Egyre több jelentés erősíti meg, hogy a pénteken elinduló, Harkiv városát célzó offenzíva első napja nem várt sikereket hozott az orosz erőknek. Sorra esnek el az ukrán faluk, egyes orosz egységek már akár 10 kilométert is haladtak előre.
Az ukrán szárazföldi erők parancsnoka, Olekszandr Pavljuk tábornok szerint az Oroszország elleni háború a következő két hónapban döntő fordulatot vehet, mivel Moszkva ki akarja használni a Kijevnek szánt fegyverszállítások késedelmét, miközben Ukrajna további légvédelmi rendszerekre és F-16-os vadászgépekre szorul.
Izrael szombaton felszólította a Gázai övezetben lévő Rafah több területéről a lakosokat, hogy evakuálják a területet, mindeközben az ENSZ-főtitkár rafahi offenzívájának leállítására szólította fel az izraeli hadsereget.
Nagyon úgy néz ki, hogy több hónapnyi tervezés után ma reggel megindult az orosz haderő Harkiv megye ellen. Még nem tudni, hogy pontosan mekkora területet akarnak elfoglalni az ukrán megyéből, de orosz vezetők régóta emlegetik egy „pufferzóna” létrehozásának szükségességét, illetve azt, hogy szerintük Harkiv „régi orosz város.” A megye és megyeszékhely mellett Szumi is veszélyben lehet.
A közösségi médiában terjedő hírek szerint az orosz erők támadást indítottak a második legnagyobb város, Harkiv irányába.
Támadás érte német politikusok egy csoportját Stuttgartban, mikor a német alaptörvény elfogadásának 75. évfordulója alkalmából rendezett ünnepséget megelőzően a stuttgarti tartományi parlament előtt tartózkodtak. Ketten könnyebben megsebesültek – jelentette a helyi rendőrség csütörtökön.
A brit védelmi minisztérium csütörtökön is közzétette hírszerzési jelentését az orosz–ukrán háborúról.
Hszi Csin-ping kínai elnök május 7-én érkezett Szerbiába, amely egy szimbolikus dátum mindkét ország számára. 25 évvel ezelőtt ezen a napon bombázta le a NATO a belgrádi kínai nagykövetséget. A várt megemlékezés azonban elmaradt, aminek jelentős okai lehetnek – írja a Bloomberg.
Az elmúlt napokban több súlyos fizikai támadás is ért német politikusokat; a vezető kormánypárt, az SPD európai parlamenti képviselőjét meg is kellett operálni egy múlt pénteki drezdai incidenst követően. A német politikusok elleni támadások száma az elmúlt években látványosan megnőtt, a statisztikák szerint a zöldpárti politikusok szenvedik el a legtöbb atrocitást. A drezdai támadás hátterében egy zömmel fiatalokból álló szélsőjobboldali csoport sejlik fel.
Lengyelországban megugrott a kibertérben bekövetkező kritikus incidensek száma: 2023-ban mintegy 80 000 támadást regisztráltak, ami kétszerese a 2022-es számnak. Krzysztof Gawkowski digitális ügyekért felelős miniszter szerint 2024 első negyedéve további emelkedő tendenciát jelez, főként az orosz állami alkalmazásban lévő hackerek aktivizálták magukat – számolt be a lengyel közrádió.
Merényletet tervezett két orosz titkosügynök Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen, az akciót az ukrán állambiztonsági szervezet, az SzBU meghiúsította – írja a Sky News.
Németország konzultációra visszahívta oroszországi nagykövetét, miután Berlin szerint az orosz katonai hírszerzéshez köthető APT28 hackercsoport kibertámadást követett el tavaly mások mellett a kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) ellen - közölte a német külügyminisztérium szóvivője hétfőn.
Az izraeli kormány jóváhagyta a katari székhelyű al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió bezárását Izraelben, a csatorna jogászai válaszra készülnek.
Az orosz erők intenzíven törekednek Csasziv Jar városának elfoglalására, amely kulcsfontosságú mind az ukrán, mind az orosz fél számára. Jevhen Dykij, az orosz-ukrán háború veteránja szerint a városért folyó harcok jelentősége túlmutat a május 9-i dátumon, amelyet gyakran emlegetnek a médiában, ugyanis a város stratégiai jelentősége miatt sorsdöntő lehet a Donbász feletti ellenőrzés szempontjából - jelentette a 24 Kanal.
Nancy Faeser német belügyminiszter elkötelezte magát amellett, hogy határozott intézkedésekkel lép fel a politikusok elleni erőszakos cselekményekkel szemben, miután egy támadás során kórházba került Matthias Ecke, az SPD európai parlamenti képviselője.
Ukrajna keleti részén két kulcsfontosságú város körül továbbra is heves harcok folynak, írja a Sky News.
Oroszország a felvételek tanúsága szerint egy újabb Buk 9A39M1 TEL típusú légvédelmi rendszert vesztett a harcok közben.
Összesen 121 szárazföldi összecsapást és még 140 nagy hatótávolságú rakéta-, légi- és tüzérségi csapást jelentett az ukrán haderő az elmúlt 24 órában – írja a Sky News.
Miközben az ukrán légvédelem egyre nagyobb nyomás alatt, mert Oroszország fokozta a légicsapásokat intenzitását, Volodimir Zelenszkij elnök sürgette partnereit, hogy gyorsítsák fel fegyverszállításaikat. Harkivban újabb támadásokat hajtott végre az orosz hadsereg, míg Luhanszknál felfogták az inváziós erők rohamát az ukrán védelmi erők. Legfontosabb háborús híreink szerdán.
Úgy néz ki, a HARM és a Storm Shadow rakéták után újabb nyugati fegyvert raktak fel régi, szovjet gyártmányú gépeikre az ukrán légierő tagjai: élesben használják a kijevi Mi-24-es harci helikopterek a 127 milliméteres, amerikai gyártmányú Zuni rakétákat.
A pályázók töredékével számolt csak el a hatóság.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Vannak, akik már alig várják az önállóságot.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
