Nagyobb német felelősségvállalást sürgetett a gazdasági és monetáris uniót jellemző egyensúlyhiányok kiküszöbölésében egy brüsszeli beszédében Andor László, korábbi magyar bizottsági tag, aki szerint "a gazdaságot jobban értő" és az euróövezet fenntarthatósága mellett elkötelezettebb pénzügyminiszterre van szüksége Németországnak - számolt be az eseményről a Bruxinfo.

Az eddiginél több empátiát és aktívabb hozzáállást tart szükségesnek Németország részéről a gazdasági és monetáris unió megreformálásához a második Barroso-bizottság magyar tagja, aki az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) keddi brüsszeli rendezvényén fejtette ki nézeteit a szociális politika jövőjéről és helyéről az európai integrációban. Beszédéből az aalábbi fontosabb gondolatok derültek ki:

  • A német társadalomnak nagyobb erőfeszítéseket kellene tennie annak érdekében, hogy jobban megértse az egységes valutaövezet perifériáján elhelyezkedő országok gondjait, így többek között azt is, hogy melyek a kialakult kiegyensúlyozatlanságok gyökerei.
  • A monetáris unióban elkerülhetetlen a pénzügyi transzferek valamilyen formája, így már a válság közben, a gazdasági és monetáris unió (EMU) reformjában is olyan sorrendiséget kellett volna felállítani, amiben a transzferek egyik szociális formája, a munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszer az első és nem pedig az egyik utolsó építőkocka kellett volna, hogy legyen.
  • A biztos azokat az anyagokat is vitatta, amelyeket az EU jövőjéről szóló vita keretében az Európai Bizottság terjesztett elő az elmúlt fél évben: véleménye szerint csak, a jelenleginél erősebb szociális dimenzió mellett válhat az EU erősebbé. Ehhez képest - mutatott rá - igaz, csak egyik opcióként, de először játszott el egy bizottsági dokumentum az európai szociálpolitika részleges leépítésének gondolatával.
  • Andor László síkra szállt azért, hogy az EU kohéziós politikájában továbbra is központi szerep jusson a szociális felzárkóztatásnak. Rámutatott, hogy ha a kohézió nem jól működik a perifériákon, akkor az növekvő mértékű szociális dömpinghez vezethet. Véleménye szerint a felzárkóztatási alapok ányításának és felhasználásának javítására kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, nem pedig nehezen teljesíthető feltételekhez kötni.
  • Mindemelett a Brexit kérdésére is kitért, amivel kapcsolatban összesen két negatívumot azonosított: egyrészt Nagy-Britannia a válást követően csábítást érezhet a szociális jogok deregulációjára, tisztességtelen versenyelőnyhöz jutva ezzel a kontinenssel szemben, másrészt pedig ha a figyelem túlságosan elterelődik a szociális dimenzióról más politikák, így a védelmi politika irányába.


(Bruxinfo)