénzek döntő része csak a fizetési övezet tagjainak lesz elérhető, így a nagy kép gyorsan megváltozhat és ez nyugtalanságot okoz a régió fővárosaiban - fejti ki meglátását Peter Attard Montalto. A Nomura londoni elemzője szerint az idegesség érthető, hiszen igencsak kellemetlen helyzet elé néznek a régiós kormányok az EU-pénzek, a jogállamiság, a pénzcsere, és az azzal kapcsolatos társadalmi támogatottság "négyszögében". Arra számít azonban, hogy a 2018-as magyar parlamenti választások után enyhül majd a kormány és az EU viszonya, de ezzel együtt is úgy gondolja, hogy a bolgárok és a horvátok előttünk fogják bevezetni az eurót.
Az Európai Bizottság elnöke a múlt heti beszédében nem a következő év(ek), hanem a következő évtizedek nagy feladatairól beszélt, így sokan tévesen értelmezték, hogy az eurózóna néhány éven belüli bővítését akarná - hangsúlyozta az Eurócsoport előkészítő testületének nagy befolyású osztrák elnöke.
Politikai zsarolásnak tekinti a magyar kormány nemzetközi szóvivője Angela Merkel német kancellár hétvégi nyilatkozatát, amely a 2020 utáni uniós támogatás kifizetések megvonását, vagy csökkentését helyezte kilátásba a kvótadöntés végrehajtásának megtagadására hivatkozva - jelezte a hétfőn Brüsszelben járó Kovács Zoltán. A szóvivő szerint a 2020 utáni következő uniós keretköltségvetésről szóló bármilyen döntésnek a tagállamok konszenzusán kell alapulnia és azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak még sok a tennivalója, mielőtt csatlakozna az eurózónához.
Miután azt vázolta tegnapi beszédében az Európai Bizottság elnöke, hogy minden tagállam minél hamarabb vezesse be az eurót és ehhez pénzügyi ösztönzőket is ígért, láthatóan "hűtő" kommunikáció indult el Németországban és Ausztriában. Ez arra épül, hogy a kritériumoknak nem megfelelő, túl gyors euróbevezetés a görög ügyhöz hasonló válságokhoz vezetne. Közben Jean-Claude Juncker azt nyilatkozta a vezető cseh napilapnak, hogy senkit sem akar rákényszeríteni az euróbevezetésre, de örülne, ha Csehország a mag-Európához tartozna a pénzcserével, mert történelme alapján is megérdemli ezt a státuszt.
Ha nem akartok kétsebességes Európai Uniót, márpedig én sem akarok, akkor mielőbb vezessétek be az eurót és ehhez kétféle anyagi ösztönzőt is társítunk - lényegében ezt ajánlotta fel az eurót még nem használó, jórészt keleti tagállamok számára mai beszédében Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke azonban az ösztönzőket egy olyan döntéshozatali reformon keresztül szeretné elérni, ami nagyon messzire vezet. Éppen ezért nem csak az tűnik erősen kérdésesnek, hogy a magyar kormány partner-e az egész kezdeményezésben, hanem az is bizonytalan, hogy a mostani eurózóna-tagok tetszését elnyeri a javaslat.
Új konvergencia-kritériumokat kell felállítani a jelenlegi maastrichti szabályok mellett, mielőtt Magyarország csatlakozik az eurózónához - mondta szerdán egy lengyelországi eseményen a Reutersnek Nagy Márton, az MNB alelnöke.
Két régiós ország is komolyabban fontolgatja az euró bevezetését. A Nemzetgazdasági Minisztérium viszont azt közölte a Világgazdasággal, hogy Magyarország nem kér megfigyelői státuszt.
Ha lesz is közös eurózóna költségvetés, az Angela Merkel német kancellár tegnapi kijelentése alapján egyelőre inkább "csak" néhány (tíz)milliárd eurós méretű lesz, így kevésbé tűnik esélyesnek, hogy érdemi plusz forrásokkal csábítanák be Magyarországot az eurózónába. Erre utal az EurActive mai információja is, miszerint az Európai Bizottság elnöke nem is tartja fontosnak a külön eurózónás költségvetést, hiszen a britek kilépésével az eurózóna súlya már eleve 85% körülre ugrik az Európai Unió összgazdasági teljesítményében. A friss információk alapján, azaz érdemi pénzügyi csábítás nélkül, továbbra is kis esélyűnek tűnik, hogy 3-4 éven belül pénzcsere lesz Magyarországon. A 2020 utáni újabb EU-s büdzsé felhasználási szabályrendszerét persze lehet még úgy csavarni, hogy legyen benne anyagi ösztönző és jogi retorzió is, de mindezekről egyelőre lényegében semmilyen konkrét információnk nincs.
Románia, az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő tagállama 2022-ben csatlakozhat az euróövezethez, mihelyt elkezd emelkedni legszegényebb polgárainak jövedelme - jelentette ki a román külügyminiszter egy hétfőn megjelent lapnyilatkozatban. Múlt héten Csehországból jött a hír, hogy szeretnének megfigyelői státuszt kapni az eurózóna ügyeiről döntő pénzügyminiszteri tanács üléseire, előtte pedig az eurót használó Szlovákia miniszterelnöke tett nagyon erősen az EU magjához elköteleződő nyilatkozatot. Úgy tűnik tehát, hogy kezd felpezsdülni a régióban is az euróbevezetés témája, amelynek magyar lehetőségéről júniusban már írtunk egy részletesebb anyagot az okokkal és háttérrel együtt, majd a magyar euróbevezetés anyagi motivációs oldalát is megvilágítottuk.
