Az amerikai műanyagipar az évtized végére több üvegházhatású gázt fog kibocsátani, mint a szénnel fűtött villamoserőművek - figyelmeztetett egy csütörtökön közzétett jelentés, amelyet a The Guardian ismertetett.
A szél helyett a szén volt Németország legfontosabb energiaforrása az év első felében, miközben heves viták dúltak az éghajlatváltozás elleni küzdelemről a szeptemberi parlamenti választásokra készülődve.
A Coal India, amely a világ legnagyobb szénbányásza, egy közös vállalkozáson keresztül 3 000 megawatt kapacitású napenergiás projektbe kezd bele az állami tulajdonban lévő NLC India céggel. A társaság az elmúlt években számos bányát zárt be, és arra számítanak, hogy a szén bár lassan, de veszíteni fog jelentőségéből a következő évtizedekben.
Évekig tartó viták után pénteken elfogadta a német törvényhozás a szénalapú energiatermelés fokozatos leállításáról szóló csomagot, amelynek értelmében legkésőbb 2038-ig valamennyi szénerőművet leállítják.
Manapság jól megfigyelhető tendencia, hogy zöldülnek az óriásvállalatok. Most a Volkswagen jelentette be, hogy bezárja két szénerőművét, és kisebb szén-dioxid kibocsátású gázerőművekkel váltja ki azokat.
Üzleti megtérülés szempontjából nem tartja kifizetődőnek a földgáz és más fosszilis fűtőanyagokkal összefüggő projektekbe való befektetést Werner Hoyer, az Európai Beruházási Bank elnöke, akkor sem, ha a gáz a sokkal szennyezőbb szenet hivatott kiváltani az áramtermelésben. A Bruxinfo kérdésére így lényegében az is kiderült, hogy ha a Mátrai Erőmű a lignitről a széntüzelésre váltana át, akkor sem kaphatna ehhez a projektjéhez EIB-hitelt.
A jelenleg tervezettnél hamarabb, legkésőbb a következő évtized végéig le kell állítani a Németországban működő szénerőműveket - jelentette ki Robert Habeck, a német Zöldek társelnöke a ZDF német közszolgálati csatornának adott interjúban. A beszélgetés vasárnap este kerül adásba, de a csatorna honlapján már délután közzétettek belőle részleteket.
A világnak drámai mértékben változtatnia kell a gyárak, járművek és otthonok energiaellátásán annak érdekében, hogy a globális felmelegedés mértékét olyan szinten korlátozzák, amely a tudósok szerint csaknem lehetetlen. Az alternatíva katasztrofális helyzetet jelentene az egész világon - mondta António Guterres ENSZ-főtitkár az Associated Press hírügynökségnek adott interjúban, aki három radikális célt jelölt ki a legrosszabb érdekében.
A visontai Mátrai Erőmű Zrt. az ország legnagyobb szén- (lignit) tüzelésű erőműve, 950 MW teljesítményével a Paksi Atomerőmű után a második legnagyobb hazai villamosenergia-termelő kapacitás, amely a magyar fogyasztás mintegy 13 százalékának megfelelő villamos energiát termel. Az első blokkok fél évszázada üzemelnek, az uniós előírások szigorodás miatt azonban 2019 végén és jövőre már elkezdődik a több felújításon átesett blokkok fokozatos leállítása. Az erőmű 2029-ig tervez lignitet használni, addig jelentős átalakulással egyebek mellett földgáz és megújuló alapú, jóval tisztább termelésre áll át. Az erőmű és a visontai bánya területén forgattunk.
Legkevesebb 40 milliárd eurót költene Németország a szénerőművek 2038-ig tervezett bezárásának negatív hatásait kompenzálandó.
Miközben a világ országai a lengyelországi Katowicében igyekeznek megállapodásra jutni a klímaváltozás elviselhető szinten való korlátozásához szükséges konkrét intézkedésekben, a Trump-adminisztráció a szénerőművek építésének megkönnyítését tervezi.
Pozitív éves adózás előtti eredményre számít a Mátrai Erőmű Zrt. vezetése, holott a vállalat az első fél évet még 5,9 milliárdos mínusszal zárta. A Keleti bánya már januárban szenet adhat, a bükk ábrányi naperőmű pedig a tervezett áprilisi határidő előtt üzembe áll - mondta el Valaska József, a társaság elnöke a Világgazdaságnak.
