A kínai kormány tavalyhoz hasonlóan idénre is 5 százalék körüli GDP-növekedési célt tűzött ki egy ma kiosztott kulcsfontosságú dokumentumban, amelyet „nem lesz könnyű elérni” a kínai miniszterelnök szerint. A hadikiadásokat 7,2%-kal növelik, és 12 új városi munkahelyet terveznek létrehozni, és a gazdasági teljesítmény „cikkcakkokban” történő növekedése is szóba került.
Tavaly az utolsó negyedévben stagnált a magyar gazdaság - erősítette meg mai jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal az előzetes GDP-adatot. A részletes számokból már az is látszik, hogy a pangás oka az ipari és kereskedelmi ágazatok visszaesése. A tavalyi 0,7%-os recesszió után idén már biztosan növekedés jön, de a kilátásokat beárnyékolja az exportpiacaink lassulása.
Az új uniós szankciócsomag kapcsán ismét többen kritizálják az intézkedéseket, hogy azok nem fojtották meg az orosz gazdaságot. Friss elemzések is igazolják, hogy a szankciók önmagukban korlátozott hatásúak, azonban Oroszország így is komoly károkat szenved a nyugati lépések miatt. De ezek messze nem olyan fájdalmasak, mint maga a háború. Az EU a szankciók hatását fokozná újabb és újabb csomagjaival, míg sok belgazdasági trend sem kedvez Vlagyimir Putyin elnöknek.
A tavalyi utolsó, negyedik negyedévben 0,4 százalék volt a GDP-növekedés a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban negyedéves összevetésben, ugyanúgy, mint a harmadik negyedévben.
Izrael GDP-je erőteljesen csökkent a tavalyi utolsó negyedévben a Hamásszal vívott háború hatásaként, a visszaesés messze felülmúlta a várakozásokat.
A francia kormány 1,4 százalékról 1 százalékra rontotta az idei GDP-növekedési előrejelzését - jelentette be Bruno Le Maire. A francia pénzügyminiszter rámutatott: "ez még mindig növekedés, de az előrejelzés figyelembe veszi az új geopolitikai környezetet".
Még a legutolsó, az év végén módosított hiánytervet is durván meghaladhatta a költségvetési hiány 2023-ban - derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma megjelent pénzügyi számlák statisztikájából. A jelentés szerint az államháztartás finanszírozási igénye tavaly a GDP 6,8%-ára rúgott. Ez a mutató nagyon szorosan együtt mozog a hivatalos eredményszemléletű deficittel, amire az utolsó hivatalos kormányzati előrejelzés még 5,9% volt.
Idén 2,4%-os, jövőre 3,6%-os GDP-növekedést vár Magyarországon az Európai Bizottság. A növekedéshez az is hozzájárul, hogy várhatóan csökkenni fog az infláció és a kamatlábak is. Az idei évre 4,5%-os pénzromlást valószínűsítenek.
Tavaly az utolsó negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye megegyezett az előző negyedévivel, vagyis elakadt a harmadik negyedévben megindult növekedés. A GDP-növekedési adat kellemetlen meglepetés, hiszen a recesszióból már kikapaszkodott gazdaság növekedése szinte azonnal megállt. Ehhez képest sovány vigasz, hogy az év utolsó három hónapjában éves alapon a bruttó hazai termék szerény 0,4%-kal bővülni tudott, ezzel a mutató három negyedév után került vissza ismét a pozitív tartományba.
Már egy hónap eltelt az idei évből, de a világgazdaságra vonatkozó konszenzusos előrejelzés továbbra is óvatosan optimista, a legtöbb jegybank és elemző puha földet érést prognosztizál, vagy akár azt jelzi előre, hogy egyáltalán leszállásra sem lesz szükség. Még kollégám, Nouriel Roubini – aki híres arról, hogy kendőzetlenül szokta borús előrejelzéseit megfogalmazni – is azt vallja most, hogy a legrosszabb forgatókönyvek bekövetkeztére van a legkisebb esély.
Decemberben az ipari termelés volumene 0,3 százalékkal elmaradt a novemberitől. Az adat tulajdonképpen nem is olyan csúnya a tegnapi gyászos exportstatisztika fényében, ám a magas bázis miatt ez azt jelenti, hogy éves alapon 8,7%-os a visszaesés. A lejtmenetre jellemző, hogy 2023 második felének hat hónapjából négyben esett a termelés havi alapon.
A Vörös-tengeren kialakult feszültségek miatt az egekbe szöktek a szállítási költségek, ez pedig megakaszthatja az infláció elleni világszintű küzdelmet - közölte hétfőn az OECD.
A magyar gazdaság tavaly túljutott a 2022-es választások előtti osztogatás okozta belgazdasági, illetve az Ukrajna elleni orosz agresszió által előidézett világgazdasági következmények miatt kialakult válság legnehezebb szakaszán. A kormány elgondolásai azonban aligha állítják fenntartható növekedési pályára a gazdaságot, ehhez a szilárd eredmények és a jó gazdaságpolitika is hiányzik.
