Megégeti az OLAF-ot egy vesztegetési ügy, szorult helyzetben az EU-s igazságügyi rendszer

Megégeti az OLAF-ot egy vesztegetési ügy, szorult helyzetben az EU-s igazságügyi rendszer

Az uniós igazságszolgáltatási rendszeren belüli jelentős és példátlan fejlemény, hogy Giovanni Kessler, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) volt vezetője egy belga bíróságon egyéves felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az ítélet szerint Kessler részt vett egy ellentmondásos vizsgálatban, amelynek során John Dalli volt egészségügyi biztos megvesztegetéssel és illegális lehallgatással kapcsolatos vádak szövevényes hálójába keveredett. Mindennek súlyos kihatása lehet az egész EU-s csalás- és korrupcióelleni fellépésnek - számolt be a Politico.

Kétharmados törvénybe is belenyúl a kormány az EU-pénzek kiszabadítása érdekében

Kétharmados törvénybe is belenyúl a kormány az EU-pénzek kiszabadítása érdekében

Felkerült hétfő este a palament oldalára az az első törvényjavaslat, amelyet mára ígért Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az EU-pénzes megállapodás előmozdítása érdekében, és amely új kormányzati vállalások teljesítését rögzíti. Eszerint a kormány egyrészt módosítani szeretné a helyszíni ellenőrzések pénzügyőri támogatására vonatkozó törvényeket az OLAF-fal való jobb együttműködés érdekében. Másrészt a tavaly kétharmados többséggel elfogadott, a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvénybe is belenyúl a kormány, hogy egyrészt a közbeszerzési kötelezettségüket még határozottabban kimondja, másrészt az ilyen szervezetek vezető szervei, képviselői esetén az összeférhetetlenségi szabályokat is tisztázza, így aki azoknak nem felel meg, ne vehessen részt a döntéshozatalban. Mindkét témában szeptember 30-ig vállalta a törvénymódosítások meglépését a kormány az Európai Bizottság felé, így tehát jövő péntekig a javasolt változásokból törvénynek kell lennie.

Pénzmosási ügyet derítettek fel idehaza

Vádat emeltek nyolc ember ellen egy olyan, bűnszervezetben elkövetett, 210 millió forintot meghaladó pénzmosási ügyben, amelyet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgált - tájékoztatta a Fővárosi Főügyészség pénteken az MTI-t.

Marine Le Pen visszautasítja az Európai Parlament sikkasztási vádjait

Marine Le Pen visszautasítja az Európai Parlament sikkasztási vádjait

Marine Le Pen, a francia elnökválasztás jobboldali szuverenista jelöltje visszautasította hétfőn az Európai Parlament azon vádjait, miszerint ő és pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek tagjai mintegy 600 ezer eurónyi uniós közpénzt elsikkasztottak brüsszeli képviselőségük idején.

Fontos megállapodást kötött a Legfőbb Ügyészség az OLAF-fal, ami hozzájárulhat az EU-pénzek folyósításához

Fontos megállapodást kötött a Legfőbb Ügyészség az OLAF-fal, ami hozzájárulhat az EU-pénzek folyósításához

Egy négy elemből álló munkamegállapodást kötött a Legfőbb Ügyészség az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) - jelentette be a fejleményt a megállapodás szövegével együtt pénteken délelőtt a magyar bűnüldöző hatóság és az OLAF. A megállapodás azért is fontos, mert amint a Portfolio megírta: az Európai Bizottság tavaly novemberi információkérő levelében felrótta, hogy az OLAF csalásellenes koordinációs szolgálatának (AFCOS) magyar irodája nem kellően működött együtt az OLAF-fal például az itthoni helyszíni ellenőrzések lebonyolítása során, a mostani munkamegállapodás pedig részben pont ennek a témának az együttműködési kereteit tisztázza. A Legfőbb Ügyészség által nyilvánosságra hozott megállapodás tehát egy fontos elem a sok közül ahhoz, hogy a jogállamisági viták miatt veszélyben lévő EU-pénzeink folyósítása később ne ütközzön Brüsszelben akadályokba.

Veszélyben az EU-pénzeink: nagy nap lesz csütörtökön, súlyos gazdasági hatásokhoz is elvezethet

Veszélyben az EU-pénzeink: nagy nap lesz csütörtökön, súlyos gazdasági hatásokhoz is elvezethet

Kiemelt fontosságú az Európai Bíróság főtanácsnokának december 2-i indítványa a jogállamisági rendeletről szóló perben, de alapeseti forgatókönyvünk szerint végül el tudja majd kerülni Magyarország és Lengyelország az uniós pénzek felfüggesztését a szankciós eljárás végén – vázolja keddi elemzésében a Morgan Stanley. Látnak azonban kockázatot arra, hogy ez nem sikerül és számításaik szerint egy 12 hónapig tartó felfüggesztés esetén súlyos gazdasági és pénzügyi következmények várhatók attól függően, hogy mennyi pénzt érint a szankció. A Portfolio birtokába került minapi európai bizottsági levél alapján úgy látjuk: nem csekély az esélye annak, hogy végül tényleg pénzfelfüggesztés éri az országot, ugyanis olyan súlyú vitákat kellene rendezni a pénzek folyósítása érdekében, amelyek az áprilisi választások előtt belpolitikai okok miatt kérdésesek, utána pedig azért bizonytalan a gyors rendezés, mert néhány kétharmados törvény módosítása is szükségessé válhat. Mindez azt jelenti, hogy bár a választásokig akár megtörténhet a magyar helyreállítási terv brüsszeli elfogadása, de abból nagy eséllyel pénz egyelőre nem jön.

