Folyik ki a nyugdíjpénz, most megelégelte: merészebb befektetéseket indít a dán nyugdíjalap
Dánia legnagyobb nyugdíjalapja úgy döntött, ideje a kockázatosabb befektetések vizeire evezni, a kötvényekkel ugyanis már nem lehet túl sok pénzt keresni.
Dánia legnagyobb nyugdíjalapja úgy döntött, ideje a kockázatosabb befektetések vizeire evezni, a kötvényekkel ugyanis már nem lehet túl sok pénzt keresni.
Az omikron megjelenése, az inflációtól való félelem és a kötvénypiacokon látható hozamemelkedés sem tett jót a nyugdíjpénztári hozamok év végi feltornázásának. Az inkább biztonságra hajtó és leginkább kötvénytúlsúlyos portfóliót tartó nyugdíjpénztári tagoknak idén szerényebb, sok esetben negatív hozamokkal kell megbarátkozniuk, de a nagyobb kockázatot vállalók közül néhányan szép hozamokkal tudják zárni a 2021-es évet.
Az ingatlanpiac minden szegmense nehéz és fordulatos évet hagyott maga mögött. A befektetők az irodapiac alakulását izzadták végig - megnyugtató konklúzió nélkül - miközben legalább a logisztika kitartó pörgése hozott nekik némi megnyugvást. A lakáspiacon közben minden visszaállt a megszokott kerékvágásba és a lakásárak újra menetelni kezdtek a 2020-as hullámzó év után. A töretlen optimizmusba azonban csúnyán belerondíthat a 10 éve nem látott emelkedő kamatkörnyezet, mely nem csak a lakáspiac életét fogja megnehezíteni, hiszen minden szegmensben drágul majd a projektek finanszírozása. Ember legyen a talpán aki ilyen makrókörnyezetben megmondja, hogy merre fog továbbhaladni jövőre az ingatlanpiac, miközben a kormány fiskálisan is elkezdte meghúzni a nadrágszíjat.
Egészen kimagasló kereslet mellett a tervezettnek megfelelően 70 milliárd forint értékben adott el kötvényeket csütörtökön az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Az aukción mindhárom papírra jelentős érdeklődés volt, amiben szerepe lehetett annak, hogy ez volt az utolsó kötvényaukció 2021-ben.
A kezelt vagyont nem sikerült novemberben növelniük a hazai befektetési alapoknak, megtörtént azonban a trónfosztás, ami az idén látott számok tükrében csak idő kérdése volt: a vegyes alapoké lett a legnagyobb kategória a befektetési alapok között, megtörve ezzel az ingatlanalapok uralmát.
Jövedelmezőbb Legóba fektetni, mint aranyba, műalkotásokba vagy borba - derül ki orosz közgazdászok kutatásából, amelyet a Guardian közölt.
Jövő héten zárulhat a magyar zöldkötvény-kibocsátás a kínai piacon – mondta a Reutersnek Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. A szakember szerint az utóbbi hetek hozamemelkedése után mostanra egyensúlyba került a piac.
Egyre több nyugdíjalap keresi a hozamokat a tőzsdén kívüli piacokon, mivel sokaknál nagy a nyugdíjkifizetési kötelezettség, ezen pedig az alacsony hozamkörnyezet nem sokat segít – írja a Financial Times.
Az elmúlt hetekben tovább emelkedtek a magyar referenciahozamok, múlt kedden már 4,6% volt a tízéves érték, ami hétéves csúcsnak felelt meg. A kereskedők szerint nincs pánik a piacon, az emelkedő globális hozamkörnyezet mellett az MNB lépései mozgatják elsősorban a hozamokat.
Az alacsony hozamkörnyezet és a rekord szinten járó részvénypiacok arra ösztönzik a befektetőket, hogy máshol keressék a hozamot: egyre többen keresik a nem tőzsdei beszállási lehetőségeket – írja a Financial Times.
A BlackRock és az Invesco után több nagy alapkezelő is bejelentette, hogy vizsgálja olyan befektetési alapok piacra dobását, amelyek kriptoeszközökhöz való kitettséget adnak a befektetőknek – számol be a hírről a Financial Times.
