Szerdától hatályba lépett az uniós gazdasági kényszerítés elleni eszköz (anti-coercion instrument, ACI), amely egyszerre ad szankciós lehetőségeket az EU kezébe, valamint segítheti az érintettek kompenzálását. Az uniós válaszlépések a vámintézkedésektől kezdve az FDI-korlátozásig terjedhetnek. Ráadásul a szankciók alkalmazásához nem kell a tagállamok egyhangú támogatása.
Biztonságpolitikai ügyekben Washingtonhoz, kereskedelmi kérdésekben pedig Pekinghez húz a legtöbb nem nyugati, feltörekvő ország közvéleménye – ez derült ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) nevű páneurópai agytröszt ma megjelent felméréséből. Az ECFR szerint a kutatás eredményét úgy lehet összegezni, hogy egy olyan, úgynevezett „a la carte világ” időszaka jött el, ahol az egyes államok politikai, gazdasági kérdésenként váltogatják partnereiket a nemzetközi kapcsolatokban, minthogy egyszerűen minden egyes kérdésben elköteleznék magukat egy adott oldalra, nevezeten az USA vagy Kína mellé.
Javul a Kína és Ausztrália közötti viszony, és ennek jegyében hét év után először látogatott ausztrál miniszterelnök Pekingbe, tegnap Hszi Csin-ping államfővel, ma Li Csiang miniszterelnökkel tárgyalt és ezek nyomán mindkét ország nagy gazdasági lehetőségekről beszélt, ha az enyhülés folytatódik.
Kína dömpingellenes vámokat vetett ki az ausztrál borokra a két ország közötti egyre feszültebbé váló viszony közepette - jelentette be a kínai kereskedelmi minisztérium pénteken. A döntés a minisztérium közlése szerint egy hónapokon át tartó vizsgálat eredménye, amely megállapította, hogy az ausztrál borokat Kínában mesterségesen alacsony árakon értékesítik, kárt okozva ezzel a belföldi borszektornak.
A múlt heti EU-csúcs zárónyilatkozata világosan rögzítette, hogy nem engedhet az unió a stratégiai érdekeiből a briteknek még akkor sem, ha ez a kereskedelmi megállapodás nélküli Brexithez vezet, így az EU27 kimondta, hogy elsősorban a briteknek kell engedniük, ha meg akarnak állapodni. Ehhez képest a britek azt vetik az EU szemére, hogy így nem lehet tárgyalni, hogy csak az egyik fél engedjen, így a hétfői híráramlás ismét arról szól, hogy mindkét fél a másiktól várja az első nagy engedményt a vitás kérdésekben.
Több mint két évtizede először vámtarifák csökkentésében állapodott meg az Európai Unió és az Egyesült Államok.
Írásbeli javaslatokat nyújtott be a brit kormány az Európai Unió és az Egyesült Királyság között megkötött, de nem ratifikált kiválási szerződés módosítására - közölték brüsszeli diplomáciai források.
"Németország mentorálásával" egy közép-európai NATO- hadosztály-parancsnokság jöhet létre Magyarországon, a magyar hadsereg korszerűsítése érdekében pedig német cégekkel keretszerződéseket írt alá a kormány - jelentette be mai berlini látogatásán a német kancellárral közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor kormányfő. Az is elhangzott, hogy az innováció és a technológia területén még szorosabb együttműködésre van szükség a két ország között, ezért a minisztériumok között munkacsoportok alakulnak, amelyek a következő időszakban javaslatokat dolgoznak ki.
Londoni pénzügyi elemzők szerint az amerikai ipar is megszenvedheti, ha Washington az autóimportra is megemelt védővámokat vezet be, mivel ez az amerikai autóipar évtizedek alatt kiépült beszállítói láncolatában is töréseket idézhet elő.
A növekedés rövid távú kedvező kilátásai ellenére a világgazdaság hosszú távon komoly kockázatokkal néz szembe a kereskedelmi feszültségek és az országok súlyos adósságterhei miatt - hangsúlyozta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tanácsadó bizottsága helyi idő szerint szombaton kiadott, a szervezet tavaszi ülésszakát lezáró közleményében.
Elvi megállapodás született az Európai Unió és Mexikó közötti szabadkereskedelmi megállapodás korszerűsítéséről, és ennek nyomán gyakorlatilag vámmentessé válik majd a teljes árukereskedelem a felek között - jelentette be az Európai Bizottság.
Donald Trump amerikai elnök néhány importáru magas vámjáról írt alá rendeletet, sajtóértesülések szerint a kormányzat újabb magas védővámokat készít elő.
Közös erőfeszítéssel kiegyensúlyozottá és kölcsönösen előnyössé tesszük a kínai-amerikai kétoldalú kereskedelmet - jelentette ki pekingi látogatásán Donald Trump amerikai elnök csütörtökön Hszi Csin-ping kínai államfővel közös sajtóértekezletén.
Csütörtökön az Egyesült Államokba érkezik Hszi Csinping kínai elnök, hogy először találkozzon Donald Trump amerikai elnökkel. A találkozó óriási jelentőségű, hiszen a két ország között a kereskedelmi kapcsolatok miatt tapintható a feszültség. Trump beiktatását követően kemény szavakkal illette a kínaiak deviza- és kereskedelempolitikáját, retorzióként pedig importvámok kivetésének lehetőségét is belengette. A cél valószínűleg az, hogy ne keveredjen nyílt konfliktusba a két vezető, hanem kössenek majd egy olyan megállapodást, amit az amerikai elnök el tud adni a szavazóinak, de a kínaiak számára sem jár túl nagy áldozattal.
Évek óta érzékelhető, hogy a kormánynak nem tetszenek egyes élelmiszer-kiskereskedelmi cégek, ami valószínűleg egy rögzült közgazdasági gondolatmenet eredménye. A multik korai megjelenésükkel tényleg hozzájárultak az átmenet gazdasági nehézségeihez a kisker szektorban, ahogy azonban a feltört tojást sem lehet utólag helyreállítani, a megkésett kormányzati intézkedések sem fogják visszafordítani az idő kerekét. A hazai láncok egy részének egyszerűen elfogytak a stratégiai tartalékai.
Londoni pénzügyi elemzők szerint ha az amerikai kormány jelentősebb vám- vagy egyéb akadályokat emel az import - mindenekelőtt a Kínából és Mexikóból érkező behozatal - elé, annak az amerikai gazdaság lenne az egyik legnagyobb vesztese, mivel e két fő gazdasági partnerország első számú részegység-beszállítója éppen az Egyesült Államok.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Híreink az ukrajnai orosz invázióról percről percre.
Viták vannak a finanszírozásról.
Erről Csicsmann László egyetemi tanár beszélt a Portfolio Checklistben.
Mi kell az építőipar fellendüléséhez?
Tényleg ennyit számít a magyar makropályában az amerikai elnökválasztás?
