Decemberben 2,1%-ra csökkent az infláció a novemberi 2,5%-ról a KSH friss adatai szerint, ami nem lepte meg az elemzőket. A Portfolio által megkérdezett közgazdászok 2,2%-ot vártak, míg a Magyar Nemzeti Bank éppen 2,1%-ot. 2017 egészében 2,4%-kal nőttek a fogyasztói árak. Az infláció várhatóan idén sem éri el a jegybank 3%-os inflációs célját, így az MNB kitarthat a jelenlegi monetáris politikája mellett.

Alig nőnek az árak Magyarországon


A tavaly decemberi 2,1%-os infláció nem okozott meglepetést, ami alacsonyabb a novemberi adatnál. Éves alapon az élelmiszerek, a szeszes italok és dohányáruk áremelkedése haladta meg az átlagot, miközben a szolgáltatások és az üzemanyagok ára csak szerény mértékben nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért pedig kevesebbet kellett fizetni, mint egy évvel korábban.

Egy hónap alatt, novemberhez képest nem változtak az árak, amiben szerepet játszott, hogy a járműüzemanyagok árcsökkenése lehúzta a szolgáltatások és az élelmiszerárak növekedését, de a többi termékkör esetében is inkább mérsékelt csökkenést (tartós fogyasztási cikkek, ruházkodás) láthattunk.

Az infláció havi és éves változását az alábbi táblázat foglalja össze:

Alig nőnek az árak Magyarországon



Fontos kiemelni, hogy nem csak az inflációs főindex került lejjebb, hanem a maginfláció is (ez kiszűri a gyorsan változó árú termékek áralakulását), amely a novemberi 2,7%-ról 2,6%-ra csökkent. Az általunk használt negyedéves évesített maginfláció is csökkent az elmúlt hónapokban, ami szintén visszafogott árnyomást jelez.

Alig nőnek az árak Magyarországon


A tavalyi év egészében 2,4%-kal nőttek a fogyasztói árak az előző évhez képest, ami hosszú távon alacsonynak számít, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy 2014 és 2016 között gyakorlatilag egyáltalán nem nőttek az árak (akkor 0,2%-os csökkenés és 0,4% közötti áremelkedés volt tapasztalható.)

Alig nőnek az árak Magyarországon


Az idei év elején segíthet alacsonyan tartani az inflációt egyes termékeknek áfájának a csökkentése (hal, sertés belsőség, éttermi szolgáltatás, internet), ugyanakkor az olajárak elmúlt időszakban látott emelkedése lehetséges, hogy később felfelé jelenthet kockázatot.

A bérek 2018-ban is gyorsan nőhetnek - bár a tavalyinál azért kissé lassabban -, ez azonban várhatóan nem okoz komoly inflációs nyomást. Ugyanakkor középtávon a belső kereslet - a fogyasztás és a beruházások - növekedése már fokozatosan inflációnövelő hatású lehet. Az év elején érdemes lesz figyelni az inflációs indexet, ugyanis ilyenkor jellemzőek az átárazások, habár a legtöbb szakértő nem vár drasztikus áremeléseket. Részben azért sem, mert a magas béremelését részben kompenzálja a járulékok csökkentése.

A legtöbb szakértő szerint tartósan csak 2019 elején érheti el az infláció a jegybank 3%-os célját, így az MNB még kitarthat a laza monetáris politikája mellett.