A bértárgyalások mielőbbi megkezdését, s erre rendkívüli ülés összehívását sürgetik a vasutas szakszervezetek a MÁV Zrt. vezérigazgatójának, Pafféri Zoltánnak írt közös levélben. A szakszervezetek 15 százalékos, de legalább 70 ezer forintos béremelést és a lojalitási jutalom 50 ezerrel való növelését kérik – írja a Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) közleménye.
Az Eurofound által készített átfogó tanulmányban aprólékosan megvizsgálták a minimálbérre vonatkozó szabályozások végrehajtását az Európai Unió tagállamaiban, részletesen elemezve a jogi kereteket, a végrehajtási mechanizmusokat, a szociális partnerek bevonását. Az elemzés szerint sok szempontból a szabályok betartásánál Magyarország az uniós átlag felett teljesít, de a magyar dolgozók sokszor kiszolgáltatottak még a munkáltatói visszaéléseknek.
Az EU-n belül Magyarországon nőttek a második legnagyobb mértékben (17%-kal) a bérek 2023 második negyedében éves szinten, ugyanakkor a rekordnak számító magyarországi infláció miatt a hazai reálbérek az ötödik legnagyobb mértékben (3,7%-kal) estek vissza április és június között – derül ki az Európai Bizottság uniós bérek alakulásáról szóló idei éves jelentéséből. Az elemzés külön kitért a minimálbér vásárlóerejére is: eszerint a minimálbért alkalmazó 21 tagállam közül Magyarországon csökkent a második legnagyobb mértékben (10,5%-kal) az előírt minimális kereset reálértéke 2022 elejétől kezdve.
A minimálbér és a garantált bérminimum december 1-jei emelkedésével az adókötelezettségek is változnak - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A minimálbér 15 és a garantált bérminimum 10 százalékos emelése ilyen gazdasági körülmények között, az inflációból való kilábalás közepette, egy óriási vállalás - mondta Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán.
A hétfő este megjelent rendeletében a kormány kihirdette a 2024-es minimálbér, valamint garantált bérminimum összegét, valamint azok részletszabályait. A munkaadók és munkavállalók szervezeteinek megállapodásában foglaltakkal összhangban a legkisebb bérek már idén decembertől emelkednek.
Hivatalosan is aláírták a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, valamint a bérnövelési ajánlásról szóló megállapodást, közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. A Versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai (kivéve Magyar Szakszervezeti Szövetség), valamint a kormány a múlt heti megállapodásnak megfelelően a mai napon hivatalosan is aláírták a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, valamint a bérnövelési ajánlásról szóló megállapodást.
A hagyomány jó dolog. Nagyjából egy évvel ezelőtt már foglalkoztam a minimálbérek témakörével, és most ismét visszatérek ehhez. A vita eldőlt, jön a 10 és 15 százalékos minimálbér-emelés, visszatér a pozitív reálbérek időszaka. A költségvetés örül, talán a munkavállaló is, de nem túl nagy a reflációs rizikó?
Mindössze fél év alatt 4500 boltra került lakat Magyarországon. Ilyen drasztikus bezárási hullámot még sosem láttunk. Az inflációs válság nemcsak a lakosságnak, de a boltoknak is kritikus időszakot jelent. A bezárási hullám kifejezetten rossz hír: a verseny csökkenése végül magasabb árszinthez vezethet.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium friss bejelentése szerint 2023 decemberétől a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal emelkedhet. A minimálbér emelése okán összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat: mennyi a minimálbér és garantált bérminimum összege; mennyi a nettó minimálbér és mennyi a garantált bérminimum nettója; valamint hogyan alakult a garantált bérminimum és a minimálbér összege 2024 előtt.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írta alá az egyezséget a minimálbérről és a bérminimumról. Érvelésük szerint a szakmunkás minimálbért nagyobb mértékben kellett volna emelni.
Megállapodtak a szakszervezetek és a munkáltatók a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről. A hivatalos bejelentés csütörtökön várható - írja a Mandiner. Hivatalos egészség azonban egyelőre biztosan nincs, hiszen a VKF egyelőre nem ült össze.
Kimarad a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott őszi adócsomagból egy fontos passzus, amely a realizált bevételtől függetlenül kötelező járulékfizetést írt volna elő 2025-től a másodállású vállalkozóknak. Ez százezreket érintett volna - írja a 24.hu.
Mindeddig az volt a kerékkötője a minimálbéregyezségnek, hogy nem ismertük a harmadik negyedéves GDP-adatokat. Kedden délelőtt azonban kedvező számok láttak napvilágot a magyar gazdaság teljesítményéről, így a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának csütörtöki találkozóján megszülethet az egyezség.
Idén a kétszámjegyű béremelkedés ellenére is 1,6 százalékkal csökken a bérek vásárlóereje, miután az infláció meghaladja a keresetek növekedési ütemét. A következő években ugyanakkor a feszes munkaerőpiaci kondíciók és az újrainduló gazdasági növekedés miatt kétszámjegyű béremelkedés és a reálbérek újbóli növekedése valószínűsíthető - derült ki az Egyensúly Intézet friss elemzéséből.
Már tárgyalja a parlament a Pénzügyminisztérium legújabb adócsomagját, amely számos fontos változást hoz az egyéni vállalkozók számára, például törvényileg már nem úgy kezelik őket, mintha cégek lennének. A csak melléktevékenységként egyéni vállalkozást folytatók adóalapja a jövedelem 89 százaléka lenne a költségként el nem számolható szociális hozzájárulási adó miatt, cserébe szja-kedvezményeket is igénybe vehetnek majd. Változások jönnek az átalányadózásnál és az adótartozások nyilvántartásában is – ismertette a Portfolio-val Kiss Helga, az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója.
A kormány nem hajlandó törleszteni az előző két évben keletkezett 1,5 százalékos elmaradását, ami hiteltelenné teszi a kormányfő kijelentését, miszerint korrekten elszámolnak a nyugdíjasokkal - véli a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (Nyuszet).
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter részt vett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mai ülésén - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium csütörtökön. Közölte: az infláció már az év vége előtt egy számjegyűre fog csökkenni, jövőre pedig 5-6 százalékos szintet érhet el. Az eseményen az is kiderült: a kormány elviekben ámogatja VKF résztvevőinek többségi álláspontját, miszerint a legkisebb minimális keresetek emelésére már decemberben kerüljön sor, továbbá annak mértéke a minimálbér esetében 15 százalékot, a garantált bérminimum esetében 10 százalékot érjen el.
Bár a kormánypárti frakciószövetség kommunikációs igazgatója végleges bérmegállapodásról posztolt Facebook-oldalán, és a kormány foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára is elfogadhatónak nevezte a decemberi, előrehozott fizetésemeléseket, a Portfolio információi szerint még nem "ütötték le" a felek az alkut. Ezt erősíti meg az is, hogy Hollik István később feltételes módúvá változtatta meg Facebook-posztját (a minimálbér kapcsán az "emelkedik" szót lecserélte arra, hogy "emelkedhet"). Azt, hogy még nincs végleges megegyezés, jelzi, hogy az egyik legnagyobb munkáltatói szervezet például nem szeretné a garantált bérminimum kétszámjegyű emelését, főleg nem akkor, ha a harmadik negyedévben nem ért véget a magyar gazdaság teljesítményének csökkenése. Ez az információ viszont csak hetek múlva derül ki.