2024 első negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 0,8%-kal meghaladta az előző negyedévit, ezzel a stagnálást növekedés váltotta fel, és a várakozások szerint innentől pozitív előjelű GDP-számokat fogunk látni. A szakértők előzetesen 0,5%-os GDP-bővülésre számítottak, a megnövekedett becslési bizonytalanságot figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy a KSH jelentése kis mértékű pozitív meglepetést okozott.
Az idei első negyedéves adatokat 15 nappal korábban tette közzé a hivatal, ezzel
Magyarország az Európai Unió 13. tagállamaként T+30 napos határidővel publikálja első GDP-becslését, azaz az eddigi, a negyedévet követő 45. napon közölt GDP volumenindexet 15 nappal korábban, a negyedévet követő 30. napon teszi közzé.
Az alap módszertan a két becslés között nem változik, a különbség az alapadatok elérhetőségében, mennyiségében van.
Az elmúlt időszak fejlesztéseinek köszönhetően javult az adatok beérkezési aránya a T+30 napos becsléshez, több adminisztratív adatforrás áll rendelkezésre, amelyek mára beépíthetővé váltak a számításokba, valamint az adatfeldolgozási folyamatot is fejlesztette a hivatal
– mondta Cseh Tímea, a KSH Nemzeti számlák főosztályának vezetője az erről szóló sajtótájékoztatón.
A negyedéves GDP-adatok becslésére vonatkozó kötelezettségeket uniós jogszabály (az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete) írja elő, amely a tagországoktól megköveteli a T+60 napos adatküldést. Az Eurostat „gentlemen’s agreement” alapon azonban szorgalmazza az ennél is korábbi adatküldést, miután 2003-tól publikálják gyorstájékoztató formájában a T+45 napos, 2016-tól pedig a T+30 napos GDP volumen változásokat. Ha egy tagország nem küld ezekhez a becslésekhez alapadatot, azzal az uniós (vagy euróövezeti) számítás pontossága, megbízhatósága és relevanciája sérül, ezért az Eurostat különböző becslésekkel pótolja a hiányzó adatokat.
"A KSH folyamatosan azért tevékenykedik, hogy a legaktuálisabb és legmegbízhatóbb statisztikai adatokat biztosítsa felhasználói számára, a jelenlegi fejlesztése az első lépés abban a törekvésünkben, hogy a hivatal az első három közé kerüljön az európai statisztikai hivatalok versenyében, amihez fontos a felhasználók elégedettségének növelése, amely, többek között az adatok piacra kerülési idejének csökkentésével érhető el" - tette hozzá Kincses Áron, a KSH elnöke.
A gyorsabb adatközlés hátteréről alábbi cikkünkben részletes beszámoltunk.
Címlapkép forrása: Portfolio
