Ugyan csak péntek reggel érkezik majd a júniusi inflációs statisztika, de egyértelműen az a hét legfontosabb adatközlése magyar szempontból. Közben persze fél szemmel érdemes lesz figyelni az MNB egyhetes betéti tenderét, főleg akkor, ha tovább gyengül a forint, a KSH pedig fontos adatokat közöl a magyar gazdaság májusi teljesítményéről.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének keddi adása. A műsor első részében a hazai albérletpiaccal foglalkoztunk, mivel a KSH jelentése szerint gyorsuló ütemben nőnek az árak országszerte, kiemelten Budapesten. A jelenlegi szint rekord, még soha nem volt ilyen drága lakást bérelni országosan, mint most. Arról, hogy mi mozgatja az árakat, milyen különbségek vannak országon belül, illetve hogy mikor jöhet a fordulat, Futó Pétert, a Portfolio Ingatlan divíziójának elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében az Egyesült Államokban népszerű, online részletfizetési módszerrel, a BNPL-el (Buy Now, Pay Later) foglalkoztunk, melynek bevezetését a Revolut is tervezi Európában. A témával kapcsolatban Tonács Attila, lapunk Pénzügy rovatának elemzője volt a Checklist vendége.
Ma délután 5 órakor új adással jelentkezik a Checklist, a Portfolio munkanapokon megjelenő podcastje. A mai műsor első részében a hazai albérletpiaccal foglalkozunk, mivel a KSH legújabb lakbérindexéből kiderül, hogy gyorsuló ütemben nőnek az árak országszerte, kiemelten Budapesten. Ezután az Egyesült Államokban egyre népszerűbb, online részletfizetési módszerrel, a BNPL-el foglalkozunk, mivel már a nagy fizetésforgalmi cégek és neobankok is elkezdték beépíteni a kínálatukba, a Revolut pedig Európába hozná a Buy Now, Pay Later szolgáltatást.
Az MNB szokásos kamatdöntése mellett is maradnak izgalmak a hétre, képet kapunk például a magyar államadósság aktuális állapotáról, sok helyen pedig már a júniusi inflációs adat érkezik. Az utóbbi hetek piaci mozgásait, recessziós félelmeit elnézve pedig könnyen lehet érezhető piaci hatásuk is ezeknek az adatoknak.
Július 4-én lejár 12 éves megbízatása Domokos Lászlónak, és úgy tűnik, a kormány új embert talált az Állami Számvevőszék élére. Windisch László volt MNB-alelnök, a KSH kommunikációért felelős elnökhelyettese lehet az utód, a jelölőbizottság szerda délelőtt fog ülésezni - tájékoztatta a Világgazdaságot Bánki Erik a bizottság elnöke.
Májusban újra több mint 100 ezer fő felett volt azoknak a magyaroknak a száma, akik átmenetileg külföldön dolgoznak. A Covid időszakában érdemben kevesebben vállaltak külföldön munkát, az elmúlt hónapokban azonban ismét megindultak a magyarok külföldre.
Az ide első negyedévben, a 22%-kal megnövekedett forgalomban, a járvány által leginkább sújtott előző év azonos időszakánál 13%-kal több, 2793 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt - derül ki a KSH friss adataiból. Ez alacsonyabb volt 2020 és 2019 azonos időszakának szintjénél. A halálos balesetek száma 4,8, a súlyos sérüléssel járóké 15, a könnyű sérüléseseké 12%-kal nőtt. Közel negyedével több lett az ittasan okozott baleset. A 3724 megsérült személy közül 98 elhunyt.
Májusban 10,7%-ra ugrott az infláció a KSH adatai szerint, a maginfláció pedig már 12,2%-on állt. Nem sokkal később megjelentek az MNB alapmutatói, melyek szintén kivétel nélkül további emelkedést mutatnak.
Második hónapja csökken az ipari termelés volumene a KSH adatai alapján, ám a visszaesés egyelőre nem mondható érdeminek. A háború hatásai már valamelyest érződhetnek a hazai ipar alakulásán.
Áprilisban is érdemben meghaladta az import euróban számított értéke az exportét, miután a tartósan magas energiaárak drasztikus mértékben emelik az importszámlát. A behozatal emelkedését a kifejezetten erős belső kereslet is támogatja, ami szintén hozzájárul a külkereskedelmi mérleg romlásához. Egy hónap alatt 475 millió eurós hiány keletkezett a külkereskedelemben a KSH adatai alapján, az elmúlt 12 hónap deficitje meghaladja a 2500 millió eurót.
Az áprilisi 9,5%-ról májusban 10,7%-ra emelkedett az infláció Magyarországon – közölte a KSH szerda reggel. Ilyen mértékű áremelkedésre legutóbb 1999 decemberében volt példa, vagyis ebben az évezredben még nem láttunk hasonlót. Ráadásul valószínűleg még nem ez volt a csúcs, az elemzők szerint a következő hónapokban további emelkedés jöhet.