Jó hír, hogy a tavalyi év pénzforgalmi egyenlegének deficitje kisebb volt, mint a 2022-es, van egy egyensúlyi javulás, de az infláció még nincs olyan szinten, ami ne jelenthetne problémát a következő hónapokban - mondta el Varga Mihály pénzügyminiszter az Inforádió Aréna című műsorában. A pénzügyminiszter elmondta, hogy nagyjából 6% körüli hiánnyal fog zárni a költségvetés 2023-ra, és szerinte a 3%-os hiánycél egy év alatt nem teljesíthető.
A Pénzügyminisztérium 2023-2027-es évekre készített tavaly decemberi makrogazdasági és költségvetési előrejelzése szerint idén a GDP-növekedés 3,6% lehet (a 2023 júniusában elfogadott 2024. évre szóló költségvetési törvényben eredetileg 4% szerepelt, de ezt a várakozást a valóság gyorsan felülírta). A 3,6%-os idei növekedési előrejelzést januárban a pénzügyminiszter ismételten megerősítette, így a nyilvánosságban örömteli hírként ünnepelhették, hogy idén nem csupán nyugdíjemelésre és 13. havi nyugdíjra, hanem a GDP-növekedés mértéke alapján nyugdíjprémiumra is számíthatnak a nyugdíjasok. Indokolt-e az öröm? Spoiler: egyáltalán nem, sőt.
Kamatvágások sorát várják idén a befektetők az Európai Központi Banktól, de a jegybank legutóbbi ülésén igyekezett oszlatni ezeket a várakozásokat. Nem jártak sikerrel: a piac továbbra is optimista a kamatkilátásokkal kapcsolatban. Lagarde-ék ma újra megpróbálhatják hűteni a kedélyeket, a jegybank ugyanis délután kamatdöntő ülést tart. Az EKB az inflációs kockázatok miatt óvatos a kamatkilátásokkal kapcsolatban, emiatt nem akarja elhamarkodni a lazítást. Ám ha a reálgazdaság nem áll talpra, lehet, hogy a befektetőknek lesz igaza.
Idén várhatóan 2,6%-os lehet a globális GDP-növekedés a tavalyi 2,7% után, aztán a jövő évtől érdemi élénkülésre számít több, mint ezer gazdasági szakértő – derült ki az ifo német gazdaságkutató intézet és az Institut für Schweizer Wirtschaftspolitik svájci gazdaságpolitikai intézet kedden publikált felmérésének adataiból.
Makrogazdasági szempontból szerencsétlen, befektetési szempontból szerencsés volt a tavalyi év, idén viszont számos tényező van, ami mindkét területen bizakodásra ad okot - mondták az OTP elemzői a bank pénteki sajtóeseményén. A rendezvényen kiderült az is, hogy milyen irányba mehet idén az infláció, a globális és hazai gazdaság, vagy hogy részvénybe vagy kötvénybe kell-e fektetni idén.
A negyedik negyedévben a kínai gazdasági teljesítmény 1%-kal haladta meg az előző negyedévit. A harmadik negyedévben (a most felülvizsgált adatok szerint) még 1,5%-os volt a bővülési ütem, vagyis lassult a világ második legnagyobb gazdasága. Éves alapon 5,2%-os volt a növekedés, ami ugyan magasabb az harmadik negyedévben látott 4,9%-nál, de egy hajszálnyit így is elmarad a várakozásoktól. A friss adat nem írta át az elemzők korábbi helyzetértékelését, miszerint Kína strukturális problémái miatt nem tér vissza a koronavírus-válság előtti lendülethez, a gazdaságpolitikától pedig további élénkítő lépések várhatók.
Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében a kormányzat vállalást tett a nyugdíjrendszer felülvizsgálatára, módosítására is, aminek 2025. március végéig kell megtörténnie. A kormányzati nyilatkozatok alapján azonban valódi nyugdíjreformra a következő 10-15 évben nem nagyon lehet számítani, miközben a hazai nyugdíjrendszer fenntarthatóságát jelenleg is jelentős kockázatok övezik. Kétrészes cikksorozatom első részében azt mutattam be, miért nem számíthatunk arra, hogy a kormányzat az EU felé tett vállalása keretében érdemben hozzányúl a nyugdíjrendszerhez. Ebben a cikkben pedig arra térek ki, hogy miért lenne szükség egy valódi nyugdíjreformra, aminek megvalósítására egyben konkrét javaslatokat is megfogalmazok.
Íme a legaktívabb térségek.
Leállt egy dél-oroszországi olajfinomító.
Válaszul az ukrán támadásokra.
Véleményt mondott a közel-keleti közvetítő.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
