Hol, mekkora részét kell a jövedelmeknek lakbérre költeni? És hol, hány évnyi jövedelem szükséges egy 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához? Mostani cikkünkben megnéztük, Budapest kerületeiben és a megyeszékhelyeken mennyit keresnek az emberek, mennyibe kerülnek a lakások és hogy alakulnak a lakbérek. Ezúttal nem az országos vagy a megyei átlagokhoz, hanem a korábbiaknál pontosabb számítást végezve az egyes városokban és Budapest kerületeiben jellemző átlagfizetésekhez képest néztük meg, hol, mennyire drága vagy olcsó a lakhatás.
Egy friss Goldman Sachs jelentés szerint a régebbi irodaépületek árának körülbelül 50%-kal kellene csökkennie ahhoz, hogy a fejlesztők számára gazdaságilag megvalósítható legyen az irodahelyiségek lakóingatlanná történő átalakítása - írja a Marketwatch.
Budapesten lett a legdrágább a lakásbérlés a jövedelmekhez képest - írta meg az Economist. Egy 35 várost vizsgáló felmérés alapján Londonban és Genfben kell a legmagasabb, Ankarában pedig a legalacsonyabb jövedelem a kényelmes egyedül lakáshoz, míg az átlagkeresetekhez viszonyítva Budapest és Lisszabon bizonyult a legkevésbé megfizethetőnek, miközben Németország több városa is kiemelkedik kedvező arányai miatt.
Jelentősen nőtt a 30-59 évesek körében azoknak az aránya, akik úgy látják, nem sok esélyük van saját lakás tulajdonlására. A harmadik negyedévben 52 százalékuk egyetértett azzal, hogy ha nem örököl vagy kap ajándékba lakást, akkor nem lesz kizárólagos saját ingatlanja. Ez jelentős emelkedést jelent éves szinten, tavaly ugyanis 44 százalékuk volt ilyen borúlátó – derül ki a K&H harmadik negyedévben készült biztos jövő felméréséből, amely a harmincas, negyvenes, ötvenes korosztály tagjainak lakáskilátásait vizsgálta.
Austin alapjövedelem programja javította a lakhatás biztonságát, de politikai ellenállásba ütközik Texasban - tudósított a Business Insider.
Bemutatta a Lakhatási Koalíció - a szakpolitikai követeléseket, javaslatokat megfogalmazó lakhatással foglalkozó szervezetek szövetsége - a 2024-es választásokra készített Önkormányzati Lakhatási Minimum című javaslatcsomagját. A kiadványban arra tesznek javaslatokat, hogyan lehet helyi szinten az eltérő lehetőségeket figyelembe véve orvosolni a lakhatási válság tüneteit. Céljuk, hogy az önkormányzati választáson induló jelöltek a felsorolt lakáspolitikai intézkedések közül minél több mellett elköteleződjenek, megválasztásuk esetén pedig az intézkedéseket megvalósítsák.
A szlovák lakásépítési teljesítmény és tulajdonosi szerkezet alakulását nézte meg az elmúlt 30 évben és hasonlította össze az előbbit a hasonló népességű Euroconstruct-tagországokéval Radovan Kostelník (ÚEOS), az Euroconstruct szlovák kutatója.
Az elmúlt években kialakult energiaválság a megfizethető lakhatás központi tényezőjévé vált Európa-szerte, ami a fosszilisenergia-függőség és klímaválság problémáit is előtérbe helyezte. Magyarországon ez amellett, hogy megingatta a rezsicsökkentés intézményét, rávilágított arra is, hogy a hazai lakóépületek jelentős része rossz állapotban van. A lakásállomány nagy része sok energiát fogyaszt, így a lakosság többsége ki van szolgáltatva az energiaár-változásoknak, és nincs felkészülve arra, hogy ellenálljon vagy alkalmazkodjon egy hasonló energiaválsághoz. Hogy az energiaválság milyen hatással volt a lakhatás megfizethetőségére, milyen állapotban van a hazai lakásállomány, és mik lennének a legfontosabb teendők, azt a Habitat for Humanity Magyarország erre vonatkozó tanulmánya alapján mutatjuk be.