Az áprilisi 9,5 százalékról májusban szinte biztosan a lélektani 10 százalékos határ fölé emelkedett az infláció Magyarországon. Ez azonban még nem jelenti, hogy tetőzött volna az áremelkedési ütem, a következő hónapokban jó eséllyel láthatunk majd ebben az évezredben még nem tapasztalt inflációt. Az is egyre biztosabbnak tűnik, hogy éves átlagban sem ússzuk meg a kétszámjegyű áremelkedést.
A pünkösdi hosszú hétvége után a legfontosabb adat a szerdán megjelenő májusi inflációs statisztika lesz, mely szinte biztosan 10 százalék feletti áremelkedést jelez majd több mint húsz év után először. A héten az EKB kamatdöntő ülése is lényeges lehet, a devizapiacon akár komolyabb kilengéseket is hozhat.
Az elmúlt időszakban sokszor felmerült, hogy a valós inflációnál magasabb pénzromlást érzékelnek sokan a mindennapi életben, a témával kapcsolatban volt egy ütésváltás a KSH és a GKI között is. Mivel az érzékelt és a valós infláció közötti különbség az elmúlt időszakban valóban megnőtt, ezért a Portfolio heti podcastjében egy asztalhoz ültettük Quittner Pétert, a Központi Statisztikai Hivatal Fogyasztói árak osztályának vezetőjét és Molnár Lászlót, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatóját.
Kirobbanó formában volt a magyar gazdaság az idei év első három hónapjában. A KSH az előzetes GDP-adatokhoz képest nem módosította a növekedési számokat, a részletekből azokban kiderült, hogy a mezőgazdaságon kívül a gazdaság minden ágazata hozzájárult a bővüléshez. Érdemben nőtt az ipar, az építőipar, és a szolgáltató szektor is. Az év második felében már borúsabb lesz a helyzet, nemcsak a háború és a magas infláció, hanem a költségvetési kiigazítások miatt is.
A héten sem fogunk unatkozni, hiszen fontos makroadatok mellett jön a jegybank újabb kamatdöntése is, melyen várhatóan lassít majd a szigorítási tempón. Itthon elsősorban a részletes GDP-adatokra lesz érdemes figyelni, míg külföldön az amerikai munkaerőpiaci statisztika hozhat komolyabb piaci kilengéseket.
A foglalkoztatás továbbra is erős a KSH friss adatai alapján, ugyanakkor egyre szembetűnőbb, hogy tavaly óta folyamatosan növekszik a külföldön dolgozó magyarok száma.
A héten zajlik a szokásos Világgazdasági Fórum konferencia Davosban, ahol a világgazdaság irányítói vesznek részt az Európai Bizottság elnökétől a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójáig. Közben igazán fontos makroadatok és jegybanki döntések alig érkeznek, de a háborús hírekre és a devizapiacra érdemes lesz kiemelten figyelni.
A februári átlagkereset tényleg kiugróan magas volt. Félrevezető azonban az átlagkereset olyan interpretálása, amely azt sugallja, hogy van a társadalomnak egy olyan jelentős, „átlagos” csoportja, akinek pont ennyi lenne a keresete – hangsúlyozták a KSH szakértői a Portfolio-nak adott interjújukban, akiket a nagy vihart kavart, meglepően magas, 546 ezer forintos februári átlagbéradat kapcsán kérdeztünk. A KSH közlése szerint februárban 32%-kal nőtt az átlagkereset éves alapon. Janák Katalin, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály vezetője és Kadlecsik Roland, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály, Keresetstatisztikai osztály vezetője szerint a fegyverpénz dobta meg az átlagot ebben a hónapban. A fegyverpénz figyelembevétele nélkül 472 ezer forintra becsülhető februárban a bruttó átlagkereset, ami 13,9%-os növekedés egy év alatt. Ezen egyszeri juttatás nélkül a keresetek vásárlóerejének növekedése 5,2%-os volt a nemzetgazdaságban. Az is kiderült, hogy a legfrissebb éves adatok szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók 66%-a keres kevesebbet, mint az átlag, a medián pedig az átlagkereset körülbelül 80%-a. Az interjúból azt is megtudhatjuk, hogy miért nincsenek benne az 5 fő alatti vállalatok adatai a gyorstájékoztatóban, ugyanakkor fontos tudni, hogy a kapcsolódó adattáblákban már szerepelnek a munkáltatók teljes körére vonatkozó kereseti adatok is.
Áprilisban a vártnál magasabb, 9,5% volt az infláció, ami több mint húszéves csúcsot jelent. A még rosszabb hír, hogy elsősorban az élelmiszerek ára emelkedett jelentősen, amit mindenki a bőrén, illetve a pénztárcáján érez. Nem ritka egy hónap alatt a 10 százalékos, egy év alatt pedig a 30-50 százalékos áremelkedés sem ebben a termékcsoportban, pedig az árstopok még fékezik is a drágulást.
Napok óta rossz a hangulat a részvénypiacokon.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A közel-keleti konfliktus nem tett jót a hangulatnak.
Megállapodást kötött a BMW és a Lufthansa.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
