A Dana Gas és anyacége, a Crescent Petroleum közös közleményben számoltak be az iraki kurdisztáni régióban eddig elért eredményeikről. A vállalatoknál 5 éve folyamatos a kurdisztáni kitermelés, mely 2008 óta összességében 100 millió kőolaj hordó-egyenértékre tehető. A Dana vezetője jelezte, hogy továbbra is együttműködnek a Kurdisztáni Regionális Kormánnyal a kintlévőségek kezelését illetően.
Újabb felmérést készítettünk a MOL-t szorosan követő elemzők és alapkezelők körében arról, hogy mit gondolnak jelenleg Hernádi Zsolt és az INA sorsát illetően, különös tekintettel a közelmúlt fejleményeire. A válaszokból az derült ki, hogy a szakértők álláspontja összességében nem változott augusztus óta: a többség továbbra is a MOL vezér maradásával és az INA irányítási jogainak megőrzésével számolt. Fontos azonban kiemelni, hogy a profik körében érezhetően nőtt a bizonytalanság a korábbi felméréshez képest. A menedzsment jogok elvesztését augusztushoz képest még inkább jelentős kockázati faktornak vélik a szakemberek, egy ilyen forgatókönyv ennélfogva komolyabb csalódottságot válthatna ki. A MOL részesedésének értékét nagyságrendileg 500 milliárd forintra taksálják a profik.
Az INA kapcsán fokozódó kockázatok következtében a Concorde is átfésülte modelljét, melynek következtében a MOL részvényeire megfogalmazott év végi célárát a korábbi 18 000 forintról 16 900 forintra csökkentette. Az ajánlás azonban változatlanul egyenlő súlyozás.
Továbbra is záporoznak a hírek a MOL-INA-ügyben, a legfrissebb fejlemények között érdemel említést, hogy a Gazpromot horvát lapértesülések szerint az INA benzinkúthálózata érdekelné, valamint az, hogy a magyar bíróság megtagadta Hernádi átadását a horvátoknak. A téma a nemzetközi sajtóban is megjelent már, a Financial Times külön cikkben írt az INA-ról.
2011. május 24-én került bejelentésre, hogy a magyar állam megvásárolta a Szurgutnyeftyegas 21%-os MOL tulajdonrészét, ezzel egyébként a hazai olajtársaság legnagyobb tulajdonosává vált. A MOL részvényei azonban azóta igen jelentős esést produkáltak, az árfolyam több mint 30%-ot veszített értékéből. Ezáltal az államnak is komoly nem realizált vesztesége van a pozíción.
A korábbi semlegesről alulteljesítőre rontotta a MOL részvényeire megfogalmazott minősítését a Bank of America Merrill Lynch mai dátummal megjelent elemzésében, ezzel párhuzamosan pedig a célárfolyamot 18 550 forintról 14 050 forintra rontotta.
A nemzeti fejlesztési miniszter az állami MFB-t jelölte ki a Szőreg-1 stratégiai földgáztároló többségének megvásárlására, a 72%-os részvénycsomag teljes vételára a Népszabadság információi szerint mintegy 140 milliárd forintot tehet ki.
Ahogy a napokban már megszokhattuk, folyamatosan záporoznak a MOL-INA-ügy kapcsán a hírek, egyesek azt találgatják, hogy a horvátok elveszítik-e az elővásárlási jogok, mások a két ország közti együttmûködés fontosságára figyelmeztetnek. A horvát és a magyar ügyészség között pedig láthatóan a Hernádi Magyarországon történt korábbi nyomozását illetően sincs egyetértés. Időközben megjelent a hír, miszerint a kívánt formátumban is megérkezett a Hernádi Zsolt elleni európai elfogatóparancs.
Igencsak elmérgesedni látszik a helyzet a MOL és a horvátok között az INA (és Hernádi) sorsát illetően, ez pedig láthatóan nem tesz jót a részvényárfolyamnak, mely napok óta látványosan gyengén teljesít. Míg korábban meglehetősen alacsony valószínűséget adtunk annak, hogy a MOL kiszáll az INA-ból, most ennek esélye megnövekedett, aminek beárazódását figyelhetjük meg a részvényeknél is. A történetben meglátásunk szerint a kulcskérdés, hogy a horvátok szemében valóban ellenség lett-e a MOL, akit ki akarnak szorítani az INA-ból, vagy alapvetően elégedettek a magyar partnerrel és a támadások hátterében csupán a rövid távú politikai érdekek húzódnak meg. Az első esetben nagy a valószínűsége, hogy a MOL eladja az INA-t, egy idő után ugyanis eljön az a pont, amikor a vállalat úgy gondolja, erőforrásait érdemesebb inkább máshol hasznosítani. A második esetben az irányítási jogok sorsa lehet a döntő, elképzelhető, hogy a MOL elveszíti a kontrollt, de ezzel együtt is maradhat az INA-ban, ha lehetőséget kap valamilyen formában arra, hogy a későbbiekben 50% fölé menjen. Ekkor a hosszú távú érdekeket szem előtt tartva hajlandó lehet még tűrni a megpróbáltatásokat.