Három héttel ezelőtt latolgattuk a cseh euróbevezetés esélyeit, egy tegnapi cseh magazin pedig arról számolt be: információi szerint a cseh kormány azt kéri majd az Eurócsoporttól, hogy a cseh pénzügyminiszter is vehessen részt megfigyelőként az eurótagok pénzügyi tárcavezetőinek ülésén. Fontos, hogy ez még semmiféle formális elköteleződést nem jelent az euróbevezetés mellett, mégis jelzésértékű, hogy a csehek ott akarnak lenni a tűz körül, ahol kialakul, hogy az eurózóna integráció pontosan milyen feltételek mentén mélyül. Akkor, ha a csehek is hajlanának az euróbevezetésre, azaz követnék a szlovákokat, jócskán gyengülne a V4-ek formális egysége és politikai érdekérvényesítési képessége az EU-ban.
Igencsak megbontaná a visegrádi országok egységét az, ha az egyébként minden gazdasági feltételt teljesítő Csehország rövidesen úgy döntene, hogy elkezdi az eurózónába való belépés folyamatát. Tavasz óta elhangzott egy-két fontos jelzés ebbe az irányba és az ország közvéleményére nagy hatással bíró cseh jegybanknál is jöhetnek olyan személyi változások, amelyek a most még egyértelműen eurószkeptikus hangulatot elkezdhetik megváltoztatni. Saját helyzetértékelésünk és az Erste Bank minapi elemzése azonban mindezzel együtt is azt vázolja: nincs igazán esély arra, hogy 4 éven belül pénzt cseréljenek a csehek, hacsak nem veszik rá erre például Brüsszelből az országot. A Citi, a Societe Generale és a Nomura minapi cseh elemzései fel sem hozzák a pénzcsere témáját, így nagy lenne a meglepetés, ha a csehek mégis az euró mellett döntenének.
Alaptalannak tűnik a magyar kormány azon korábbi "riogatása", hogy 2020 után már nem, vagy csak alig lesznek uniós támogatások, de attól igenis tartani lehet, hogy a felzárkóztatási és agrártámogatásaink akár radikálisan is csökkenni fognak. Az Európai Bizottság minap közzétett, az EU költségvetési kilátásairól szóló vitairatának öt forgatókönyve közül ugyanis háromban elég világosan benne van ennek a két kasszának a nominális csökkentése, egy további forgatókönyvnél pedig legjobb esetben is csak az összegek szinten tartása esélyes. Egy minapi brüsszeli beszéd alapján a Magyarországnak kulcsfontosságú két kassza mérete akár 18-20%-kal is csökkenhet, ami a mostani uniós ciklushoz képest 6-7 milliárd euró forráscsökkenést okozna 2020 után. Ezt el tudná fedni a kormány a hazai pályázók és gazdák felé, ha megnövelné a magyar költségvetési hozzájárulásokat, és/vagy belépne az ország az eurózónába. Utóbbi tehát erős anyagi ösztönző lenne és ez lenne az egyik formája annak a visszautasíthatatlannak mondott brüsszeli ajánlatnak, amiről korábban mi is írtunk.
Ma Magyarországnak az eurózónán kívül, de az Európai Unión belül maradás az érdeke - foglalt állást az elmúlt hetek egyik fontos gazdasági témájában Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Heteknek adott interjúban.
A régió országainak egyelőre eszük ágában sincs rohanni az eurózónába, de Emmanuel Macron győzelme után láthatóan mindenhol ismét bekerült a közbeszédbe a csatlakozás kérdése. A múlt héten már írtunk arról, hogy a magyar kormány is visszautasíthatatlan ajánlatot kaphat az euró bevezetésére, hiszen 2020 után a források elosztásánál sokat jelenthet, hogy ki lesz hajlandó beállni a sorba. Más hírek ugyanakkor arra utalnak, hogy Brüsszel türelme sem lesz végtelen, előbb-utóbb mindenkit választás elé állíthatnak. A legfrissebb hírek szerint egyelőre Brüsszel sem tudja pontosan, milyen eszközökkel ösztönözné a csatlakozást, az pedig teljes félreértés, hogy 2025-ig kötelező lenne belépnünk.
A kormány továbbra sem rohan az eurócsatlakozással, szerintük előbb a tényleges konvergenciának kellene megtörténnie - olvasható ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) válaszaiból, melyeket a Világgazdaságnak küldtek. Emellett a minisztérium továbbra is az eurózóna reformjaira vár, hogy eldöntse, érdemes-e belépnünk. Tegnap egy saját elemzésben jártuk körbe, hogy hogyan áll Magyarország az euróbevezetéshez szükséges feltételek teljesítésével, ma pedig egy régiós körképet állítottunk össze a csatlakozásról szóló közbeszédről:
Egyelőre marad a mostani klinikán.
Még az orosz-ukrán háborúra is hatással lehet az iráni vezető halála.
Íme a legaktívabb térségek.
Leállt egy dél-oroszországi olajfinomító.
Válaszul az ukrán támadásokra.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
