A német kiskereskedelmi forgalom a vártnál nagyobb mértékben emelkedett márciusban, ami a fogyasztás élénkülésére utal több havi visszaesés után.
A japán piacnak legalább “ötven árnyalata” van, ahogyan arról már a Concorde márciusi podcastjában Móró Tamással is beszélgettünk. Párat ezek közül rendszeresen is érdemes figyelni, mivel meghatározzák a japán index teljesítményét. Most csupán a számunkra legfontosabb négyről írunk: a makrogazdaságról, a tőkepiac szerkezetének változásáról, a részvénypiaci pozicionáltságról és a tőzsde reformjáról. Az első három rövid távon hat, az utolsó inkább középtávon fontos.
A januári meglepő béradatok után kitartott a lendület februárban is. A bruttó átlagbér 14%-kal nőtt, ami majdnem 10%-os reálbéremelkedést jelent. A közszférában gyorsabban, míg a vállalatoknál némiképp lassabban nőttek a keresetek. Elemzők szerint a következő hónapok bérmegállapodásai azonban sokkal alacsonyabb növekedést jelezhetnek, mint a mostaniak.
A januári meglepő béradatok után kitartott a lendület februárban is. A bruttó átlagbér 14%-kal nőtt, ami majdnem 10%-os reálbéremelkedést jelent. A közszférában gyorsabban, míg a vállalatoknál némiképp lassabban nőttek a keresetek.
A szolgáltatások inflációja messze meghaladja az inflációs célt, a jelenség hátterében pedig legalább részben az a "rossz szokás" áll, hogy a szolgáltató szektor szereplői az előző évi átlagos infláció alapján áraznak. Magyarországon két körben is újra emelkedésnek indulhat az infláció, és az éves árváltozás mozgása hatással lehet az inflációs várakozásokra is – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Az elemző szerint nagy inflációs kilengésekre kell számítani a jövőben.
Az infláció Európában és Amerikában is visszaerősödhet, és nagyon nagy valószínűséggel emelkedni fog a következő hónapokban Magyarországon is, a kérdés az emelkedés mértéke. A jelenlegi hazai bérdinamika nincs összhangban a termelékenység-növekedéssel, ebben a helyzetben pedig a jelentős reálbér-emelkedésnek két következménye szokott lenni: vagy a munkanélküliség emelkedik meg, vagy az infláció pattan fel újra – mondta lapunknak Eppich Győző, az OTP Bank vezető makroelemzője. Ha – ahogy arra sok jel utal - a vállalatok bíznak a gazdasági kilátások javulásában, és emiatt nem építenek le, akkor reális veszélye van az inflációs várakozások beragadásának.
2023 negyedik negyedévének végére 1952 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 19,8 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1630 forinthoz képest. A felsőbb bérkategóriákban mérsékeltebb volt a bérek növekedése: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2022 negyedik negyedévéhez képest 10,3 százalékos bérnövekedést tapasztalt.
Megjelent a Kopint-Tárki konjunktúrakutató friss előrejelzése, amely kifejezetten dinamikus bérnövekedéssel számol. A kutatócég szerint majdnem olyan gyors lehet a reálbérek növekedése (a vártnál sokkal gyorsabb bérdinamika miatt) idén, mint amekkora nominális béremelkedésre számított korábban a piac.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfő adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy miért csökken a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon, ha a reálbérek emelkednek és az emelt minimálbért, illetve garantált bérminimumot is megkapták már az érintettek a januári utalással. Vendégünk volt Virovácz Péter, az ING Bank közgazdásza. A második részben a forint árfolyama volt a téma, az ugyanis az elmúlt időszakban erősödött, de a 390 forintos euróárfolyamot nem tudta átvinni. Hogy milyen technikai szintek állhatnak a forint útjában arról Kaszab Balázst, a Portfolio részvénypiaci elemzőjét kérdeztük.
Februárban a vártnál nagyobbat esett a kiskereskedelem volumene, mint azt várni lehetett, ezzel már több hónapja tart a gyengélkedés.
Februárban a negyedik egymást követő hónapban csökkent a kiskereskedelmi forgalom Németországban, ez alapján pedig nem látszik, hogy miképp állhat idén fogyasztás-vezérelt növekedési pályára Európa legnagyobb gazdasága. Az ING elemzője szerint a reálbér-emelkedés mellett a nyári foci EB-ben bízhatnak a németek, de ennek hatása a gazdasági növekedésre kérdéses.
Tombol az optimizmus a piacokon, az általános konszenzus szerint az amerikai gazdaság megbirkózik a magasabb kamatokkal. A recessziós veszélyről már senki sem beszél, problémát inkább talán csak a magasabb infláció jelenthet. A tavalyi év utólag túlzottnak mondható félelmei után azonban lehet, hogy az inga most a másik irányba lendül ki. Ilyen helyzetben érdemes lehet az alternatív szcenáriókkal is foglalkozni. Az amerikai munkaerőpiacon vannak jelek, amik azt sejtetik, hogy az általános konszenzussal szemben a magas kamatok mégis fájhatnak a gazdaságnak.
A japán gazdaság elkerülte a technikai recessziót az október-decemberi időszakban, amikor évesített negyedéves szinten 0,4%-os növekedést ért el, bár ez elmarad a közgazdászok által várt 1,1%-os növekedéstől, ami aggodalmakat vet fel a gazdasági fellendülés lassúságával kapcsolatban.
Sorjáznak a negatív hatások, amelyek egyre jobban veszélyeztetik a magyar gazdaságot, ezért lefelé módosította 2024-es növekedési várakozását az ING a friss előrejelzésében. Úgy látják, hogy a kiskereskedelmi forgalom bővülése megtorpanhat, a munkanélküliségi ráta elmúlt hónapokban látott emelkedése negatívan hathat a reálbérekre is, míg az ipari termelésnél látható elhúzódó problémák, valamint az export visszaesése sem kedvez a magyar gazdaságnak. A forint további gyengülésére, valamint az infláció visszatérésére is számítanak az elemzők.
Nagy vitát váltott ki közgazdász berkekben Nagy Márton elképzelése a magasnyomású gazdaság kialakításáról. Engedtessék meg, hogy kívülálló létemre – de mint a gazdasággal szorosan összefüggő terület, a közoktatás reformjával foglalkozó személy – én is bekapcsolódjak ebbe. A vita tárgya, hogy a magasnyomású gazdaság megteremtése biztosíthatja-e azt a mértékű növekedést, amely által elérhető életszínvonalunk felzárkózása az Európai Unió átlagához, vagy – ahogy a merészebbek remélik – a legfejlettebb országok életszínvonalához. Röviden fogalmazva: az csodaszámba menne, különösen az utóbbi.
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 50 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, 63 százalékuk tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, 2024-ben munkahelyet vált – derült ki a Trenkwalder február első felében elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.
A Biden-adminisztráció 37 kínai szervezetet vett fel a listára.
Közülük választhatnak a budapestiek.
Látszódnak eredmények, de még mindig rengetegen élnek a szegénységi küszöbön.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
A CodeCool programozóiskola két vezetőjével beszélgettünk.
Van egyáltalán ideális mutatószám?