A MOL-INA-ügyben történt fejleményekre londoni elemzők is felfigyeltek, a Citi szakértője mai dátummal adott ki figyelmeztetést, melyben beszámol, hogy a MOL-nál jelenleg negyfokú bizonytalansággal szembesülnek a befektetők. Az ajánlás továbbra is eladás, a célár pedig változatlanul 15 100 forint.
A MOL bejelentette, hogy mantovai finomítója 2014 januárjától fokozatosan terméklogisztikai központtá alakul át. A közlemény kiemeli, a MOL továbbra is elkötelezett Mantova iránt, és a jelenlegi nehéz gazdasági környezet ellenére is javítja olaszországi versenypozícióját.
Ma reggel a Kossuth Rádióban Orbán Viktor is megszólalt a MOL-INA-ügyben, a miniszterelnök kiemelte, Horvátországban jelenleg olyan gazdaságon kívüli kényszereket alkalmaznak, melyek nem teszik lehetővé, indokolttá számunkra, hogy továbbra is ott maradjunk a horvát energiapiacon.
A magyar állam a legjelentősebb tulajdonosa a Mol-nak, az olajtársaság pedig a horvát INA-nak. Ezzel magyarázta a Giró-Szász András, kormányszóvivő a magyar kormány fellépését InfoRádió Aréna című műsorában , miután a horvát hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki a MOl elnök-vezérigazgatója ellen.
A horvát kormány gazdasági-politikai nyomásgyakorlásának tartja a Mol körüli történéseket Világi Oszkár, a Mol szlovákiai leányvállalata, a Slovnaft vezérigazgatója, aki a témáról csütörtökön nyilatkozott a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek.
A tegnapi jelentős esést követően ma folytatja a lejtmenetet a MOL, ami a MOL-INA-ügy kapcsán folyamatosan érkező híráram mellett nem meglepő, ezek ugyanis azt erősítik meg, hogy elképzelhető szcenárió most már a horvát olajcégben való részesedés eladása. A papírok közel 3%-os mínuszban tartózkodnak, ezzel mind hazai, mind régiós viszonylatban alulteljesítők.
A kormány tegnapi közleménye kapcsán nyilatkozatot adott ki a MOL, ebben többek között az áll, hogy az INA esetleges eladásáról való döntés esetén Horvátországot már nem illetné meg a 2009-es szerződések aláírásával kapott elővásárlási jog.
Nincs mód arra, hogy a horvát állam megvásárolja a Moltól az INA részvényeit - írta meg nem nevezett magas rangú kormányzati forrásra hivatkozva a Jutarnji List című zágrábi napilap csütörtökön.
"Nem háborús helyzetként fogom fel, ami most a MOL-lal kapcsolatban történik, nem így fogunk kommunikálni, és némileg meg is tudom érteni a magyar kormányt" - jelentette ki Zoran Milanovic horvát miniszterelnök a horvát kormány csütörtöki ülésének elején.
A magyar külügyminiszter szerint Magyarország egyértelmű üzenetet küldött Horvátországnak a MOL-INA-ügyben, de ez nem zárja ki a megegyezés lehetőségét. Martonyi János az InfoRádiónak adott exkluzív interjúban emlékeztetett: Horvátországban több különböző eljárás indult, emellett megszaporodtak azok a jelek, amelyek szerint a zágrábi kabinet nem kívánja fenntartani a MOL-INA együttműködést.
Az INA-nál működő szakszervezetek szerint a dolgozók örülnének, ha a magyar kormány által kilátásba helyezett részvényeladást olyan módon oldanák meg, hogy a horvát állam ismét többségi tulajdonos legyen, és többségi joga legyen a cég irányításában.
Cikkünket folyamatosan frissítjük a miniszterelnök legfontosabb megszólalásaival.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Jemen körül csapódott a földbe egy Reaper.
Itt a veszélyjelzés.
Csak a patthelyzetben bízhatnak.
Tuapsze városát is támadás érte.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
