Megkezdődött a „Kaba 2” naperőmű építése Kelet-Magyarországon Kaba határában – jelentette be közleményében a MET Csoport. Ez a cégcsoport hetedik hazai fotovoltaikus projektje, amely a tervek szerint 2024 második felében kezdi meg a kereskedelmi működést.
Jelentős pozitív szabályozási módosulások történek év elejével a jellemzően iparvállalatok energiaigényének kiszolgálását célzó nagyobb úgynevezett on-site erőművek létesítésének megkönnyítése érdekében. A jogszabályváltozások lendületet adhatnak a hosszú távú vállalati villamosenergia-adásvételi szerződések (cPPA) keretében megvalósuló, elsősorban naperőművek hazai piacának, ami gazdasági és klímaszempontból egyaránt kedvező fejlemény. A szegmens Magyarországon egyelőre több ok miatt gyerekcipőben jár, és az így telepített kapacitás mindössze 100 és 200 MW között alakul, de szakértők szerint ennek a helyzetnek nem csak az energiaéhes ipar kiszolgálása miatt, hanem azért is mindenképpen változnia kell, mert a jókora tervezett új naperőművi (és energiatároló) kapacitás, illetve termelésének piacra vitele egyébként nem tűnik biztosíthatónak.
A naperőművek terjedésével párhuzamosan folytatódott a hazai földgázerőművek beépített teljesítőképességének csökkenése, és mivel a szén-/ligniterőművekkel is hasonló történt, összességében mintegy 1100 MW-tal lett kisebb a magyarországi fosszilis kapacitás 2023-ban, miközben már rendszerszinten is megjelent és látható méretűvé vált az akkumulátoros energiatárolás. Ezzel összhangban a földgáz-, valamint a szén-/ligniterőművekben termelt áram szerepe gyengült a villamosenergia-felhasználás fedezésében, míg a napenergiáé nőtt, és ami némileg meglepő, kis mértékben a szélenergia részaránya is.
Már február 16-án, azaz múlt pénteken, déltájban minden eddiginél magasabbra, 2756 MW-ig futott fel az 50 kW feletti naperőművek összes villamosenergia termelése Magyarországon, azaz magasabbra, mint tavaly augusztus 12-én, az eddigi rekord idején, amikor 2731 MW volt a csúcs – hívta fel a figyelmet hétfői Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
A retail szektor idei legnagyobb napelem-beruházása valósul meg azzal, hogy az Auchan Magyarország és az Auchan Korzókat kezelő Nhood Hungary az ingatlanok energiahatékonyságának növeléséért az épületek tetejére napelemeket telepít 20 millió euró értékben. Ezzel a kiskereskedelem legnagyobb napelemparkját tudhatják magukénak a tulajdonosok.
Példátlan folyamatok zajlanak az uniós áramtermelési szektorban egy ma nyilvánosságra hozott jelentés szerint, így például több áramot termeltek tavaly az EU-ban a szélerőművek, mint a gázerőművek. Közben rohamosan terjednek a naperőművek is, és így először ugrott 40% fölé a megújulók részaránya az áramtermelési mixben, amely mellett minden idők legalacsonyabb arányára, egyharmad alá esett a fosszilis alapú áramtermelés. Ebbe a képbe illeszkedik be az, hogy Görögország után (18,83%) Magyarországon nőtt a második legmagasabb arányúra, 18,16%-ra a napalapú áramtermelés aránya az egész EU-ban – hívta fel a figyelmet Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
Az erőmű hálózati csatlakozásának igénybevételére rendelkezésre álló 2024. január 30-i határidő egy évvel történő meghosszabbítását kérhették azok az erőműfejlesztők, akik az erre vonatkozó kérelmüket tartalmazó egyoldalú nyilatkozatot legkésőbb 2024. február 5. napjáig igazolható módon megküldték az elosztóhálózat-üzemeltető társaságnak - derült ki a kormány január 31-i rendeletéből.
A január eleji hivatalos tájékoztatással ellentétben mégsem kerülnek át az éves szaldóból a havi bruttó elszámolásba azok a háztartási méretű kiserőmű (HMKE) üzemeltetők, akiknek bár 2013. végéig volt már üzembe helyezett rendszerük, de azt követően bővítették a rendszerüket, mert „a bővítés üzembe helyezésétől számítandó a 10 év szaldó elszámolási lehetőség” – tudta meg a Portfolio az E.ON kommunikációs osztályától.
A koronavírus-világjárvány és az energiaválság kivételesen erős éveket hoztak az európai uniós napelem-szektor számára, de a következő 4 évben több kihívás hatására jelentősen lassulhat az évente telepített új kapacitás nagysága - áll az európai napenergia iparági szervezet jelentésében.
Magyarországon 2020 és 2023 között több száz kisebb-nagyobb (5-100 megawatt kapacitású) naperőmű épült, vagy állt előkészítés alatt. Ez azt jelenti, hogy mintegy 2 gigawattnyi, háztartási méretű kapacitást meghaladó méretű erőművi kapacitás készült el, és további mintegy 1 gigawattnyi kapacitás van ún. „ready to built” állapotban, azaz engedélyek, tervek és földterületek birtokában, beruházásra készen, értékesíthető állapotban - írja elemzésében Losonczy Géza, a KPMG Energetikai és Közüzemi szektor associate partnere és Szécsi Katalin, a KPMG Energetikai és Közüzemi szektor menedzsere.
