Fogyasztóvédelmi bírságot kapott a CIG Pannónia
400 000 forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a CIG Pannóniára az MNB – közölte a BÉT honlapján a biztosító.
400 000 forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a CIG Pannóniára az MNB – közölte a BÉT honlapján a biztosító.
Az MNB átfogó vizsgálata nyomán összesen 25 millió forint bírságot szabott ki a Magyar Cetelem Bankra a vállalatirányítás, hitelkockázat, értékvesztés, adatszolgáltatás, számvitel, illetve az IT-biztonság terén feltárt hiányosságok miatt. A feltárt problémák nem veszélyeztetik a bank megbízható működését, de kiküszöbölésük elengedhetetlen - hívta fel a figyelmet a felügyelet.
A héten elsősorban Magyarországon jelennek meg lényeges makroadatok, kulcsfontosságú lehet a költségvetés januári helyzete és az év eleji inflációs ráta. Ezek a statisztikák akár a piacra is hatással lehetnek.
Ismert utaztatási társaságok külföldi autókölcsönzési vagy szállásadói partnereihez kötődő ügyleteknél fordulhattak elő digitális bankkártya-csalási kísérletek. A támadások nem a biztonságosan működő magyar bankoknál, hanem kereskedelmi szolgáltatók kapcsán indultak - közölte az MNB. Vásárlási limitbeállítás, tranzakciós értesítések, végső esetben azonnali kártyaletiltás segíthet a védekezésben.
Szinte azonnal kisebb piaci felfordulást okozott a Nemzetgazdasági Minisztérium ötlete, miszerint érdemes lenne a változó kamatozású forint hiteleket a BUBOR referenciakamat helyett a diszkont kincstárjegyek hozamához kötni. Utóbbiak hozamszintje jelentősen alacsonyabb (6.86% és 6.72%), mint a 10.75% és 8.51% közötti BUBOR referenciakamatok. Piaci vélekedések szerint részben erre a hírre gyengült a forint közel egy ill. az OTP részvénye pedig több mint két százalékot 2024. január 24-én. A felvetéssel kapcsolatos vélemények és ellenvélemények azóta futószalagon érkeznek, jellemzően a véleményformálók adott helyzetéhez igazodva. Az aktuális pozícióktól függetlenül azt gondolom, hogy a referenciakamatokkal kapcsolatos viták magja mélyebben van, leginkább a referenciakamat-jegyzések sajátosságaiban keresendő. Ennek keretében talán érdemes inkább megvizsgálni a jegyzett referenciakamatokkal kapcsolatos problémákat, pozitívumokat és ezek fényében vetnék fel a jegyzések tartalmi, érdemi jobbítására javaslatokat.
Az immár hagyományosnak tekinthető bankármegbeszélés keretén belül ismét a hazai pénzügyi vezetőkkel és a Bankszövetség elnökével egyeztetett a Magyar Nemzeti Bank vezetése. A megbeszélésen a jegybanki vezetők a Bankszövetség tagjaival áttekintették a pénzügyi rendszer előtt álló legfontosabb kihívásokat - közölte honlapján az MNB.
A lakáshitelezés éppen lefeleződött, a teljes lakossági hitelpiac a kétharmadára esett 2023-ban az egy évvel korábbihoz képest – mutatják az MNB csütörtökön megjelent statisztikái. Utoljára 2016-ban vettünk fel ennél kevesebb lakáshitelt, és 2018-ban ennél kevesebb bármilyen hitelt – nominálisan. A vállalati hitelpiacot az olcsóbb devizahitelek és az állami hitelprogramok mentették meg a szinte teljes leállástól. Az év vége szerencsére már mindkét oldalon élénkülést hozott, és jó remény van arra, hogy az erőltetett menetben csökkenő forintkamatoknak köszönhetően fellendül a hitelkereslet, így 2024 már a hitelpiaci kilábalás éve lesz. A bankszektor friss éves hitelpiaci és betéti adataiból szemezgettünk. Hitelezés 2024 konferenciánk május 14-én lesz, már érdemes regisztrálni a rendezvényre.
Régóta nem látott támadásba lendültek az utóbbi napokban a forint ellen a befektetők – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szokásos ábrakészletéből. Egyértelműen ez indokolta azt, hogy a jegybank a várakozásokkal és a korábbi kommunikációjával ellentétben mégsem gyorsított a kamatvágások tempóján. Kérdés, meddig tarthat ki a magyar deviza most kapott lendülete, hiszen az MNB-n kívül álló tényezők tartogathatnak még izgalmakat.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében Németországgal foglalkozunk, az ország ugyanis az átalános konszenzus szerint gazdasági szempontból bajban van, a frankfurti tőzsde viszont mégis szárnyal. A témáról Nagy Viktort, a Portfolio Részvény rovatának vezető elemzőjét kérdeztük. Adásunk második részében a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntésének hátterét vizsgáltuk, arra kérdésre kerestük a választ, hogy miért vághatott az elemzői várakozásoknak megfelelő 100 bázispont helyett csak 75-öt a jegybank az alapkamaton. Ezzel kapcsolatban Beke Károly, lapunk makrogazdasági elemzője volt a vendégünk.
