A bevételekre lefelé, a költségekre felfelé mutató tényezők hatnak a magyar bankrendszerben, az elmúlt másfél év jövedelmezősége nem fenntartható - értettek egyet a bankvezérek az egri Közgazdász-vándorgyűlésen. A hitelezés visszaesésétől és a túlzott banki kockázatvállalástól egyelőre nem kell tartani, de egy esetleges kamatemelkedés negatív hatásaira fel kell készülniük a bankoknak. A fiókszám további csökkenésére és kontakt centerekké való átalakulására van kilátás.

Bankvezéri kerekasztal lesz a Portfolio október 5-ei Budapest Economic Forum című konferenciáján is, regisztráljon most!

Kereskedés OTP-részvényekkel a Portfolio Online Tőzsdén!

A magyar bankrendszer jelenét és jövőjét értékelte Nagy Márton MNB-alelnök és hat banki vezérigazgató a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján. Az alábbi kérdéseket tárgyalták meg.

Mi ma a legnagyobb kihívás a bankok számára?


Zolnai György (Raiffeisen) szerint a digitalizáció a legnagyobb kihívás a bankszektor számára, Jelasity Radován (Erste) szerint pedig az ügyfeleik figyelmét folyamatosan fel kell hívni arra, hogy bankban is lehet hitelt felvenni, az ügyféligények követése az egyik legnagyobb kihívás. Vida József (Takarék Csoport) pedig az alacsony kamatszintben látja a legnagyobb veszélyt. Wolf László (OTP) elsőként a belső működés átalakítását emelte ki: fontos, hogy ez jól lekövesse a modernizációt és a digitalizációt. Utóbbi persze rövid távon nem válasz a jövedelmezőségi kihívásokra. Balog Ádám (MKB) szerint a bankok nyereségességét tartósan nyomasztják bizonyos hatások, a legnagyobb rövid távú kihívás ezért a hatékonyságjavítás, hosszabb távon pedig egy "fejőstehén" termék megtalálása (termékinnováció) és technológiai fejlődés. Hegedüs Éva (Gránit Bank) a technológiai fejlődést, a konzervatív hitelezést és a profitabilitás növelését nevezte meg a legfontosabb kihívások között.

Magyar bankvezér: egy IT-fejlesztő az én fizetésemet mondta be bérigényként

Zolnai György (Raiffeisen), Jelasity Radován (Erste),
Vida József (Takarék Csoport), Wolf László (OTP), Balog Ádám (MKB), Hegedüs Éva (Gránit Bank) és Nagy Márton (MNB) az MKT által szervezett Közgazdász-vándorgyűlésen.

Fenntartható-e a jelenlegi banki jövedelmezőségi szint?


Tavaly után idén is 12% felett lehet az átlagos tőkearányos megtérülés (ROE) a magyar bankrendszerben. Hegedüs Éva felhívta a figyelmet, hogy a jó számok nagyrészt egyszeri tételeknek köszönhetők. A jövedelmezőségi problémákra a konszolidáció és a niche piaci jelenlét lehet a legjobb válasz. Balog Ádám szerint a mostani banki profitok általában nem fenntarthatók, a költségekre felfelé, a bevételekre lefelé mutató nyomás helyeződik. Volt olyan IT-fejlesztő, aki felvételkor az ő bankvezéri fizetésére tartotta volna igényt. Wolf László a kockázati céltartalékok visszaírását emelte ki, miközben ezek javították az eredményt, a nettó kamatbevételek nem nőttek. A fejlesztések közel felére a hatósági megfelelés miatt van szükség, ezek főleg EU-s előírások. A kamatok emelkedése nagyobb kockázati költséget és magasabb marzsot hozhat. Hogy ezek eredője pozitív legyen majd, a kockázatokban nem szabad kompromisszumot kötni. Vida József szerint a takarékszövetekzetek összességében gyengén teljesítettek eddig, ezen jelentősen javítani szeretnének. Év végére 12 entitás maradhat a több mint 100 korábbi takarékból, ez segíthet a jövedelmezőség javításában. Jelasity Radován szerint nem fenntartható a jelenlegi jövedelmezőségi szint, a kockázati visszaírások pl. idén és részben jövőre még megismételhetők, de erre hosszú távon nem lehet építeni. Zolnai György úgy gondolja, a 12%-os ROE-ból legfeljebb 4-5% fenntartható, a kockázati költség jelenleg nem költség, hanem bevétel az ingatlanpiac javulásának és a konjunktúrának köszönhetően, de ez csak egy ideig lesz így. Nagy Márton (MNB) felhívta a figyelmet, hogy a kockázatmentes hozamhoz képest ma ott tart a bankrendszer jövedelmezőségének fenntartható része, ahol a válság előtt volt.

Hogy alakul a lakossági hitelezés kockázati szintje a következő években?


