A JP Morgan és a Wells Fargo kora délutáni jelentésével ma kezdetét veszi a negyedik negyedéves banki gyorsjelentési szezon az USA-ban, a többi nagybank a jövő héten jelent. Összegyűjtöttük, ezúttal mire figyelnek elsősorban az elemzők és a befektetők. Annyi biztos: nagy veszteségeket számolt el több amerikai bank is 2017 végén, de ez a vérfürdő most nem kell, hogy aggassza a részvényeseket, a 2018-as bevételtermelési lehetőségek lesznek igazán érdekesek.
Kereskedés Goldman Sachs-részvényekkel a Portfolio Online Tőzsdén!

Első ránézésre több szempontból is egyre jobban áll az amerikai bankszektor szénája, hiszen
  • a Fed kamatemeléseinek köszönhetően nő a kamatkörnyezet, ami a kamatmarzs tágulásával és a nettó kamatbevételek emelkedésével kecsegtet,
  • a társasági adó tavaly év végén bejelentett csökkentése pozitívan hat az adózott eredményre,
  • lecsengőben vannak a jogi ügyek, egyre ritkábban (és jellemzően kisebbek) a bankbírságok.
E tényezőknek jelentős szerepük van abban, hogy a jövő szerdán jelentő Bank of America árfolyama a múlt héten a válság kezdete óta először ismét 30 dollár fölé kapaszkodott, Donald Trump elnöksége alatt pedig csaknem 80%-ot nyertek a részvényen a befektetők.

Eljött a bankok nagy napja: kisebbfajta vérfürdő készülődik


A Financial Times szerint alapvetően 5 kérdésre várja a választ a mostani banki gyorsjelentésekben a piac:
  • Hogy érinti a bankokat az adóreform? Több bank is bejelentette, hogy a társasági adó csökkentése rövid távon egyszeri negatív tételt jelent nekik, az adócsökkentés ugyanis a korábban megképzett halasztott adókövetelések leírásával jár. A legnagyobb ilyen egyszeri negatív tétel a Citigroupnál jelentkezik, amely tavaly év végi bejelentése szerint 20 milliárd dolláros (!) egyszeri mínuszt számol el 2017 utolsó negyedévére. "Cserébe" a bank jövőbeni (immateriális tételektől tisztított) elsődleges tőkemutatója 200 bázisponttal emelkedik. Az adóváltozások azonban nemcsak e téren éreztetik hatásukat: a bankok alaposan végiggondolhatják, hogy külföldön elszámolt adózás előtti jövedelmük egy részét visszahelyezik Amerikába az alacsony adókulcsok miatt, és döntéskényszerbe hozhatja őket az adóoptimalizáció területén a közelgő Brexit is. Nagy kérdés továbbá, mire költik adómegtakarításaikat: leginkább osztalékemelésben reménykednek a befektetők, de a technológiai költések és a banki dolgozók bére is megemelkedhet.
  • Mi lesz a kereskedési bevételekkel? E téren nehéz lesz a bankoknak szép számokat felmutatniuk, a bázis ugyanis nagyon erős: 2016 utolsó negyedévében Trump győzelme nagy felfutást hozott az ügyfelek kereskedési aktivitásában és így a kereskedési üzletágak bevételében. A múlt héten a Deutsche Bank már jelezte, hogy a részvény-, kötvény- és derivatív kereskedési bevételei 22%-kal csökkentek a negyedik negyedévben az alacsony volatilitás és ügyfélaktivitás miatt. A Citigroup és a Bank of America múlt havi jelzése alapján ha nem is ekkora, de jelentős bevételcsökkenés történt náluk is a kereskedési területen. A 2018-as előrejelzésekben már - különösen a kötvénykereskedés területén - növekvő bevételekkel számolhatnak a bankok.
  • Növekszik-e a hitelállomány? Tavaly nagy fejfájást okozott a befektetőknek, hogy összességében nem nőtt a kereslet az év nagy részében az amerikai bankok hitelei iránt. A 2016-os 9,3%-kal szemben tavaly 2,7%-os volt a vállalati hitelállomány (heti átlag alapján számított) növekedési üteme. Nagy kérdés, a negyedik negyedév javít-e a 2017-es számokon.
  • Hogy hat a bankokra a szabályozói környezet enyhülése? Egyöntetű a meggyőződés a bankszektorban, hogy a Trump-adminisztráció és az által kinevezett vezetők a bankszabályozásban a bankok számára kedvező fordulat hoztak, a Trump-kormány kezdeti enyhítő lépései azonban egyelőre messze nem csinálták vissza azt, amit az Obama-adminisztráció a korábbi években felépített a szabályozásban, és erre egyelőre nem is lehet számítani.
  • Mennyire kozmetikázzák számaikat a bankok? A fentiek is mutatják, hogy zajosnak ígérkezik ez a gyorsjelentési szezon, miközben a befektetők egyre magasabb megtérülést várnak a bankoktól. Ez a kombináció afelé mutat, hogy a bankok néhány rossz hírt is elhintenek, amit más negyedévekben nem szívesen tennének. Emiatt a rossz minőségű eszközökön nagyobb értékvesztés jöhet (bár a hitelportfólió minősége jónak nevezhető), egyes költségeket pedig vastagabban számolhatnak el, hogy a 2017-es bázis ne legyen olyan erős, így 2018-ban impresszív növekedést mutathassanak fel, amiben már az alacsonyabb adószint is éreztetni fogja a hatását. A halasztott adókövetelés leírása lehetőséget ad más speciális, egyszeri negatív tételek elszámolására is.


Kit érdekel, mi történt a negyedik negyedévben? Ez már egy régi dolog
- mondta a CNBC-nek Amerika egyik leghíresebb bankelemzője, Dick Bove. A Vertical Group szakértője szerint a befektetési banki tevékenység számai és a hitelezési adatok lehetnek igazán érdekesek, nem az, hogy 2017 végén milyen egyszeri tételeket számoltak el a bankok. A befektetőknek arra érdemes koncentrálniuk, ami 2018-at meghatározhatja: a kereskedési bevételek fellendülésének és a hitelezés megtérülésének is jót tehet az emelkedő kamatkörnyezet, amit 2017 végén elszámolt tételek nem akaszthatnak meg. A bankszektor közel 3700 milliárd dollárnyi, bevételtermelésre hasznosítható likviditáson ül, a befektetési banki tevékenység számára pedig a részvénykibocsátások felpörgése (pl. a később várható Uber-IPO) is jó hír lehet a következő 1-2 évben. A Verticalnél a Goldman Sachsben bíznak most a legjobban (a nagybankok közül tavaly ennek az árfolyama emelkedett a legkisebb, 6,4%-os mértékben), a befektetési bankot tavaly jórészt eladási kategóriába sorolták, most azonban már vételre ajánlják.

Eljött a bankok nagy napja: kisebbfajta vérfürdő készülődik