A következő fél év alkalmat teremthet az úgynevezett elsétálási jog magyarországi bevezetésére - mondta a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, Schadl György a Magyar Időknek, amely úgy tudja, az elsétálási jog bevezetése már felmerült a kormányzat berkeiben is.

A lap keddi számában megjelent cikk szerint rövid úton komoly jelentőségűvé válhat az a jogszabály-módosítás, amelyet nemrégiben szavazott meg a törvényhozás, és amely a kilakoltatási moratórium kezdetét előre hozta november 15-re és a végét az eddiginél két hónappal későbbre, április végére tolta.

2017.10.31 11:55 Devizahitelesek, figyelem: radikális megoldást akar a KDNP
Egyesek szerint a moratórium meghosszabbítása módot adhat arra, hogy a törvényhozás rendezze a devizahitelezés egyik igencsak ellentmondásos kérdését. Többször is előfordult ugyanis, hogy bár az adós mindent megtett devizahitelének visszafizetéséért, végül mégsem lehetett elkerülni az ingatlan elárverezését. Ráadásul a banki tartozásból még úgy is maradt nemegyszer milliós összeg, hogy az ügyfél minden érdemi vagyontárgyát dobra verték.

Az ilyen esetekben igazságos megoldás lehetne az úgynevezett elsétálási jog hazai bevezetés - mondta a végrehajtók vezetője. A tengerentúlon alkalmazott módszer lényege, hogy ha az adós minden érdemi vagyontárgyát értékesítik, akkor az érintett - bizonyos feltételekkel - mentesül az esetleg fennmaradó tartozás megfizetése alól.

Schadl György szerint a megoldás idehaza csak akkor működhetne, ha szigorú kitételek érvényesülnének. A hazai elsétálási jog például csupán a korábbi devizahiteleknél jöhetne szóba; azért csak ott, mert az ilyen kölcsönök adósait korábban rendkívüli helyzetbe hozta az árfolyamok elszabadulása. Emellett az elsétálás joga csak azokat illethetné meg, akik a banki hitelüket legalább részben megpróbálták törleszteni, miközben minden más fizetési kötelezettségüket teljesítették.

Az MNB két évvel ezelőtti elemzése alapján a nem teljesítő jelzáloghitellel rendelkező ügyfelek több mint 80 százalékánál a tartozás teljes összege (fennálló tőke és hátralékok) meghaladja a felvett hitelösszeget. A tőketartozás összege az ingatlanfedezethez képest jelentősen emelkedett a válság kitörése óta, jelenleg átlagosan 110 százalékot tesz ki, illetve 140 százalékot, ha a mutatót a teljes tartozás (tőke mellett hátralékok) alapján számoljuk.

A világ több országában már ismert elsétálási jog azokon segítene, akiknél a tartozás összege meghaladja a lakás forgalmi értékét, a kettő különbözetét engednék el az adós számára, hogy aztán a lakás eladása után az adós új életet kezdhessen. Egy ilyen lépés azoknál a hiteleknél jelentene többlet veszteséget a bankok számára, amelyekre nem képeztek elégséges céltartalékot. E hitelek céltartalék-fedezettsége azonban a lakossági jelzáloghitel-állomány nagy részében ma már olyan magas, hogy az elsétálási jog bevezetése nem érintené jelentősen a bankok megtérülését. Különösen, ha a különbözet egy részét vagy egészét az állam megfizetné a bankoknak. Ez azonban az adófizetnőknek súlyos tíz-, ha nem százmilliárdjaiba kerülne.

Kétségtelenül növelné viszont az erkölcsi kockázatot egy ilyen lépés, hiszen azt üzenné mindenkinek, hogy nem kell megfizetni a hiteltartozás egészét. E vonatkozásában kifejezetten káros volna, ezért nagyon megfontoltan szabad csak ilyen lépést megtenni.


Alábbi ábránk a bankok nem teljesítő lakossági hiteleinek a megoszlását mutatja, ugyanakkor a statisztikából már kikerült, követeléskezelőknek tartozó ügyfelek tartozását is érintheti akár egy ilyen lépés.

Elengednék a devizahitelesek tartozásának egy részét