Megvannak a mai 10 éves magyar eurókötvény-kibocsátás végső árazási paraméterei: eszerint az 5,9 milliárd eurót is meghaladó ajánlati könyvből 1,75 milliárd eurónyi ajánlatot fogadott el az Államadósság Kezelő Központ, a papír pedig az irányadó midwap felett végül 235 bázispontos felárral ment el - derült ki a Reuters IFR News kötvénypiaci szolgáltatásának híréből.
Elindult egy tízéves magyar eurókötvény kibocsátása, mely akár ma le is zárulhat – írja a Reuters. A hír összefügghet az ÁKK hétfőn módosított finanszírozási tervével, melyben az eddigihez képest 230 milliárd forinttal nagyobb deviza-forrásbevonással számolnak.
Japán pénteken azt kérte a Kínában élő állampolgáraitól, hogy legyenek visszafogottak, az utcán csak csendben beszéljenek japánul, miután Peking bírálta Tokiót, amiért radioaktív vizet kezdett engedni a Csendes-óceánba.
Az Európai Bizottság jelentős lépést tett a szénátszivárogtatás elleni küzdelemben azzal, hogy elfogadta a szén-dioxid-kibocsátási határkiigazítási mechanizmusra (CBAM) vonatkozó szabályokat annak átmeneti szakaszában, amely a folyó év október 1-jén kezdődik és 2025 végéig tart. Csütörtökön pedig a karbonvámként is ismert szabályozás végrehajtási rendeletet is közzétették.
Jelen állás szerint Németország nem éri el 2030-es klímacélját, elsősorban a szállítási/közlekedési szektor kibocsátásának csökkentését célzó intézkedések hiánya miatt. A probléma a német kormányon belül is feszültségeket generált, és egyelőre a kihívásra választ adni hivatott stratégia is hiányzik, sőt, a klímatörvény reformjával a kabinet inkább eltörli az ágazatspecifikus klímacélokat.
Májusban az ipari termelés volumene 1,6%-kal meghaladta az áprilisit - derül ki a KSH ma megjelent részletes adataiból. A szektor tavasz végi teljesítménye némileg javít az összképen, ugyanakkor a csökkenő trend nem igazán tört meg.
Egy friss kutatás szerint a pénzintézetek gyakran nem értik a modelleket, amelyeket az éghajlatváltozás gazdasági költségeinek előrejelzésére használtak, és alábecsülik a hőmérséklet-emelkedés kockázatait – számol be a hírről a Financial Times.
Egy bank saját operatív működéséből származó szén-dioxid-kibocsátása - melyek például az épületek energiafogyasztásából vagy éppen az üzleti utakból származnak - viszonylag könnyen „nettó nullázható”, az igazi üzleti kihívás a kihelyezett hitelekhez, befektetésekhez köthető kibocsátások számítása és leszorítása. A hitelezéssel a bankok közvetetten más cégek működéséből eredő kibocsátást is "magukra vállalják", ezek a közvetett kibocsátások ezerszeresei lehetnek a saját kibocsátásuknak. Ahhoz tehát, hogy nettó zéró kibocsátás mellett tudjanak működni a jövőben, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen cégek számára, és milyen projektekre nyújtanak finanszírozást. A Green Policy Center összegyűjtötte, hogy a Magyarországon jelen lévő bankcsoportok milyen számszerű célokkal rendelkeznek a kibocsátásaik csökkentését illetően, és hogyan kívánják elérni a következő években, évtizedekben fokozatosan a hitelportfolióra értelmezett klímasemlegességet.
A szlovén kormány csütörtökön jóváhagyta az aktualizált nemzeti energia- és klímaterv második változatát, amely ambiciózusabb célokat fogalmaz meg: a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányát a teljes bruttó energiafogyasztáson belül 2030-ig 27 százalékról 30-35 százalékra emeli.
Az Európai Unió nem tartja a szükséges tempót ahhoz, hogy világszinten vezető szerepet tölthessen be az akkugyártás terén - közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke hétfőn.
Az Energy and Climate Intelligence Unit és az Oxfordi Egyetemhez kapcsolódó Net Zero Tracker jelentése szerint bár a fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó vállalatok között nőtt a nettó zéró kibocsátási célokat vállaló társaságok száma, e célok többsége nem foglalkozik a legfontosabb problémákkal, így nagyrészt teljesen haszontalanok a lépéseik.
