Április elején táblázatos formában közli az Energiahivatal a honlapján, hogy hol és kik üzemeltetnek már 0,5 MW feletti teljesítményű időjárásfüggő termelőberendezéseket közép- és nagyfeszültségen, illetve hol vannak már engedéllyel rendelkező további egységek – jelezte a Portfolio érdeklődésére a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH). A válasz alapján tehát nem térképes, hanem táblázatos formátumú adatbázisra kell számítani, amelyre a fél energiaszektor vár azután, hogy egy friss kormányrendelet az új naperőmű engedélyek kiadása helyett afelé tereli a befektetőket, hogy a meglévő csatlakozási helyeket, vagy kiadott engedélyeket használják ki minél jobban. Erről a témáról is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
Számos befektető, több különálló szélerőmű-parkja is megépülhet Északnyugat-Magyarországon, de csak úgy, hogy egyetlen kapcsoló állomáson keresztül táplálhatnak be az átviteli hálózatra – jelezték a szerdai online piaci fórumon a MAVIR illetékesei. Kiderült, hogy összesen 1359 MW csatlakozási igény jelentkezett a 400 kV-os feszültségszintre, és közülük kell legalább 670 MW-nak felcsatlakoznia az említett térségben. Mindez megerősítette a Portfolio minapi értelmezését, azóta pedig azt is megtudtuk, hogy Győr környékén fogják kijelölni azt a néhány km-es sugarú kört, ahol létrejöhetnek a szélerőmű-parkok, mert abban a térségben olyanok a szélviszonyok, hogy viszonylag kis hálózatfejlesztéssel megoldható ennyire nagy szeles kapacitás csatlakoztatása. Az ország más térségeiben csak úgy létesülhetnek új szélerőművek, ha nem igénylik a betáplálási kapacitás növelését, vagy eleve be sem táplálnak a hálózatba. Azt az értelmezésünket is megerősítette a mai fórum, hogy a második közzétételi eljárásban beömlött rengeteg új naperűmű projekt nem fog csatlakozási lehetőséget kapni, elutasítják őket a most pénteki határidőkor. A nap- és szélerőmű csatlakozási és zöld áram elosztási kérdésekről is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
Miközben a nagyméretű, kereskedelmi célra termelő magyarországi napelemparkok állománya jelentős mértékben tovább bővült, a hazai háztartási méretű naperőművek kapacitásának növekedése alaposan lelassult 2024 elején. A napenergia magyarországi helyzetéről és kilátásairól is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján. További részletek itt érhetők el.
Szinte egész Európát jóval több napsütés érte januárban az ilyenkor megszokottnál, a besugárzás kontinensszerte 10-25%-kal haladta meg a sokéves átlagot. A szokatlan jelenség valamennyi európai ország közül Magyarországot, illetve Horvátországot érintette legerősebben, ami a meteorológiai adatokon túl a hazai napelemparkok kihasználtságának és termelésének kiemelkedő alakulásában is megmutatkozott.
Alaposan megugrott Magyarország áramfogyasztásának növekedése az év elején: az előzetes, háztartási napelemek adatait nem tartalmazó statisztika szerint januárban 7,6%-kal volt nagyobb a villamosenergia-rendszer bruttó felhasználása, mint 2023 első hónapjában. Maga a fogyasztás szintje pedig az elmúlt 35 év második legmagasabbja lett, részben időjárási okok miatt.
A naperőművek terjedésével párhuzamosan folytatódott a hazai földgázerőművek beépített teljesítőképességének csökkenése, és mivel a szén-/ligniterőművekkel is hasonló történt, összességében mintegy 1100 MW-tal lett kisebb a magyarországi fosszilis kapacitás 2023-ban, miközben már rendszerszinten is megjelent és látható méretűvé vált az akkumulátoros energiatárolás. Ezzel összhangban a földgáz-, valamint a szén-/ligniterőművekben termelt áram szerepe gyengült a villamosenergia-felhasználás fedezésében, míg a napenergiáé nőtt, és ami némileg meglepő, kis mértékben a szélenergia részaránya is.
Már február 16-án, azaz múlt pénteken, déltájban minden eddiginél magasabbra, 2756 MW-ig futott fel az 50 kW feletti naperőművek összes villamosenergia termelése Magyarországon, azaz magasabbra, mint tavaly augusztus 12-én, az eddigi rekord idején, amikor 2731 MW volt a csúcs – hívta fel a figyelmet hétfői Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
Jóváhagyta a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) és az elosztói engedélyesek összehangolt munkájának eredményeként benyújtott Hálózatfejlesztési Tervet (HFT) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal - közölte szerdán a szabályozó hatóság.