Az áram-, és a földgázárak ingadozása miatt Magyarország a megújuló energiákra és a nukleáris energiára alapozza a jövőjét - jelentette ki Lantos Csaba a 48 MW-os kiskunhalasi naperőmű keddi átadó ünnepségén. Az energiaügyi miniszter a háztartási méretű kiserőművek kapcsán megjegyezte: korábban a kormány 2030-ig azt tervezte, hogy eléri hazánkban az ilyen rendszerek száma a 200 ezer darabot, de mivel ezt már mostanra jócskán túlszárnyaltuk, így belátható időn belül 300 ezer ezerre emelkedik ezek száma. Ez a már folyamatban lévő projektekből, és az új lakossági napelemes pályázatból együtt könnyedén összejöhet, hiszen ott ahogy Lantos is jelezte: már 24 ezer felett jár az előregisztrációk száma.
2023-ban több mint 1500 új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg. A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda jogászai összefoglalták, hogy az ingatlanjog, energiajog és versenyjog területén melyek azok a legfontosabb jogszabályváltozások és trendek, amelyekre érdemes figyelniük a gazdasági élet szereplőinek.
Megalakul az ország első, üzemszerű működésre képes és hivatalosan bejegyzett, jórészt napelemekre alapuló energiaközössége az önkormányzat vezetésével – jelentette be a település polgármestere.
11 éves mélypontra, 24,1%-ra esett a magyarországi áramfelhasználás importaránya 2023-ban – derült ki a Portfolio elemzéséből. Az importarány annak ellenére tudott csökkenni, hogy tizenöthavi folyamatos csökkenés után tavaly már trendszerűen újraindult a hazai áramfogyasztás növekedése. Eközben az áramtermelési mintázatban egyre jobban látszik a hatalmasra növekedett magyarországi naperőművi kapacitások hatása: a nyári hónapokban végig az elmúlt évtized legalacsonyabb importarányát produkálta az ország. Nagy kérdés, hogy az éves importarány meddig és milyen ütemben tud csökkeni, elérjük-e 2030-ra a megcélzott 20%-os arányt, hiszen közben óriási változások várhatók a magyarországi energiatermelésben, illetve a felhasználásban is. Látványos, ritkán látható ábrák segítségével mutatjuk be a tendenciákat.
Bár őrült széllel robbant be a tegnapi front Magyarországra, ami napi melegrekordot is hozott, de mégis csak viszonylag kevés áramot termeltek a szélerőművek, és ezért folyamatosan masszív importra szorult az ország az elmúlt 24 órában is – derül ki a MAVIR adataiból.
Egy tavaly őszi nap kora reggelén dán áramkereskedők jelentős pénzt kereshettek a magyar áramtőzsdén (HUPX) többmillió eurós pozíciókat nyitva a köd miatt, ami a vártnál kisebb naperőművi áramtermelés miatt néhány percre megugrasztotta az árakat – ezt azok a névtelen források mesélték el Javier Blasnak, akiknek a számítógépei megkötötték az ügyleteket az algoritmus alapú kereskedés során.
Minden idők legnagyobb nyereségét termelte tavaly az MVM Csoport, ami jó alapot ad arra, hogy megvalósítsa azt a 2035-ig szóló négypilléres tervet, amely most készült el – jelezte Mátrai Károly az Indexnek adott interjúban. Az MVM Csoport vezérigazgatója az egyes pillérek különböző elemeit is felfedte, így kiderült, hogy el tudja képzelni: Németországban, vagy Lengyelországban is lekötnek LNG-kapacitásokat, szivattyús tározós erőművet is építhetnek, illetve a Paks I. és Paks II. mellett hosszabb távon akár kis moduláris erőműve is lesz a cégcsoportnak. Elárulta azt is, hogy az MVM Csoport 2035-ig összesen 3000 MW megújuló energiás termelési kapacitással számol, ami ötszöröse a jelenleginek, és az egyes szegmensekből is jelzett célszámokat. A stratégia további fontos elemeként jelezte: eladhatnak bizonyos céges egységeket, hogy jobban tudjanak fókuszálni a tevékenységeikre, illetve a top3-ba tudjanak tartozni az egyes szolgáltatások terén.
Nem sok ország tervezi megháromszorozni megújuló villamosenergia-termelő kapacitását 2030-ig, de Magyarország ezek közé tartozik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a cél ambiciózus, mivel a bázis viszonylag alacsony, mert bár a magyar naperőmű-kapacitás nemzetközi összevetésben is nagyot nőtt, de a többi megújuló forrás esetében ez a jókora potenciál ellenére nem így történt.
Egy január 1-től hatályos törvénymódosítás jelentős változásokat hozott a saját célú energiatermelést szolgáló naperőművek telepítésénél, mert egy fontos, eddig érdemi korlátozást jelentő szabály megszűnt, illetve több új ösztönző is elindult, például mentesülni lehet a Robin Hood adó megfizetése alól is – derült ki az elmúlt napok híreiből. Ezekről a témákról is szó lesz a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2024 című egész napos konferenciáján, amelyre április 11-én kerül sor, és amelynek szakmai programját rövidesen feltüntetjük oldalunkon.