Jelzáloghitel-kamatstop, kkv-hitel-kamatstop, betéti kamatstop, lakáshitel-THM-plafon, kkv-hitel-kamatplafon, kamatfelármentes vállalati hitelek - nem tévedés, mindegyik létezik Magyarországon, vagy a következő hónapokban létezni fog. Érthető, ha valaki eltévedt mára a kamatsapkák dzsungelében, ezért elmagyarázzuk, melyik micsoda, és megnézzük, mennyivel nőhetnek a törlesztőrészletek, ha az aktuális terveknek megfelelően június 30-án lejár a jelzáloghitelek kamatstopja, amely a felsoroltak közül a legtöbb ügyfelet érint. Nagyon alacsonyan, alig 2% feletti szinten húzták meg ezt anno, a piaci kamatvárakozások alapján várhatóan ennek a kivezetése lesz a legkeményebb dió a kormány és a bankszektor számára.
A gazdaság fundamentális tényezői, az infláció csökkenése és a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása akár nagyobb kamatcsökkentést is lehetővé tett volna, azonban az elmúlt napok pénzpiaci folyamatai óvatosságot indokoltak - mondta keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. Az MNB alelnöke a jegybank meglepő döntését kommentálta, mely szerint az eddigi havi ütemmel megegyező mértékben, 75 bázisponttal 10 százalékra csökkentették az alapkamatot.
Az óvatosságot, az adatvezérelt üzemmód fontosságát hangsúlyozva indokolta a mai kamatdöntését a Magyar Nemzeti Bank.
Az előzetes várakozásokra kicsit rácáfolva 75 bázisponttal 10 százalékra csökkentette az alapkamatot kedden a Monetáris Tanács. A lépéssel egyelőre nem került tehát 10 százalék alá az irányadó kamat, erre majd februárban kerülhet sor.
Szokás szerint délután három órától online háttérbeszélgetésen indokolja majd a mai kamatdöntést Virág Barnabás. Az MNB alelnökének biztosan lesz mondanivalója, hiszen három hónap után most tűnik megint „élesnek” a döntés.
Újabb egy évvel meghosszabbítják az EKB és az MNB közti repo megállapodást, így a magyar jegybank bármikor hozzáférhet 4 milliárd eurónyi forráshoz, ha szüksége lenne rá – közölte honlapján az MNB.
A héten elsősorban jegybanki kamatdöntések uralják a hangulatot a piacokon, hiszen az MNB mellett a Fed és a Bank of England is idei első döntését ismerteti majd. Emellett érkeznek sorra az előzetes GDP-adatok, melyekkel teljes képet kapunk a 2023-as évről.
A piac már szinte biztosra veszi, hogy kedden az eddigi 75 bázispontról 100-ra gyorsítja a kamatcsökkentések ütemét az MNB Monetáris Tanácsa. A múlt héten már Virág Barnabás alelnök is erős üzenetet küldött a piacnak ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor a fokozódó kamatvágási várakozások már eddig is megviselték a forintot, kérdés, mi lesz, ha be is váltja ezt a jegybank.
Magas inflációs környezetben nem meglepő, hogy a befektetők a kockázatosabb, legalábbis magasabb hozamígéretű eszközök felé irányítják a figyelmüket. Magyarországon ezt tovább tetézte az alacsonyan ragadó betéti kamatszint, ami ahhoz vezetett, hogy a háztartások és a vállalatok egy év alatt 2000 milliárd forintot vontak ki a bankbetétekből. Ugyanebben az időszakban a befektetési alapokba soha nem látott, 3400 milliárd forintnyi friss tőke érkezett, amelynek jelentős része bankbetétekből származhat. Ha ez utóbbi igaz, abból a banki hátterű alapkezelők profitálhattak a leginkább, hiszen náluk a bank betétállományát hatékonyan lehetett befektetési alapokba csoportosítani. Négy nagy pénzügyi csoport példáján megnéztük, így van-e.
A monetáris transzmisszióba történő ad-hoc beavatkozások nem segítik a magyar gazdaság stabil, fenntartható növekedési pályára állását, a BUBOR leváltására tett javaslat is téves út – reagált a Magyar Nemzeti Bank arra a felvetésre, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői tettek közzé a Portfolio-n.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) január végével kivezeti változó kamatozású, legfeljebb 6 hónapos futamidejű betéti eszközét. A lépés illeszkedik a monetáris politikai eszköztár egyszerűsítését célzó, 2023 őszén indult intézkedésekhez, melyek célja a jegybanki alapkamat szerepének megerősítése és a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának növelése – olvasható a szerdán kiadott közleményben.
Azokat is, amelyek kiengedéséről már határozott az Európai Bizottság.
Csütörtökön szavaznak róla.
Az ügyvédje felfüggesztést kér próbaidőre.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
