Több szempontból is tanulságos nemzetközi kiadványt készített Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet a tagországaiban végrehajtott legutóbbi adóreformokról. Magyarország két adatsorban is kirívóan szerepel, ami jó képet ad a hazai adórendszer irányairól.

Szerdán tette közzé az OECD a Tax Policy Reform 2017 című kiadványát, melyben a 2016-ban végbement adópolitikai változásokat és azok fő irányát foglalja össze szemléletesen. A számtalan grafikon közül most csupán néhányat emelünk ki, azok közül is kettő az, amin Magyarország neve mellett kiugró értéket találunk és erre meg is van a magyarázat.

Adóék-csökkentés


Az általunk kiemelt első grafikonon az OECD szakértői az adóék változását ábrázolták 2015 és 2016 között, egy átlagos jövedelmet kereső egyedülálló gyermektelen munkavállaló esetén.

Erről leolvasható, hogy Magyarországon volt a harmadik legnagyobb adóék-csökkenés nemzetközi összevetésben.

A személyi jövedelemadó, a munkavállalói járulék és a munkáltatói járulék teljes munkaerőköltséghez viszonyított arányának változása.

Áfa: egyértelmű trend


Az anyag azt is megállapítja, hogy
  • az áfa-bevételek (hozzáadott érték típusú közterhek) rekordszintre emelkedtek a tagállamok számait összesítve (a teljes adóbevétel 20%-át teszik már ki, lásd: 2. ábra), és
  • ez részben az általános áfakulcsok emelésével függ össze (lásd: 3. ábra).

A szakértők szerint ugyanis a globális válságot követően az országokban elterjedt gyakorlattá vált, hogy a költségvetési konszolidáció során az áfakulcs emeléséhez nyúltak, mivel ez azonnal bevételnövekedést eredményez, miközben közvetlenül nincs hatással a versenyképességre és az általános vélekedés szerint a legkevésbé káros a gazdasági növekedésre.

Az áfabevételek és a jövedéki adóbevételek (szaggatott vonal) alakulása a teljes adóbevételeken belül.

Az átlagos standard áfakulcs alakulása az OECD-orszégokban.


Magyarország szempontjából a második igencsak látványos grafikon az, mely szerint hazánk második az áfabevételek GDP-arányos értékében, ugyanis 2015-re az áfabevételek elérték a bruttó hazai össztermék közel 10%-át, ennél magasabb arányt csak Új-Zélandon mértek.


Ez részben köszönhető annak, hogy az OECD-tagállamok között a magyar általános áfakulcs a legmagasabb, másrészt 2015-ben már érezhetőek voltak a gazdaságfehérítő intézkedések bevételnövelő hatásai.