Magas bérleti díjakhoz, növekvő hajléktalansághoz és politikai zavargásokhoz vezetett az írországi lakhatási válság - írja a The New York Times. A szociális lakhatás alulfinanszírozott, a piaci alapú bérlakások díjai egyre magasabbra nőnek, ami miatt egyre többen kényszerülnek nagy távolságból történő ingázásra, vagy akár az ország elhagyására.
Akadályokba ütköznek a befektetők, amikor új lakásokba fektetnének pénzt Európában, mert szabályok és előírások bonyolult sorozata várja őket - írja a Bloomberg. Az alábbiakban különböző európai országokban mutatjuk meg, hol, milyen kihívásokra számíthatnak a lakóingatlan-piaci befektetők.
Néhol túl tágas, másutt inkább szorít a hazai lakásállomány, de összességében e jellemzőivel együtt is jól beleillik az uniós mezőnybe – írja az Eurostat számai alapján az OTP Ingatlanpont. Az egyes országok lakhatási viszonyainak összevetése arról is tanúskodik, hogy a tulajdonként lakott otthonok erős dominanciája mellett sem lehetetlen a zsúfolt háztartások arányának visszaszorítása.
Négy év alatt számottevően, 64 százalékról 75 százalékra nőtt a saját lakással rendelkezők aránya a 30-59 évesek táborában a K&H biztos jövő friss felmérése szerint. A kutatás alapján a lakástulajdonosok átlagosan 12 évvel ezelőtt vásárolták az ingatlant, a legfiatalabb, harmincas korosztály tagjainak 52 százaléka pedig az elmúlt öt évben jutott saját lakáshoz.
Úgy tűnik, az Egyesült Államok lakáspiaca egy végeláthatatlan megfizethetőségi válságba került. Miközben az árak egyre csak emelkednek, az új kínálat szűkül, ami mögött az alacsony építkezési hajlandóság és a lakásokat korábban alacsony hitel mellett felvásárló befektetők kivárása áll. Hiába okozott a járvány minden korábbinál nagyobb áremelkedést, az olcsó hitelek fenntartották a vásárlóerőt, de most egy újfajta megfizethetőségi válság kezdődött, melyből egyelőre nem látszik a kiút - írja a Bloomberg.
Az Egyesült Államokban a magas jelzáloghitel-kamatok és lakásárak miatt júliusban továbbra is rekordalacsony a lakhatás megfizethetősége, ami sok amerikai számára elérhetetlenné teszi a saját ingatlantulajdont.
Egyre több európai városban kezd központi témává válni a lakhatási nehézségek erősödése, miután az utóbbi egy évben a vásárlások elhalasztása és a kevés lakásépítés miatt egyre nagyobb a bérleti piacon a keresletoldali nyomás. A fiatalok a jövedelmük egyre nagyobb hányadát kell, hogy lakhatásra költsék, miközben vannak városok, ahol sokan a bérlakáspiac szűkössége miatt nem mernek elköltözni jelenleg bérelt lakásukból. Az alábbiakban egy Bloombergen megjelent tanulmány és a hazai számokon keresztül néztük meg, hogy mi történik Európa lakáspiacán és mi a helyzet Magyarországon.
Sokak életében előfordulhat olyan helyzet, hogy egy új állásajánlat miatt egy másik városba kellene költözni. Ilyenkor számos szubjektív szempont is szerepet játszik a döntésben, de vannak tényszerű számok is, amelyek a költözés vagy a maradás mellett szólnak. Egyik legfontosabb ebben az új állással elérhető jövedelem és az ottani megélhetési költségek aránya, ami gyakran azonnal eldönti a kérdést, hogy megéri-e egyáltalán a költözésen elgondolkodni. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy Magyarország különböző részein milyen jövedelmekhez, milyen megélhetési, elsősorban lakhatási költségek társulnak, és ez alapján hol érdemes elfogadni az esetleges állásajánlatot.
Arról is beszéltek, mit tehetünk ellene.
Nézzük, mi a helyzet a leggyorsabban változó szakaszon.
Szerintük lehetséges, de még elkerülhető ez a forgatókönyv.
Emiatt nem csak Moszkvában fáj az emberek feje.
Sokan vizionálnak háborúkat a vízért, a diplomáciában már most kirobbant a konfliktus.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
