A kötvény ETF-eknél látott kereslet megugrásának köszönhetően a Bloomberg lehet az egyik legnagyobb indexszolgáltató a piacon, legalábbis abban az értelemben, hogy hány alap követi az ő benchmarkjait – írja a Financial Times.
Lassan, de egyre határozottabban tér vissza a tőke az ingatlanalapokba a tavaszi visszaváltások után. Az irány nem meglepő, idén eddig ugyanis az ingatlanalapok kategóriája hozott a kezelt vagyonra vetítve a legtöbbet a befektetőknek. Népszerűek a részvényalapok is, de ezek még nem tudták ledolgozni a márciusi visszaesést. Ugyanettől szenvednek az abszolút hozamú alapok is, amire az OTP Supra mélyrepülése csak rátett egy elég nagy lapáttal.
Január óta nem látott tőkebeáramlás volt a befektetési alapok piacán múlt hónapban, különösen a kötvény, ingatlan és részvényalapok voltak keresettek. Az ingatlanalapok idei legjobb értékesítésüket hozták, de még így is nehezen tudják ledolgozni a koronavírus miatti márciusi tőkevesztést. Pedig a hozamok alapján nincs oka a befektetőknek büntetni a kategóriát: júliusig az ingatlanalapok hozták a legtöbb pénzt a konyhára.
Rekord pénzeket fektettek a befektetők fenntartható befektetési alapokba a koronavírus-válság idején, ezzel az ESG-alapokban kezelt vagyon új csúcsra, ezermilliárd dollár fölé nőtt – számol be a hírről a Financial Times.
Hiába nőtt majdnem minden régióban kétszámjegyű összegben az alapkezelőknél kezelt vagyon, és hiába itt az egyik legmagasabb a profitmarzs a pénzügyi szolgáltatók körében, kihívás előtt áll a piac, az alapkezelést mostani formájában az egyre csökkenő díjbevételek és a passzív befektetések felé való elmozdulás sem segíti. A BCG Asset Management jelentése szerint a koronavírus az eddigieknél is nagyobb sebességbe kapcsolhatja a digitalizációt, termékinnovációt és felvásárlásokat is a szektorban.
A magyar alapkezelők jövőjéről és piaci kilátásairól a Portfolio idén 10. alkalommal megrendezésre kerülő Öngondoskodás konferenciáján bővebben is szót ejtünk. Gyere el te is november 10-én!
Január óta nem látott szintre emelkedett a prémium állampapír iránti kereslet májusban, ami azt mutatja, hogy a magyar befektetők egy része igyekszik védelmet keresni az esetlegesen megugró infláció ellen. A lakossági állampapírok közül egyedül a szuperállampapír mutatott nagyobb állománynövekedést még múlt hónapban, de ez is inkább az egyéves állampapír kárára történt. Összességében az állomány tovább csökkent, ami az intézményi lejáratoknak is köszönhető. Friss megtakarítások már alig jönnek be a rendszerbe.
Úgy tűnik, a befektetési alapok is kezdik lerázni magukról a koronavírus okozta tőkekiáramlást, ami márciusban és áprilisban több mint 300 milliárdos mínuszt eredményezett. Az értékesítési adatok májusban ismét pluszba fordultak, visszatért tehát a magyar befektetők vásárlási kedve. A friss statisztikák szerint a kötvényalapok voltak a legkelendőbbek, de a vegyes és abszolút hozamú alapokba is sok pénz áramlott.
Úgy tűnik, maga mögött tudhatja a koronavírus okozta keresletcsökkenést a szuperállampapír, a jegyzések múlt héten közel 43 milliárd forintot tettek ki.
Rekord mértékű, 10,5 milliárd dollárt öntöttek a befektetők bóvli kötvényeket tartó befektetési alapokba a szerdával záruló egy hétben, ebben nagy szerepe volt a Fed kijelentésének is, ami megoldotta a piacon pár hete még komoly problémát jelentő likviditáshiányt.
Az Amundi az első globális alapkezelő, amely bejelentette, hogy felfüggeszti a 2019-es év után járó osztalékok kifizetését, összhangban az EKB kérésével – számol be a hírről a Financial Times.
Rekord pénzek áramlottak egy hét leforgása alatt kötvényalapokba, a befektetők igyekeznek biztonságosabb eszközöket keresni, miután a koronavírus kilátásba helyezte a globális gazdasági növekedés lassulását – számol be a hírről a Financial Times.