A világszerte működő atomerőművek 42 százaléka veszteségesen üzemel, az arány pedig 2040-ig több mint 70 százalékra emelkedhet a Carbon Tracker Initiative jelentése szerint. Az anyag szerint 2030-ban az új nap- és szélerőművi kapacitások létrehozása és üzemeltetése jobban megéri majd, mint a ma működő és tervezett szénerőművek 95 százalékának üzemeltetése.
Magyarország lehet az első kelet-európai állam, amely konkrét dátumot jelöl ki a szén kivezetésére; a lépést az európai szén-dioxid-kibocsátási egységek (EU ETS) árának emelkedése indokolhatja. A kormány preferált szénkivezetési céldátuma 2030, de az évszámot egyelőre nem rögzítették hivatalosan - számolt be a Climate Home News.
Többé nem épít széntüzelésű erőműveket a japán Marubeni óriásvállalat, 2030-ig pedig minden, szénnel kapcsolatos eszközétől meg kíván szabadulni - számolt be a Nikkei. Ehelyett a szigetország ötödik legnagyobb konglomerátuma a megújuló energiaforrások felé fordul.
Óriási kihívás előtt áll az európai szénszektor, miután nagyrészt a szén-dioxid-kibocsátás és a légszennyezés csökkentésének erősödő szándéka, valamint a termelő egységek elöregedése miatt a ma az unióban működő szén-, illetve lignittüzelésű erőművek kétharmadát le kell majd állítani 2030-ig. A folyamat a magyarországi iparágat is érinti, az Európai Bizottság becslése szerint ezért a jelzett időpontig több ezer állás szűnhet meg Magyarországon. Mint más területeken is, az energiaátmenet azonban itt is lehetőséget is jelent: a korábban az iparágban dolgozók megélhetésének további biztosítására - és a kieső áramtermelés legalább részbeni pótlására - a Bizottság kutatása szerint pedig az egyik legjobb megoldást a megújuló energiaforrások, elsősorban a nap- és szélenergia kínálja.
Hat másik uniós tagország mellett Magyarország közös állásfoglalást adott ki az európai villamos energia piac reformja kapcsán, amelyben a németországi fosszilis erőművekkel való kivételezés beszüntetését sürgetik.
Nem ismert olyan villamosenergia-termelő technológia a megújulóktól a szén- és gázerőműveken át az atomerőművekig, amelyre ne hatna kedvezőtlenül a hőség. A nehézségek együtt azt eredményezik, hogy a villamos energia ára megnő. A német villamosenergia-tőzsdén a zsinór villamos energia napi átlagára 2018 augusztusában hétköznapokon 55-65€/MWh környékén alakult, ugyanez az érték 2017 azonos időszakában 30-40€/MWh volt - írja blogjában Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár.
Újabb rekordot ért el a napenergia termelése Németországban; a naperőművek júliusban 6,17 terawattóra villamos energiát állítottak elő, megdöntve a májusi 5,93 TWh-s csúcsot. A rekord ellenére a német villamosenergia-rendszer nem él kifejezetten könnyű napokat. Közben ugyanis több fosszilis és nukleáris erőmű termelését csökkenteni kellett, a szélenergia-termelés pedig a szokatlanul gyenge légmozgás miatt esett vissza.
Nem elsősorban a klímavédelmi megfontolásokra, hanem az erősen szénfüggő németországi régiók gazdasági átstrukturálására, például a foglalkoztatottsági kérdésekre fog összpontosítani Németország kormányzati szénbizottsága akkor, amikor a fosszilis energiahordozó német energiamixből való kivezetésének forgatókönyvét kidolgozza. Az új bizottságot várhatóan június 6-án, szerdán jelölik majd ki, azt követően, hogy korábban három alkalommal már elhalasztotta a lépést. A német energiaátmenet eddigi tapasztalatairól első kézből tájékozódhatnak a Portfolio június 7-i konferenciájának résztvevői Christian Redltől, az Agora Energiewende szakértőjétől.
Itthon nem volt ma kereskedés.
Már öt évnél kevesebbre tippeli a váltást.
Friss tanulmány tárja fel az állapotot.
Leállt egy dél-oroszországi olajfinomító.
Nem ideálisak a körülmények.
Keményen kritizálta az interjúban a nyugati partnereit.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