Sok új információ szivárgott ki arról, hogy miért ment neki a kormánynak az Európai Bizottság

Sok új információ szivárgott ki arról, hogy miért ment neki a kormánynak az Európai Bizottság

Megszerezte a Népszava a teljes, 12 oldalas levelet arról, hogy milyen témákban kér be információkat az Európai Bizottság a magyar kormánytól a jogállamisági eljárás előtti tisztázó fázisban. A hétvégén kiszivárgott témákhoz képest sok új elem is felbukkan a cikkben és így még szélesebb azoknak a témáknak a listája, amelyekben az uniós pénzekkel való szoros kapcsolat miatt később akár szankció is (EU-pénzek blokkolása, levágása) is jöhet, amint majd végigfut a jogállamisági eljárás.

Kiszivárgott: a balatoni beruházásokról és a reptérről is érdeklődik az Európai Bizottság a friss információkérő levelében

Kiszivárgott: a balatoni beruházásokról és a reptérről is érdeklődik az Európai Bizottság a friss információkérő levelében

Megszerezte a Politico azt a teljes információkérő levelet, amelyet pénteken küldött el az Európai Bizottság Magyarországnak, hogy tájékoztatást kérjen számos uniós pénzfelhasználással is összefüggő témában. Ez a jogállamisági eljárás előtti informális fázis, és a begyűjtött adatok fontosak lesznek majd abban, hogy hogyan halad tovább a testület a Magyarországgal szemben tervezett, akár az EU-pénzek szankcióihoz is elvezető majdani eljárásban.

Akcióba lendült az Európai Ügyészség: letartóztatták a volt horvát EU-pénzes minisztert és 3 munkatársát

Akcióba lendült az Európai Ügyészség: letartóztatták a volt horvát EU-pénzes minisztert és 3 munkatársát

Az Európai Ügyészség (EPPO) befolyással üzérkedés, valamint hivatali és hatósági visszaélés bűntette miatt indított nyomozást négy horvát állampolgár, valamint két cég ellen és november 10-én mind a négy gyanúsítottat letartóztatták az EPPO kérésére, köztük az EU-pénzekért felelős volt horvát minisztert, Gabrijela Zalacot is – közölte az EPPO.

Még mindig toronymagasan Magyarországon csalnak a legtöbbet az EU-pénzekkel, de javul a vádemelési arány

Még mindig toronymagasan Magyarországon csalnak a legtöbbet az EU-pénzekkel, de javul a vádemelési arány

Évek óta sorozatosan Magyarország vezeti toronymagasan az EU-pénzes csalások uniós ranglistáját olyan értelemben, hogy a visszaéléssel érintett pénzek aránya nálunk a legmagasabb és nem volt ebben változás a 2016-2020-as időszakot tekintve sem – derül ki az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) csütörtökön közzétett 2020-as éves jelentéséből. Annyi jó hír azért van, hogy az egy évvel ezelőtti 3,93%-ról 2,2%-ra esett az OLAF által javasolt pénzügyi büntetés aránya az EU-s felzárkóztatási és agrártámogatások körében. Az is jó hír, hogy az egy évvel ezelőtti 47%-ról, (EU-átlag 39% volt) 67%-ra ugrott az OLAF ajánlásai nyomán itthon vádemeléssel végződő ügyek aránya, miközben az EU-átlag 37%-ra csökkent.

Kiszivárgott: nagy változtatásokat kényszerít ki Brüsszel a magyar kormánytól a közbeszerzések terén

Kiszivárgott: nagy változtatásokat kényszerít ki Brüsszel a magyar kormánytól a közbeszerzések terén

Túl gyenge a verseny a magyar közbeszerzési rendszerben, és rendszerszintű szabálytalanságok vezettek az EU történetének legnagyobb bírságához 2019-ben, ezért ahhoz, hogy Magyarország le tudja hívni a 2021-2027-es uniós forrásokat, köztük a helyreállítási alap pénzeit, átalakításokat kért a közbeszerzések terén az Európai Bizottság – tudta meg a Reuters a brüsszeli testület belső anyagából, amely január 26-i dátumú. Rá néhány napra már meg is jelent három olyan kormánydöntés itthon, amely egyik pillanatról a másikra gyökeresen megváltoztatta a magyarországi közbeszerzési rendszert, így a kettő között bizonyára van összefüggés. Az egész ügynek az lehet itthon a mozgatórugója, hogy 2021-től már él a jogállamisági mechanizmus, és ha nem lépne a magyar kormány Brüsszel elvárásainak megfelelően, akkor később veszélybe kerülne az EU-pénzeink lehívása, mivel a jogállamisági mechanizmus azok blokkolásához, esetleges levágásához is elvezethet.

Frissítés! Kedden cáfolta a magyar kormány, hogy kapott volna kéréseket a közbeszerzési rendszer átalakításáról és a Portfolio információi is összhangban vannak ezzel.

Fehérgalléros bűnözők gyűjtőhelyévé válhat Magyarország? – Összecsaptak az érvek az Európai Ügyészségből kimaradás miatt

Fehérgalléros bűnözők gyűjtőhelyévé válhat Magyarország? – Összecsaptak az érvek az Európai Ügyészségből kimaradás miatt

Csak Magyarország és Lengyelország marad ki az Európai Ügyészséget működtető megerősített együttműködésből és „riasztó annak a lehetősége”, hogy a kimaradók „a fehérgalléros bűnözők gyűjtőhelyévé válhatnak, mivel a bűnözők azt az országot választhatják, amelyben enyhébb elbírálásra számíthatnak” – mutatott rá az új uniós intézmény működését, előnyeit és következményeit bemutató mai konferencia felvezetőjében Martin József Péter.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ennyi volt! - Lázár János rendelettel irtja ki a nyerészkedést az építőiparból
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.