162 abszolút hozamú sorozatból 142 zárta pozitív hozammal a tavalyi évet, közülük 83 sorozat legalább 5%-ot hozott, 23-an közülük 10% felett teljesítettek. Az alacsony hozamkörnyezetben nagyot mentek tehát 2019-ben a világ tőkepiacai mellett a hazai szakemberek által kezelt abszolút hozamú alapok is, különösen a legnagyobb, az OTP Supra, amelynek hozamával és vagyonnövekedésével egyik vetélytársa sem tudta felvenni a versenyt. A kategória egésze viszont a jó hozamok ellenére sem tudta egyelőre visszanyerni a befektetők bizalmát, 2019 egyértelműen a tőkevesztésről szólt.
Ha csak a lakosságon múlik, elvéreztek volna idén a hazai befektetési alapok – ezt mutatják az MNB friss statisztikái. A befektetési alapokban kezelt háztartási vagyon idén semmit sem tudott nőni, miközben az állampapírokba ömlik be a pénz. A befektetési alapok idei teljesítménye ugyanakkor még mínusz nullában is óriási teljesítmény, ha ugyanis nincsenek a portfóliókezelők és a kedvező tőkepiaci folyamatok, sehogy nem tudták volna visszahozni azt a 400 milliárdot, amit októberig kivontak az alapokból a magyarok.
A vegyes alapok viszik a hátukon a befektetési alapok piacát – gyakorlatilag így lehet jellemezni a befektetési alapok idei eddigi évét. A BAMOSZ adatait nézve pedig egyáltalán nem állnak rosszul a pénzkeresésben az alapok: a részvényalapok kategóriája októberig már 14%-ot hozott a befektetőknek, az abszolút hozamú alapok 7%-nál tartanak, és mégis, ez utóbbi kategória nem tudott felállni a tavaly év végi sokkot követően.
Az elmúlt hat hónapban 322 milliárd dollárt menekítettek pénzpiaci alapokba a befektetők, ez a leggyorsabb tőke-beáramlási ütem ezeknél az alapoknál a 2008-as válság óta.
Tízéves csúcson van az amerikai pénzpiaci alapok vagyona, a befektetők egyáltalán nem örülnek a globális gazdasági lassulás és az USA és Kína között húzódó kereskedelmi feszültségek miatt, pénzüket inkább a kisebb kockázatú befektetésekbe teszik .Mostanra gyakorlatilag már hetente dőlnek meg a korábbi rekordok– írja a friss adatokra hivatkozva a Reuters.
2009 októbere óta most van a legmagasabb szinten az amerikai pénzpiaci alapokban kezelt vagyon, a befektetők a kereskedelmi feszültségek a világgazdaság romló növekedési kilátásai miatt egyre inkább az alacsony kockázatú, likvidebb eszközökben keresnek menedéket - írja az iMoneyNet adataira hivatkozva a Reuters.
Bár még mindig milliárdok áramlanak ingatlanalapokba, korántsem olyan mértékben, mint azt tavaly láthattuk. Ez a Portfolio által megkérdezett alapkezelők szerint csak részben tudható be a májusban bekövetkezett szabályozói változásoknak, másik részében inkább az új szuperállampapír a ludas. A Magyar Állampapír Plusz elszívó hatása leginkább a helyét kereső új pénzeknél mutatkozik majd, így várhatóan az ingatlanalapok által kiépített közel 1700 milliárd forintos vagyont nem fogja érdemben érinteni az új befektetés, mindez ugyanakkor azt is jelentheti, hogy itt a teteje az ingatlanalapok piacának. Mostani cikkünkben utánajártunk annak is, hogy milyen feltétellel vehet ma valaki ingatlanalapot és melyek azok a régi sorozatok, amelyek újra megnyíltak a befektetők előtt.
Az év eddigi legjobb hónapját zárták áprilisban a tőzsdén kereskedett alapok, miután főként a vállalati gyorsjelentéseknek köszönhetően 46 milliárd dollárnyi nettó tőkét vonzottak be - számol be a hírről a Financial Times.
Három ezermilliárd dollár fölé nőtt az amerikai pénzpiaci alapok által kezelt vagyon, miután az április 2-vel záruló héten több mint 10 milliárd dollár áramlott ezekbe az alapokba - írja a Reuters.