A Morgan Stanley előrejelzései szerint akár 30%-kal is csökkenhet két év alatt az alapkezelők bevétele, amennyiben a díjakon és a hozamokon lévő piaci nyomás továbbra is fennmarad - írja a Bloomberg.

A Morgan Stanley becslései szerint, amennyiben a díjak további 10 százalékponttal csökkennek 2019-re, miközben a pénz az olcsóbb termékek felé áramlik, akkor alap esetben 3 százalékponttal csökkenhet az alapkezelői iparág bevétele. Figyelmeztetnek ugyanakkor arra is, hogy a lefelé mutató kockázatok bekövetkezési valószínűsége igen magas, és ha a monetáris politikának nem sikerült növekedési pályára állítani a gazdaságot, illetve ha a vagyonnövekedés kezdeti szakaszában összeomolnának a piacok, akkor 30%-kal is csökkenhetnek az iparági bevételek.

A tanulmány az aktívan és passzívan kezelt alapok közötti tőkeelszívó hatásra is kitér, a Morgan Stanley számításai szerint az aktívan kezelt alapok közötti tőkeáramlás 2,5-ször nagyobb, mint a passzív alapokat választó pénzek miatti kiáramlás, jól láthatóan tehát a termékkínálat és az árazás jelenti a legnagyobb ütőkártyákat az alapkezelők kezében.

Érdekes az is, hogy az alapok teljesítménye és a tőkekiáramlás közötti korreláció csökken, miközben az alapok költségszintje válik az egyik legfontosabb döntési faktorrá. A befektetési bank azzal kalkulál, hogy a közeljövőben nem tűnnek el a marzsok szűkülését okozó tényezők a piacról, ugyanakkor a bevételek 19%-os emelkedést is felmutathatnak, ha időközben a díjak normalizálódnak és a kezelt vagyon is nőni tud a szektorban.

Az elemzés kitér arra is, hogy az infláció emelkedésével egyre nagyobb kereslet mutatkozhat az aktívan kezelt részvényalapok iránt. A bank a BlacRock, a Blackstone és az Invesco részvényeit emelte ki vételre az alapkezelők közül, míg az Aberdeen, a Franklin Resources, a Henderson, a Janus Capital, a Schroders, a T. Rowe Price és a Waddell & Reed Financial részvényeit most inkább kerülik.