Októberben tíz százalék közelébe eshetett a magyar infláció, vagyis kézzelfogható közelségbe kerülhetett a kormány által célul kitűzött egy számjegyű áremelkedési ütem. A Portfolio által megkérdezett szakértők közül még senki nem számít 10 százalék alatti adatra, de kellemes meglepetésként akár már az is meglehet. Az viszont kimondható, hogy legkésőbb novemberben újra a lélektani határ alá kerül a pénzromlás üteme.
Az MNB tavaly szeptemberi döntése a mai napig megállja a helyét, utána azonban októberre egy váratlan geopolitikai fejlemény, az Északi Áramlat gázvezeték felrobbanása gyengülő pályára tette a forintot – mondta a 24.hu gazdasági podcastjában Virág Barnabás. A jegybank alelnöke szerint tavaly októberben forró pillanatokat éltünk át, amikor „egy lövése volt” az MNB-nek, ami mára bebizonyosodott, hogy telitalálat lett. Virág szerint jelenleg semmi oka nincs annak, hogy felülvizsgálják az inflációs célt, a veszteség pedig tartósan az MNB-vel maradhat.
Az elmúlt napokban a 380-as lélektani szint alá erősödött a forint az euróval szemben, hétfőn több mint háromhónapos csúcson járt a magyar deviza. Ez elsősorban a kedvezőre forduló nemzetközi hangulat és az uniós forrásokról érkező pozitív hírek eredménye, miközben külkereskedelmi mérlegünk többlete és a még mindig relatíve magas magyar kamatszint folyamatosan támogatja a forintot.
Az Magyar Nemzeti Bank november 3-án 5 millió forintos bírságot szabott ki az Alteo-ra, és megtiltotta a vállalat számára, hogy a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet 18. cikk (2) bekezdését ismételten megsértse. Rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének eleget téve a cég most válaszolt a kiszabott bírságot követően - derül ki a cég közleményéből.
2023 harmadik negyedévében a hitelintézetek összességében változatlanul hagyták a vállalati hitelfeltételeket, melyeken az elkövetkező fél évben sem terveznek módosítani. A vállalati szegmensben a hitelkereslet folytatódó mérséklődéséről számoltak be a bankok. Az üzleti célú ingatlanhiteleken belül az irodaházak finanszírozási feltételein szigorítottak legnagyobb arányban a bankok, amely előretekintve is folytatódhat. A negyedév során a hitelintézetek egyedül a logisztikai központok finanszírozása iránt tapasztaltak élénkülő keresletet. A lakáscélú hitelek esetében nem változtak a hitelhez jutás feltételei, míg árazásukban lazítottak a bankok. A negyedév során a válaszadó intézmények mind a lakáscélú hitelek-, mind a fogyasztási hitelek iránt a hitelkereslet élénkülését tapasztalták, amelynek további erősödésére számítanak - derül ki az MNB közleményéből.
Hiába ért véget a nyári uborkaszezon, és kezdett el mozgolódni a CSOK átalakítása miatt a hazai lakáspiac, szeptemberben még kevesebb hitelt vett fel a magyar lakosság, mint augusztusban. Az MNB friss adatai szerint csökkentek a forinthitelkamatok, ennek ellenére a vállalati hitelpiac is pangott, miközben a betétekből való tőkekiáramlás mintha megállt volna.
A várhatóan folytatódó kamatcsökkentés minden jegybanki óvatosság mellett is mérsékli a rövid futamidejű forinteszközök vonzerejét, és az előbbiekben vázolt külső és hazai makrokockázatok mellett az eddig elért egyensúlyjavulás arra lehet elegendő, hogy a forint most látható kamatelőnyét meg nem haladó, de fokozatos és a korábbi évtizedes trendhez visszatérő forintgyengülési pálya váljon a legvalószínűbb forgatókönyvvé 2024-re.
A pozitív reálkamatra szükség van az infláció letöréséhez, ezzel lehet a legtöbbet tenni a növekedés érdekében Magyarországon a mostani változékony és veszélyes világgazdasági környezetben – mondta a Világgazdaságnak Pleschinger Gyula.
Miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden a vártnál nagyobb kamatcsökkentést hajtott végre, a makrogazdasági és piaci elemzők újragondolták a kamatpályával kapcsolatos várakozásaikat.
A Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal létrehozta a megújított Versenystatisztikai Adatbázist - jelentette be Virág Barnabás. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke leszögezte, hogy a jegybank célja az infláció további letörése, ehhez pedig elengedhetetlenül fontos a verseny.
A Polgári Bank közgyűlése nemrég elfogadta a bank 2022. évi éves beszámolóját, amelyet előzőleg a hitelintézet megválasztott könyvvizsgálója is auditált. Ennek nyomán az MNB feloldotta a bankkal szembeni – a kockázatvállalásra, osztalékfizetésre, illetve a követelésértékesítésre vonatkozó – átmeneti korlátozásait. A bank tőkehelyzetét, likviditását és egyéb főbb prudenciális mutatóit tekintve a jogszabályoknak megfelelően működik.