Beindult az infláció emelkedése a világban, ennek hatására jelentős hozamemelkedés kezdődött meg a világ kötvénypiacain, ami az árfolyamok esésében, végső soron pedig a magyar kötvényalapok rossz teljesítményében csapódott le. Különösen októbertől kezdve láthatunk jelentősebb kötvénypiaci hozamemelkedést, de az inflációs félelmek gyakorlatilag egész évben jelen voltak. A forintos, hosszú kötvényalapok többségében idén már 7-10%-os bukóban vannak. De miért sínylik meg ennyire elsősorban a magyar hosszú kötvényalapok a hozamkörnyezet emelkedését? Mi a helyzet a rövid kötvénybefektetésekkel és mi hozhat javulást a közeljövőben? Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe.
Az elmúlt hetekben az MNB egy csendes szigorítást is végrehajtott, fokozatosan csökkentette az eszközvásárlások heti ütemét – emelte ki a keddi kamatdöntés után Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató elemzője. Ha megnézzük a jegybank utóbbi néhány kötvényvásárlási aukcióját, akkor látszik, hogy a szeptemberi 40 milliárdos heti vásárlási céltól már majdnem 10 milliárddal eltért. Az MNB ezzel is próbált szigorítani a monetáris kondíciókon a kamatdöntés előtt, decemberig pedig még folytatódhat ez, hiszen csak akkor vizsgálják felül legközelebb a keretösszeget.
Varga Mihály egy friss Facebook-bejegyzésben tette közzé, hogy jövőre duplájára nő a Babakötvények után járó állami támogatás összege. Mielőtt nagyon megörülnénk, nem egy nagy összegről van szó.
A kezdő tradererek gyakran esnek abba a csapdába, hogy csak a nyerő ügyleteiket veszik számításba, a bukók meg elvesznek elméjük Bermuda háromszögében. A hosszú távon nyereséges kereskedés elengedhetetlen alapfeltétele a hozam fogalmának ismerete a megfelelő hozam kockázat arány használata, valamint a kockázat minimumra való mérséklése. Az aktív tőzsdei kereskedés ebben is más tészta, mint az állampapír hozam, ahol az eredményt előre ismered.
Lekörözte a befektetési alapokban lévő lakossági vagyon gyarapodása az állampapírokét a harmadik negyedévben, ebben több tényező is szerepet játszott. Nem lehetünk ugyanakkor büszkék: új csúcsra, 12 ezer milliárd forint fölé emelkedett a bankbetétekben elhelyezett megtakarítások állománya, ennek zöme azonban semmit sem kamatozik. Sőt, az emelkedő infláció még ront is a helyzeten.
Valóságos hozamesőt látni a forintos befektetési alapok háza táján: a legjobban teljesítő sorozatok közé 30%-os idei eddigi hozammal be sem lehet kerülni, ezek kivétel nélkül nyersanyagpiaci-, részvény- és abszolút hozamú alapok. A legnagyobb vagyont kezelő sorozatok hozamai is emelkednek, de messze nem ezek hozzák a legtöbb pénzt most a konyhára.
Egy friss országos kutatás szerint a magyarok jóval - átlagosan 9 évvel - korábban szeretnének nyugdíjba vonulni, mint amit valószínűnek tartanak jelenlegi tudásuk szerint. A felnőtt lakosság ugyanis arra számít, hogy majd 66 éves korában kezdheti meg megérdemelt pihenését, miközben az álom nyugdíjkorhatárt 57 éves korukra tennék - derül ki a Groupama közleményéből.
Temérdek befektetési lehetőség áll rendelkezésre manapság azoknak, akik szeretnének megtakarítani, de a bőség zavarában sokaknak problémát okozhat annak eldöntése, melyik befektetés lehet a megfelelő. A magyar befektetési alapokkal például rengeteg lehetőség van a befektetési világ különböző szegmenseibe beszállni, de nem árt tisztában lenni az előnyökkel és hátrányokkal. Ehhez szeretnénk mankót nyújtani alábbi írásunkkal.
Az elmúlt 10 évben 370%-os hozamot ért el alapjával Alister Hibbert, aki több pénzt visz haza a BlackRocknál, mint a vezérigazgató – számol be a hírről az afr. Ennek ellenére gyakorlatilag senki nem ismeri a cégnél.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Johnson hónapok óta halogatja a döntést.
Nem lövöldözünk egymás hajóira, még vízágyúval sem.
A palesztinokat megint nem kérdezték meg.
Többek között erről volt szó a keddi Checklistben.
Többek között erről volt szó a hétfői Checklistben.
Többek között erről volt szó a pénteki Checklistben.