Zolnai György felhívta a figyelmet, hogy a lakásárakban és az egy főre jutó hiteltartozásban is le vagyunk maradva a régiós országoktól, Németországtól és Ausztriától pedig főleg, így van növekedési lehetőség. Jelasity Radován lát lazulást a hitelkritériumokban, amitől igazán tartanak, az, hogy a bankok mennyire tudnak közvetlenül, és nem egyéb csatornákon keresztül hitelezni. Fennáll a veszélye, hogy az ügynökök többet fognak keresni a hitelezésen, mint más tevékenységeken. Vida József a lakáshitelezésben kiemelte a CSOK pozitív hatásait is, a kockázati kritériumok túlzott lazulásától nem tart, a szabályozás megfelelő védőhálót nyújt ez ellen pl. a jövedelemarányos törlesztőrészlet szabályozás révén. Wolf László szerint egyelőre túlzott kockázatok nélkül tud növekedni a lakossági hitelezés, de probléma, hogy túlzottan koncentráltak a lakásépítések, a vidéki kisebb települések sokkal kevésbé veszik ki a részüket a növekedésből. Balog Ádám is optimista a lakossági hitelezés jövőjével kapcsolatban. Hegedüs Éva szerint a Gránit Bank affluens ügyfélkört szolgál ki, így kockázatai nagyon alacsonyak, a bankrendszer kockázatát pedig elsősorban a változó és fix hitelek arányában látja. A kamatok emelkedhetnek, kérdés, az ügyfelek jövedelme ez ellen elégséges-e, így a fix kamatozású hiteleket előtérbe kell helyezni.

Gőzerővel megy a fióktalanítás - mi lesz a fiókhálózatok sorsa?


2010 óta 20%-kal csökkent a hitelintézeti szektor fiókszáma Magyarországon, ami a régióban átlagos csökkenésnek mondható, a Baltikum jár élen a csökkentésben (majdnem -50%). Hegedüs Éva megígérte, hogy a Gránit Bank nem fogja csökkenteni fiókszámát (egy van neki), de a bankrendszerben további csökkenésre számít. Balog Ádám szerint az MKB fiókszáma egészséges, minimálisan változhat csak, a bankrendszerben is sokáig szükség lesz valamennyi fiókra. Wolf László szerint is sokan igénylik a fiókokat, de előtérbe kerül a tanácsadás, és csökkenni fog a fiókok alkalmazotti létszáma. A fiókokat részben kontakt centerek válthatják fel. A fióklátogatások száma kb. 20%-kal csökkent az OTP-nél 5 év alatt. Vida József szerint tény, hogy a 2740-es tavalyi hazai fiókszámból mintegy 1300 volt a takarékszövetkezeteké volt, várakozása pedig az, hogy 2020-ra összesen maradhat a bankrendszerben 1300-1500 fiók. Hosszú távon kevesebb takarékszövetkezeti fiók maradhat. Jelasity Radován elmondta: 2010 óta 200-ról kb. 115-re csökkentette az Erste a fiókszámát, és ügynökszámát is körülbelül felére csökkentette, miközben ügyfélszámát jelentősen növelte. Zolnai György szerint a Raiffeisen 140-ről ment le 70-re, ők már "nagyon lefogytak", a tapasztalat az, hogy nem lehet csak direkt csatornán ügyfeleket szerezni. Remélem, mindenki csökkenni fog, mi nem fogunk - mondta humorosan.

Hogy állunk, merre tartunk a digitális fejlődésben?


Zolnai György szerint számos szolgáltatásban nagy lehetőség van ebben, nem vagyunk lemaradva a régiótól. A blockchain szerinte egyelőre a futottak még kategóriába tartozik, ebben nem látják még a nagy üzleti lehetőséget. Jelasity Radován szerint az Erste Groupnál sikeres innovációkat Magyarorszára is bevezetnék, ennek sikere és tempója jelentős mértékben múlik a hatóságokon és a versenytársakon. A takarékszövetkezetek Vida József szerint alvó oroszlánként ébredhetnek majd fel a digitalizáció területén, sok még a kihívás, és érzékelik az e téren növekvő ügyféligényeket. Lehetőségeikhez mérten minden jó megoldást le fognak másolni, eljuttatva ezeket a vidéki ügyfelekhez. Wolf László szerint nemcsak a bankokon, az ügyfeleken -s a szabályozókon is múlik, hol tartanak a digitalizációval. A szolgáltatások modernizációja mellett legalább olyan fontos a belső folyamatok digitalizálása. Balog Ádám szerint alapfeltétel az alaprendszerek gyors és stabil működésére, hiszen ezekre rengeteg mindent lehet építeni. Hegedüs Éva rámutatott: a később fejlődők gyorsabban tudják adaptálni az újdonságokat, ez nagy előnyünk lehet.

Fintech: lassan változik a szabályozás


Hornung Ágnes államtitkár a fintech szabályozása kapcsán előadásában arra utalt, hogy néhány kivételtől eltekintve (pl. PSD2, PAD és GDPR irányelvek) az EU-s jogszabályalkotás gyerekcipőben jár. A fintech forradalom a szabályozás előtt halad, így Magyarország is csak késve követi szabályozással a piac fejlődését. A fintech kezelésére a 2018 januárjától hatályba lévő PSD2 tekinthető az első lépésnek, ennek révén az irányelvnek megfelelő fintech cégek hozzáférnek majd a banki átutalási, számlavezetési rendszerekhez. Két nagy újdonságot vezet be az irányelv: az egyszerűsített online vásárlás (PISP) és a számlainformációk összesítése (AISP) lehetőségét.

Bankvezéri kerekasztal lesz a Portfolio október 5-ei Budapest Economic Forum című konferenciáján is, regisztráljon most!