A vártnál nagyobb mértékben, 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa, így 12,25 százalék lesz az irányadó ráta. A döntés hátteréről tartott háttérbeszélgetésen Virág Barnabás elmondta: a dezinflációt 2024-ben is folytatni kell, nem dőlhetünk hátra, ugyanakkor az elmúlt egy hónap hazai adatai lehetővé tették a kamat csökkentését.
Az elmúlt hónapok 100 bázispontos kamatcsökkentési tempóját mérsékelve, de a piaci várakozásokat meghaladó mértékű, 75 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre ma a jegybank. A döntés indoklását tartalmazó közlemény szerint "az erőteljes dezinfláció és az ország sérülékenységének csökkenése lehetővé teszi, hogy az MNB az alapkamat csökkentésével folytassa tovább a monetáris kondíciók alakítását, ugyanakkor az erősödő külső kockázatok miatt indokolt az óvatos megközelítés fenntartása és a kamatcsökkentés korábbinál lassabb ütemű folytatása."
75 bázisponttal, 12,25 százalékra csökkentette az alapkamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa, illetve ezzel párhuzamosan a kamatfolyosó két szélét is ugyanennyivel húzták lejjebb – derül ki a jegybank oldalán megjelent határozatból. Hamarosan érkezik majd a hivatalos közlemény az indoklással, illetve háttérbeszélgetést tart Virág Barnabás alelnök.
Délután három órakor háttérbeszélgetést tart Virág Barnabás, az MNB alelnöke, aki a mai kamatdöntés részleteiről számol be. Különösen izgalmasnak ígérkezik az ülés, hiszen nagy kérdés, hogyan folytatja a jegybank az alapkamat és az irányadó ráta összeolvadása után.
Szeptemberben és október elején is az erősödő dollár, valamint a vágtató amerikai kötvényhozamok tettek keresztbe a feltörekvő piaci devizáknak, így a forintnak is. Október végére azonban már látványos erősödésen van túl a magyar fizetőeszköz, amely az elmúlt hetekben ellenállónak bizonyult az izraeli konfliktus szülte bizonytalanságokkal és az emelkedő energiaárakkal szemben is, emellett pedig a lengyel választási eredmények is segítették a hazai fizetőeszköz erősödését. Izgalmakra pedig van is kilátás a forint háza táján, hiszen délután 14 órakor tartja kamatdöntő ülését az MNB Monetáris Tanácsa, az elemzői várakozások pedig igencsak megoszlanak a jegybank közelgő döntésével kapcsolatban.
Hasonló témákkal, hazai és amerikai részvénypiaci befektetésekkel is foglalkozunk a Portfolio Signature Online Klubján.
Szeptemberben - egy újabb 100 bázispontos kamatcsökkentő lépéssel - összeolvasztotta az alapkamatot és az irányadó rátát az MNB Monetáris Tanácsa, most pedig már a folytatásról kell dönteni. Az elmúlt egy hónapban a jegybank nem küldött erős és közvetlen iránymutatást a piacnak,, ezért van egy kis bizonytalanság az elemzők körében, de a nagy többség szerint folytatódik a kamatcsökkentés, csak az eddigi havi 100 bázispontnál kisebb lépéssel.
Szeptemberben ismét Európa-bajnok inflációnk volt, amihez a régiós szinten is kiemelkedő magyar kamatszint társul. A pozitív reálkamat ellenére a forint sérülékenynek nevezhető, főképp azóta, hogy az MNB belevágott a kamatcsökkentésbe. Mi befolyásolja ennek fényében a forint árfolyamát? Milyen kihívásokkal néz szembe a magyar gazdaság?
Nem lehet elégedett a biztosítási szektor, ha csak az infláció ütemével emelkedik a díjbevétele, de még ezt sem sikerült az utóbbi időben elérni – hívta fel a figyelmet Erdős Mihály MABISZ-elnök a Független Biztosításközvetítők Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) esztergomi konferenciáján. Az MNB osztályvezetője arról is beszélt, hogy egy etikus 2.0 életbiztosítási koncepció előkészítésén dolgoznak a felügyeletnél.
Elkészült az MNB idei Makroprudenciális jelentése, amely az elmúlt év makroprudenciális és pénzügyi stabilitást érintő intézkedéseit veszi végig, emellett egy friss tervet is előkészít a fiatal, első lakásukat megvásárló hitelfelvevők számára. Valamikor 2024 első felében az eddigi 20%-ról 10%-ra csökkenne a rájuk vonatkozó önerő-előírás. Az első lakásvásárlókkal részletesebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Nem mindegy, melyik országokat vesszük alapul.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
