Fennállása óta most először lépte át az 1000 milliárd dolláros határt a kezelt vagyonban a norvég állami olajalap, köszönhetően a globális részvénypiac emelkedésének és az euró erősödésének - számol be a hírről a Reuters.

A norvég állami alapot 1998-ban alapították azzal a céllal, hogy az olaj- és gázértékesítésből és kitermelésből származó bevételeket megóvják a jövő generációja számára. Az alap vagyona az alapítás óta most először lépte át a 1000 milliárd dollárt. Érzékeltetésképp ez Norvégia GDP-jének 2,5-szerese, holott eredetileg még azt becsülték, hogy a kezelt vagyon a GDP 1,3-szoroásnál fog tetőzni a 2020-as években.

A norvég alapról mostanság elég sokszor cikkeznek, a globálisan is alacsony hozamok miatt azon gondolkodnak a döntéshozók, hogy megemelik az alapban a részvénybefektetések súlyát. Nemrég a kötvénybefektetésekkel kapcsolatos korlátozás is szóba került, a tervek szerint az alap csak olyan állampapírokba fektetne a jövőben, amelyek dollárban, euróban vagy fontban lettek kibocsátva.

Az elmúlt időszakban tapasztalt olajáresés miatt ráadásul eléggé rákapott a norvég kormány az alap tartalékaira, sokak szerint ennek korlátot kell szabni, mert félő, hogy az ország túlságosan függni fog egy bizonytalan bevételi forrástól. Szabály szerint a mindenkori kormány az alap értékének 3%-át költheti el egy évben, ez korábban még 4% volt. A 2017-es kormányzati kiadási keret ez alapján 221 milliárd dollár.