Az állampapírok és a befektetési alapok egyre népszerűbb befektetési formának számítanak Magyarországon, főleg azután, hogy az infláció elkezdte hatalmas mértékben rontani a megtakarítások értékét. Magától adódik a kérdés: e két instrumentum közül melyikkel jártak volna jobban idén a befektetők? Elemzésünkből többek között az is kiderül, hogy 2023 január elseje és szeptember 15-e között a befektetési alapok 45 százaléka meg tudta verni a mindenki számára elérhető állampapírok között legmagasabb kamatot kínáló Prémium Magyar Állampapírt, viszont ezekben az alapokban csupán a teljes vagyon 37 százaléka volt elhelyezve, azaz a befektetők közel kétharmada jobban járt volna az állampapír vásárlásával. A múltbéli hozamok azonban természetesen nem jelentenek garanciát a jövőre nézve.
Szeptember közepére mintegy 164 milliárd forintot juttatott a magyar gazdaságba a Nemzeti Tőkeholding (NTH) a Baross Gábor Tőkeprogram ingatlan- és értékpapíralapok alprogramjain keresztül. Ezzel 10 alapkezelő összesen 13 hazai alapja kezdheti meg gazdaságélénkítő tevékenységét - derül ki a Nemzeti Tőkeholding közleményéből.
Jelentősen felforgatták a befektetési alapok piacát a kormány idei döntései: a szociális hozzájárulási adó július 1-i bevezetésének köszönhetően júniusban rekord kereslet mutatkozott a befektetési alapok iránt. Azt már megnéztük, hogy mely kategóriákba, illetve konkrétan mely alapokba áramlott a legtöbb pénz az utóbbi két hónapban, most viszont a kormány egy másik rendeletének hatását vettük górcső alá: nevezetesen azt, hogy a kötelező állampapírtartás hogyan befolyásolta az egyes alapkategóriák allokációját 2023 júniusában. A Portfolio Future of Finance 2023 konferenciáján helyet kapnak majd az alapkezelés jövőjével kapcsolatos kérdések is, nem érdemes lemaradni a rendezvényről!
Júliustól él a kötelező állampapír-tartás egyes intézményi szereplőknél, korábban a kormány azt becsülte, hogy ennek hatására 500 milliárd forintnyi többletkereslet jelenhet meg a befektetési alapok oldaláról az állampapír-piacon, ebből azonban júniusban egyelőre csak 320 milliárd teljesült.
Egy tegnap küldött közleményben és a GFM felé küldött tisztázó kérdésekkel reagált a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) a kormány új, a befektetési alapok piacát is jelentősen érintő intézkedéseire. Nem sokat kellett várni a GFM válaszára sem.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium pénzügyi szabályozási területe a vállalati kötvények és a befektetési alapok vonatkozásában új szabályozási koncepciót dolgoz ki - derül ki a GFM közleményéből.
Gyakorlatilag kötelező állampapír-vásárlást ír elő egyes befektetési alapok számára a kormány egy szerda esti rendeletben, de az intézkedés főként a kötvényalapokat érinti. Számításaink szerint a teljes befektetési alap piacon több mint 1500 milliárd forintot tesz ki az az összeg, amit kötvényben, de nem magyar államkötvényben tartanak a hazai alapok, azt viszont nehéz megbecsülni is, hogy ebből mennyi lehet a kötvény-, részvény- és vegyes alapokban. Ugyanakkor az is látszik, hogy nem a magyar államkötvények kötelező tartásán fogja „megkeresni” a magyar állam a plusz 500 milliárdot, sőt, ennél jóval több pénz is befolyhat magyar állampapírba.
A Magyar Közlöny friss száma szerint módosul a befektetési alapokat szabályozó törvény. Ennek egy része már ismert volt, legalábbis az, hogy egyes alapok esetében előírják a legalább 60%-os értékpapírsúlyt, az viszont újdonság, hogy a befektetések döntő részét gyakorlatilag állampapírokra korlátozza le az érintett befektetési alapoknál a kormány.
Ha egy jó befektetést szeretnénk, találunk olyan alapokat, amelyek helyettünk összeállítanak egy megfelelő kötvény-, vagy részvénycsomagot és a vagyonkezelő szakértelemmel kezeli a befektetési alapot. Emellett vannak olyan alapok is, amelyek ilyen befektetési alapokból válogatnak és egyszerre több alapot is tartanak a portfóliójukban. Megmutatjuk, mi a különbség.
Moszkva szerint ez a 12. megszállt település.
Úgy tűnik nem csak az ukrán légvédelem gyengélkedik mostanában.
Becsei András a Portfolio Checklist szombati különkiadásának vendége volt.
Nagy tervekkel álltak elő.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