Az EU-pénzek elmaradása, a magas magyar kamatkörnyezet és az uniós költségvetési szigor visszatérése együtt oda vezetett, hogy rekordösszegű, 3,1 milliárd dollárnyi devizakötvény kibocsátást hajtottak végre az elmúlt hetekben a nagy állami hátterű magyar intézmények – hívja fel a figyelmet a Bloomberg a tegnapi MVM kötvénykibocsátás után pénteki anyagában. Ezzel több legyet is üt egy csapásra a kormány, hiszen ezen kibocsátások egyelőre nem növelik az állam költségvetési kiadásait és az adósságot, de közben tudnak haladni a szükséges projektek EU-pénzek hiányában is. Nyilván a nehezebb pénzügyi helyzetnek megvan az ára is, de azt majd később kell megfizetni, és a hírügynökség arra is emlékeztet, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a tegnapi háttérbeszélgetésen azt is mondta a nehéz költségvetési helyzetre utalva: jobb most, ha a nagy állami cégek inkább kimennek a nemzetközi tőkepiacokra eladósodni, nem pedig az államtól kérik a forrásokat, mivel utóbbi megdobná az államadósságot is.
Egy elemzés szerint a főbb amerikai olaj- és gáztermelők 2019 és 2021 között jelentős csökkenést könyvelhettek el a metán- és üvegházhatásúgáz-kibocsátásban. A tanulmány rávilágít az egységesített iparági gyakorlatok és a szilárd szabályozás végrehajtásának fontosságára az éghajlatváltozás hatékony kezelése érdekében.
Nyolc uniós tagállam, köztük Magyarország, ellenzi az uniós járműipari Euro 7 szabvány tervezetét, és együtt képesek lennének blokkolni a jogszabályt a hivatalos szavazáskor is – tudta meg a Reuters, betekintve a közös anyagba.
A februári 650 millió dollár után újabb 500 millió dollár össznévértékben bocsátott ki kötvényeket az OTP. A mostani kibocsátás vélhetően nem az utolsó, a tervek szerint egy, legfeljebb két tranzakció még jöhet idén.
A Volkswagen azt kéri, hogy az új európai uniós kibocsátási normák bevezetését legalább 2026 őszére tolják ki, a tervezettnél valamivel több mint egy évvel későbbre, azzal a céllal, hogy 2027 őszére minden új autó megfeleljen nekik – írja a Reuters.
Iparág becslések szerint az európai légiközlekedési ágazat több mint 800 milliárd eurós többletköltséggel számol ahhoz, hogy 2050-re elérje a korábban célul kitűzött nettó zéró kibocsátást - írja a Financial Times.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2023. évre vonatkozó elsődleges kibocsátási terve 42 százalékban teljesült 2023. március 31-i értéknappal, az első negyedévben végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként - közölte az ÁKK közleményében.
Az Európai Unió közzétette a legújabb 2040-re kitűzött kibocsátáscsökkentési célkitűzéssel kapcsolatos terveit, amelyek ambiciózus vállalásokat fogalmaznak meg - írja a Reuters.
Nagy többséggel elfogadta kedden az Európai Parlament a közös kötelezettségvállalási rendelet felülvizsgált szabályait, amelyek a közúti közlekedés, az épületek fűtése, a mezőgazdaság, a kis ipari létesítmények és a hulladékgazdálkodás révén a légkörbe jutó üvegházhatású gázok (ÜHG) mennyiségének csökkentésére kötelez minden tagállamot - tájékoztatott az uniós parlament kedden. A felülvizsgált rendelet 30% helyett 40%-os kibocsátás-csökkentést ír elő uniós szinten, de most először tagállamokra lebontott külön célokat is megszabott, így Magyarországnak az eddigi 7% helyett 18,7%-kal kell csökkentenie a kibocsátását a 2005-ös szinthez képest 2030-ra - derül ki az EP összefoglalójából. Az EP egy mai másik döntésével szintén nagy többséggel elfogadta a földhasználati, földhasználat-változási és erdészeti ágazatról szóló rendelet felülvizsgálatát is, amelynek célja a természetes szén-dioxid-nyelők javítása a 2050-es uniós klímacél elérése érdekében.
Ománban ült össze Amerika egyik legnagyobb ellenségével.
Elindul a Keleti Pajzs.
Arról is beszéltek, mit tehetünk ellene.
Nézzük, mi a helyzet a leggyorsabban változó szakaszon.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
