Oroszország régóta törekszik arra, hogy növelje részesedését a globális LNG-piacon, és az ukrajnai háború megerősítette ezen ambícióinak fontosságát. Moszkva 2030-ig háromszorosára akarja növelni az cseppfolyósított földgáz-kitermelését, ami legalább 35 milliárd dolláros éves bevételt jelentene. A zászlóshajónak számító Arctic LNG 2-projektet érintő korlátozások azonban egyelőre bénítólag hatnak az orosz tervekre – írja a Bloomberg.
Amióta a Biden-kormányzat tavaly szankciókat vezetett be az Arctic LNG 2 létesítmény ellen, a kínai és indiai vevők még kedvezményes áron sem hajlandóak LNG-t vásárolni onnan. Szingapúri és londoni ügyvédek visszaléptek a projektben való részvételtől, a szállítóhajók gyártói pedig megijedtek a korlátozásoktól, így jelenleg több százmillió dolláros vételárú, a projekthez épített hajók állnak a dél-koreai szárazdokkokban.
A kőolajexporttal ellentétben, amely az árkorlátozás és más szankciók továbbra is kisebb zavarokkal, de nagy bevételeket hoz Moszkvának, addig az LNG-t nehezebb mozgásban tartani, mivel a szuperhűtött üzemanyag betöltéséhez és szállításához bonyolultabb technológia szükséges. Az Európai Unió, amely továbbra is az orosz LNG-re támaszkodik, saját intézkedések bevezetésére készül, jelezve, hogy a háború harmadik évébe lépve már a földgázra is kész szankciókat kivetni.
A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa 2023-ban kezdett el foglalkozni az orosz LNG-bővítési tervek megbénításával, és végül az Arctic LNG 2 projektet vette célba. Most, egy szélesebb körű terv részeként, amelynek célja, hogy megakadályozza Oroszországot bármilyen új, jelentős bevételt eredményező energiaprojekt kidolgozásában, az USA biztosítani akarja, hogy az északi-sarkvidéki vállalkozás teljesen bedőljön.
Az Arctic LNG 2 létesítmény társtulajdonosa a japán kormány, a kínai állami olajvállalatok és a francia TotalEnergies. Az Arctic LNG 2 lebénításának az az előnye, hogy fájdalmat okoz Moszkvának, miközben csak korlátozott hatása van a globális földgázpiacokra. Az amerikai fogyasztókat érintő következmények visszafogottak, az LNG-kereskedelemhez pedig drága, speciális hajókra van szükség, amelyeket műholdas adatokkal lehet követni, ami szinte lehetetlenné teszi egy alternatív flotta létrehozását, vagy a tengeri áttöltést.
Thane Gustafson, a Georgetown Egyetem professzora szerint az Arctic LNG 2 fejlesztésének legnagyobb akadálya a tartályhajók rendelkezésre állása. Oroszország rendelkezik a világ legnagyobb földgázkészletével – a bizonyított tartalékok mintegy 20%-ával –, de ezt még bevételre kell váltania, amihez szállítania kell a földgázt.
A Kreml szerint 2030-ig évente több mint 100 millió tonna LNG-t akar exportálni, szemben a tavalyi mintegy 31 millió tonnával, de ez az új projektek bedöntésével meghiúsulni látszik.
A Bloomberg által megkérdezett kereskedők és elemzők egyike sem számított arra, hogy a létesítmény, amely a három termelési vonatból csak az egyiket építette ki, eléri a teljes kapacitást, amíg a szankciók érvényben vannak. A Novatek, a projekt mögött álló orosz vállalat folytatja a munkát, és Kínában alkalmazottakat vett fel, hogy megpróbáljon vevőket találni, februárban pedig tisztviselőket küldött Indiába ugyanezen célból. Konkrét szerződést azonban még sehol nem tudtak kötni.
A legutóbbi adatok alapján a szankciók más területeken is elkezdték kifejteni a hatásukat: a bankokra és pénzintézetekre kivetett szankciók miatt az orosz külkereskedelem elkezdett csökkenni, mert a pénzügyi világ szereplői nem akarják megégetni magukat a nyugati tiltásokkal, ezért nem váltanak rubelt a tranzakciókhoz. A gázpiacon pedig az látszik, hogy 2023-ban két évtized után először jelentett veszteséget a Gazprom, mert a vevői szintén félnek a szankcióktól.
Az új nyugati szankciók főleg a korlátozásokat kijátszó kínai, azeri és emírségekbeli cégeket vette célba, ami már márciusban az orosz export csökkenését váltotta ki, amire két éve nem volt példa. Azonban szakértők szerint Kína továbbra is segíti majd Moszkvát az ügyleteiben, viszont ezt a Nyugat akár egy Pekinggel kötött enyhülés révén teljesen kiütheti – mint arról részletesen írtunk.
Címlapkép forrása: EU
