A 2022-es ukrajnai inváziót követően a nyugati országok számos pénzügyi-gazdasági szankciót vezettek be Moszkva ellen, amelyek eleinte kisebb hatást gyakoroltak, mint azt előzetesen az elemzők várták. Az északi területeken viszont jelentősen visszavetették a beruházásokat a bevezetett korlátozások, amely különösen fájó lehet az oroszok számára. Az északi-tengeri területek szerepe az elmúlt években egyre fontosabbá vált, mivel a klímaváltozás hatására felmelegedő jégtakaró hatalmas lehetőséggel kecsegtette a térségi országokat. A tengerfenék ugyanis jelentős ásványkincseket rejt, illetve a hajózási lehetőségek is javulnak.
A térségi erőforrások kitermelésére hatalmas terveket szőtt korábban Moszkva, ám ezek most egyelőre elakadni látszanak.
Az északi Kara-tengeren Oroszország jelentős gázmezőket fedezett fel, amellyel szerettek volna a világ cseppfolyósított-földgáz (LNG) piacának élére ugrani. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra évente 100 millió tonna LNG-t fognak majd exportálni, ezzel pedig hatalmas nyereséget tudnak elkönyvelni – a várakozások szerint évente mintegy 35 milliárd dollárt. Az elképzelés az ukrajnai háború kirobbanását követően még fontosabbá vált, mivel a tengereken szállítható energiahordozók kiválthatták volna a korábbi, európai csővezetékes szállításokat. A 25 milliárd dolláros befektetést jelentő Arctic LNG 2 létesítmény sorsa azonban jól példázza, hogy vélhetően módosítani kell majd az eredeti elképzeléseken.
Oroszország jelenleg a világ negyedik legnagyobb LNG termelője, viszont az Arctic 2 lett volna az a zászlóshajó beruházás, amellyel megháromszorozták volna az eddigi kapacitásokat.
A főleg más országok termékeire támaszkodó elképzelés azonban megfenekleni látszik, mivel több kulcsfontosságú eszköz hiányzik a működéshez. Nyomós ok továbbá a fejlesztések folytatása ellen, hogy nem szállítják le a korábban megrendelt hajókat, valamint új vevők sem érdeklődnek az orosz földgáz iránt. Az LNG ráadásul magas szintű technológiát igényel annak kényes szállítása miatt, így vélhetően erre nem is tudják megtalálni a megoldást egykönnyen Moszkvában.
Az Arctic LNG 2 fejlesztésének legnagyobb akadálya a tartályhajók rendelkezésre állása. Ez a gyenge pontja az orosz általános stratégiának
- mondta Thane Gustafson, a Georgetown Egyetem professzora,
Az amerikai stratégia tudatos Moszkva egyik legfontosabb szektora ellen, 2023-tól tudatosan az LNG-kapacitások fékezésére koncentrálnak. Washington taktikájának azonban vannak hátulütői is, például, hogy az említett Arctic 2 jelentős mennyiségben éppen a nyugati szövetségesektől vonzott be tőkét, így részesednek belőle japán, francia de kínai cégek is. A problémákat már az orosz kormány is felismerte, ezért elkezdték átformálni a jövőre tekintő forgatókönyvet. Ebben már 2027-ig csak óvatos növekedés látható, amely azt jelezheti, hogy a gigantikus méretű projekt még pár évig nem tud tényleges eredményeket felmutatni. Hozzá kell tenni, hogy az oroszoknak vannak LNG szállítására alkalmas tartályhajóik, amelyet megpróbálhatnak saját gyártásban előállítani, ám ezek elkészülte is vélhetően éveket venne igénybe.
Címlapkép forrása: Getty Images
