Egy frissen benyújtott törvényjavaslat előírná az életbiztosításokat értékesítő ügynököknek, hogy értékesítés előtt igényfelmérőt töltessenek ki az ügyféllel, valamint kötelezővé teszi a költségek megismertetését - igény esetén akár egészen a jutalékokig. Ezen felül az ügynököknek folyamatos képzéseken kell részt venniük - nem lesz elég csak a "betanításkor" beülniük a hatósági képzésre. A biztosítási tevékenységről szóló törvény (Bit.) mellett a kgfb-törvényt is módosítanák, de kés alá kerül a pénzforgalmi, pénzintézeti és jegybanki törvény is.

Az új törvényjavaslat az alapoktól kezdi: módosul az is, hogy mit jelent egyáltalán biztosításközvetítőnek lenni.

Törvénybe foglalnák, hogy a közvetítő az ügyfél számára nyújt igényfelmérést és szervez, lát el biztosítási feladatokat - korábban a közvetítő a "biztosítási szerződés létrehozására irányuló" tevékenységet végzett.


Minden jel szerint ez az ügyfél érdekeinek törvényi priorizálására irányuló módosítás. Az is bekerül a törvénybe, hogy a közvetítő javadalmazás ellenében dolgozik, megalapozva ezzel az ügynökök díjazásának transzparenciáját.

Ahhoz, hogy valaki biztosításközvetítő lehessen:
  • szükséges lesz a büntetlen előélet,
  • valamint senki nem lehet közvetítő, aki korábban vezető tisztségviselő volt olyan gazdasági szervezetnél, biztosítónál, ami csődbe ment.

Az értékesítőknek folyamatosan fejleszteniük kell szakmai ismereteiket, évente legalább 15 órányi szakmai képzésen is részt kell venniük és ezt igazolni is kell a felügyeletnek, ha ellenőrzése kerül sor. A törvény kimondja, hogy az egyes és többes ügynökök is függő ügynököknek számítanak.

Értékesítést illetően a következő fontosabb változások lesznek:
  • az ügynöknek meg kell adnia a megbízója nevét és címét,
  • valamint egy igényfelmérőt is ki kell töltetnie az ügyféllel.
  • Nem életbiztosítási termékek értékesítésekor egy egységesített biztosítási termékismertetőt is át kell adni az ügyfélnek - ez egy rövid összefoglaló, amit a biztosító előre meghatározott szabályok alapján rak össze és a termékek fontosabb paramétereit tartalmazza.
  • Keresztértékesítéskor az ügynöknek tájékoztatnia kell az ügyfelet, hogy van-e lehetőség a "kapcsolódó" terméket külön is megvenni.
  • A termékeket csak előre meghatározott célcsoportoknak lehet értékesíteni, ennek megvalósulásának érdekében a biztosítók különféle célpiacokra kell termékeket kialakítaniuk, valamint belső ellenőrzési rendszert is ki kell építeniük.


Befektetési termékek értékesítésénél az ügyféllel minden költséget - beleértve a mögöttes költségeket és a tanácsadás költségeit is (vélhetően itt a jutalékra gondolt a törvényhozó) - közölnie kell az ügynöknek. Ezt alapból az összesített formában (TKM) kell ismertetni az ügyféllel, de ha kéri az ügyfél, részletezni kell a pontos számokat. Ezt a tájékoztatás nem elég értékesítéskor megtenni, a befektetés élettartama alatt rendszeresen, legalább évente biztosítani kell az ügyfél számára.


A biztosítóknak, illetve viszonybiztosítóknak kötelező lesz belső nyilvántartást vezetniük ügynökeikről, vezetőikről, felügyeleti feladatok elősegítésének céljából és a változásokat nyomon követni. Az adatokat a biztosítási jogviszony megszűnését követő öt évig tárolhatja a biztosító.

Mindez összhangban van az MNB és az NGM közös projektjével, az etikus életbiztosítási koncepcióval. Ennek kulcsfontosságú eleme a 2017. január 1-jén élesedett unit-linked ajánlás, amely többek közt
  • megtiltja a megtakarítási célú életbiztosítások esetén a rejtett költségek felszámítását (ez elsősorban a mögöttes vagyonkezelési és a kezdeti költségeket érinti),
  • egységesíti a termékek költségeinek elnevezését (vagyis megtiltja a költségek elbagatellizálását),
  • elvárja, hogy hazai kötvény- és részvényalapok is elérhetőek legyenek a unit-linked biztosításokhoz tartozó eszközalap-kínálatban,
  • megszabja a rendszeres díjakból beérkező minimum befektetendő díjrészt,
  • a termékek teljes költségmutatójának (TKM) számítási módszertanát és határait is szabályozza.

Részletesen a szabályozásról és hatásairól itt írtunk:
2016.06.29 13:00 Az életbiztosítások kétharmadát forgatja fel az MNB új intézkedése
2017.01.09 05:50 Végleg kinyírta az MNB a méregdrága életbiztosításokat
2017.03.02 14:54 Leradírozta az MNB az életbiztosítások felét a piacról
2017.06.13 16:55 Mit művelt az MNB a nyugdíjbiztosításokkal?
2017.06.06 10:55 Végre megnézheted, melyik a legjobb életbiztosítás
Módosul a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításól (kgfb) szóló törvény is, többek között azzal, hogy ha a biztosító mondja fel az ügyfél szerződését (erre az évforduló előtt 30 nappal van lehetősége), nem lesz köteles a megszűnést követő biztosítási időszakra vonatkozó ügyfél-ajánlatot elfogadni. Emellett a biztosító az ügyfél ajánlatát 15 napon belül felülvizsgálhatja és elutasíthatja, ha erre megfelelő indokot talál.

Ha érdekli az egyébként 127 oldalas előterjesztés, itt merülhet el a részletekben.