Valamivel több, mint egy évvel a Brexit-szavazás után még mindig nem tiszta, mi lesz a londoni pénzügyi központ sorsa. A bizonytalanság egyik fontos terepe a klíringtevékenységek jövője - írja a Financial Times.



Nagy-Britannia fővárosa vezető szerepet játszik a devizák és OTC derivatívák piacán, amelyeket a befektetők arra használnak, hogy csökkentsék a valutaárfolyamok, kamatok és nyersanyagárak változása miatti kitettségüket. A nemzetközi devizakereskedelem közel 40 százalékáért felelős London, míg az OTC piacok forgalmának 50 százalékáért felel.

Az Európai Unió szabályai szerint zajló részvénykereskedelem sok vállalatot vonz a brit pénzügyi központba, de kérdéses, hogy ezeknek a cégeknek mekkora része fog ott maradni, ha az ország elhagyja az EU-t. Sok cégvezető úgy látja, hogy London megtartja vezető szerepét, de pár pénzintézet már készül a Brexit utáni életre, és új európai központot keres.

London kilátásait javítja, hogy az Európában derivatív ügyletekkel és kötvényekkel kereskedő befektetők ügyleteit a londoni klíringházak kezelik. Ezek az intézetek biztosítják, hogy ha a csereügylet egyik oldala elmulasztja a fizetési kötelezettségét, akkor se uralja el a pánik az egész piacot. Ezt a jól működő rendszert semelyik vállalat nem adja fel szívesen.

Rob Boardman, az ITG európai divíziójának vezérigazgatója szerint a pénzintézeteknek és a befektetőknek is az a kedvező, ha Nagy-Britanniában marad a pénzügyi központ, ezért végső soron minden azon múlik, hogy Nagy-Britannia elő tud-e állni olyan pénzpiaci szabályozással, amit az Európai Unió is elfogad. Boardman hozzátette, hogy az EU számára kedvező lenne, ha a piac egy részét magához ragadhatná, így az egyezkedés nem egyszerű.

A brit klíringházak kezelik az európai bankok euróban denominált derivatív ügyleteinek 90 százalékát és repo ügyleteinek közel felét. Korábban Francois Hollande, korábbi francia elnök az Európai Bizottsághoz fordult, hogy a Brexit után a jobb ellenőrizhetőség érdekében helyezzék át ezeket az intézeteket Európába. A kezdeményezés ellen felszólaltak a világ legnagyobb pénzintézetei, akiknek nem kedvezne, ha az egy jól működő központ helyét átvenné több kicsi.

Az Európai Bizottság visszalépett az azonnali intézkedésektől, de javaslatot tett arra, hogy új hatáskörökkel lássa el a külföldön működő klíringház-felügyeleteket. A javaslat ellen már felszólalt az Egyesült Államok derivatív ügyleteket szabályozó szerve, mivel ez újra napirendre hozná azt a három évig tartó egyezkedés után létrehozott egyezményt, ami tisztázza az EU és az Egyesült Államok közötti elszámolóház-felügyelet helyzetét.

A pénzintézetek vezérigazgatói attól félnek, hogy amíg az Európai Unió és Nagy-Britannia Brexit utáni kapcsolatai nem rendeződnek, addig jobb lehetőség híján el kell kezdeniük üzleti központjuk áthelyezését az EU területére. A piacnak minél gyorsabban szüksége lenne egy szabályozási keretre, hogy időben fel tudjon készülni a Brexitre.