Tizenöt nap múlva, 2024. február 22-én az ukrán-magyar határmetszéken elindul a közös kapacitás allokáció a 2024. február 23-i üzleti napra vonatkozóan - jelentette be szerdán kora este a MAVIR. Ez fontos fejlemény a háború kitörése utáni időszakban, a 2022. márciusi szinkronizáció után, és azt jelenti, hogy újraindul a kereskedelmi üzem ebben a relációban.
Bár őrült széllel robbant be a tegnapi front Magyarországra, ami napi melegrekordot is hozott, de mégis csak viszonylag kevés áramot termeltek a szélerőművek, és ezért folyamatosan masszív importra szorult az ország az elmúlt 24 órában is – derül ki a MAVIR adataiból.
Egy tavaly őszi nap kora reggelén dán áramkereskedők jelentős pénzt kereshettek a magyar áramtőzsdén (HUPX) többmillió eurós pozíciókat nyitva a köd miatt, ami a vártnál kisebb naperőművi áramtermelés miatt néhány percre megugrasztotta az árakat – ezt azok a névtelen források mesélték el Javier Blasnak, akiknek a számítógépei megkötötték az ügyleteket az algoritmus alapú kereskedés során.
Minden eddiginél magasabbra, 7441 MW-ra ugrott tegnap kora este a hideg időben a bruttó hitelesített rendszerterhelés a MAVIR közleménye szerint Magyarországon, azaz 45 MW-tal megdőlt az eddigi, 2022-ben felállított, történelmi rekord. A csúcsdöntésre a tartósan hideg napon, -4,1 Celsius fokos átlaghőmérséklet mellett, került sor, a napnyugta után fél órával.
Az Európai Unió pénzügyi támogatását kérte Szijjártó Péter ahhoz a projekthez, amelynek keretében közép-európai regionális áramtőzsdét hoz létre Magyarország Szerbiával és Szlovéniával együtt még az idei első félévben.
Kétharmados készültséget ért el 2023 végére a Forest-Vill Kft. azon munkálatokban, amelyeket a MAVIR által kiírt nyertes tendereken vállalt a nagyfeszültségű alállomások terhelhetőségének növelésére – közölte a budaörsi székhelyű cég csütörtökön. A 2024 végéig befejeződő munkálatok azt célozzák, hogy még több megújulóenergia-kapacitást lehessen csatlakoztatni a hálózatra. Mindez azért is fontos fejlemény, mert éppen szintén csütörtökön közölte az Energiaügyi Minisztérium a naperőművi kapacitások tavalyi rohamos növekedésének egész éves számait, amely során arra is rámutatott, hogy mekkora hálózatfejlesztési és kiegyenlítési kihívásokat okoz az időjárásfüggő megújuló energiák gyors terjedése.
A 2023-as évben összesen 1632 megawattal nőtt a magyarországi naperőművek beépített kapacitása, ami több, mint másfélszerese a 2022-es egész éves növekedésnek, és messze új történelmi rekordot jelent – közölte a MAVIR előzetes adatai alapján csütörtökön az Energiaügyi Minisztérium. A hatalmas bővülési ütemet jól érzékelteti, hogy a tavalyi kapacitásnövekedés meghaladta azt, amennyi naperőműves kapacitás összesen kiépült 2020-ig az országban (1415 MW), és éppen ezért szokatlan módon a tárca arra is rámutat, hogy mennyire súlyos kihívásokat okozott a rendszerüzemeltető MAVIR-nak tavaly ennek a hatalmas kapacitásnövekedésnek, illetve az abból adódó hálózati kiegyenlítetlenségnek a kezelése.
A REPowerEU fejezettel kiegészített végleges magyar helyreállítási terv (HET) egyik, ha nem a leghangsúlyosabb célja a villamosenergia-hálózat bővítése és korszerűsítése; mivel maga az energiaátmenet is nagyrészt a villamos energiára történő átállást jelenti, ezért az elektromos hálózat és rendszer fejlesztésének jelentősége kiemelkedő. A kormány által vállalt szabályozási reformok és beruházások alapvetően alakítják át a rendszert, képessé téve azt további jelentős időjárásfüggő megújulóenergia-termelő kapacitás befogadására, és a fogyasztók előtt is számos új lehetőség nyílik.
Értékes találat értékes fegyverrel.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
