Az utóbbi napokban felforrósodott a helyzet az USA és Észak-Korea között, sokak szerint küszöbön áll egy fegyveres konfliktus, ami akár komolyabb háborúba is torkollhat. Ha ez megtörténik, akkor a Nordea szakemberei szerint tovább nőhet a menekülőeszközök vonzereje.

Szerdán az észak-koreai rezsim bejelentette, hogy mérlegelik egy Guam elleni támadás lehetőségét miután Donald Trump amerikai elnök megfenyegette az országot, mely nem hajlandó felhagyni atomprogramjával. A befektetők azonnal a klasszikus menekülőeszközöket kezdték keresni, ennek köszönhetően erősödött a japán jen, a svájci frank, az arany és az állampapírok, miközben a részvénypiacokon az eladók kerültek túlsúlyba.

A Nordea elemzői szerint azért erősödhetett fel a menekülés a piacokon, mert Trump mostani kijelentése a legkomolyabb fenyegetés az amerikaiak részéről. Korábban is voltak olyan nyilatkozatok, melyek szerint az USA kész fegyveres erőt bevetni, azonban eddig inkább úgy tűnt, hogy diplomáciai úton rendezné a konfliktust Washington. Ráadásul a hétvégén az ENSZ biztonsági Tanácsa újabb szankciókat fogadott el az ázsiai országgal szemben, melyeket Oroszország és Kína is megszavazott. Ezek a becslések szerint harmadával vethetik vissza az észak-koreai exportot, így az országnak lényegesen kevesebb pénze lehet a fegyverkezésre - olvasható a Nordea csütörtöki elemzésében.

A bank szakemberei szerint alapvetően három forgatókönyv képzelhető el:

  • A Kína által szorgalmazott út, mely megakadályozná a helyzet további eszkalálódását. Ennek lényege, hogy Korea befagyasztja a rakétakísérleteket, cserébe az USA visszavonja katonai aktivitását a térségben. Ebben az esetben fennmaradna a helyzet romlásának kockázata, ezért a részvénypiac valószínűleg nem reagálna hevesen, a kockázatvállalás viszont visszatérne a piacra, ami kicsit növelné a hozamokat, ez az amerikai tízéves papír esetében 0-5 bázispontot jelentene. A devizapiacon pedig visszatérne az eddigi helyzet: rövid távon egy kis dollárerősödés, de hosszabb távon továbbra is gyenge amerikai fizetőeszköz. A Nordea szerint egyébként erre a forgatókönyvre van jelenleg a legnagyobb esély.
  • A második forgatókönyv egy rövid, kis veszteségekkel járó fegyveres konfliktus. Ebben az esetben bizonytalanság jellemezné a kockázatvállalási kedvet, az olaj ára akár 10 dollárral is eshetne a csökkenő kereslet miatt, nagy összeomlás viszont nem jönne a piacokon, mivel mindezt ellensúlyozná a gazdasági fellendülés. Emellett a jegybankok várhatóan óvatosabbá válnának, a normalizálódás 3-6 hónapot csúszna, a tízéves amerikai hozam pedig rövidtávon tovább erősödne, elérhetné a 0%-ot, majd onnan emelkedne ismét - vélik az elemzők. A devizapiacon egy ilyen forgatókönyv dollárerősödést hozna, különösen a nyersanyagdevizákkal szemben. Az euró-dollár 1,12-ig eshetne, a dollár-jen pedig a kockázatkerülés miatt 106-ig mehetne le.
  • A harmadik, és egyben legrosszabb opció egy kontrollálatlan háború lenne, ebben az esetben akár Kína és az oroszok is bekapcsolódhatnának. Ha ez megvalósul, akkor a Nordea szerint jelentősen esik a kockázatvállalás, emiatt az olaj akár 20 dollárral is olcsóbb lehetne. A jegybankok visszafordulnának, a Fed elhalasztaná mérlegének leépítését és 50 bázisponttal kamatot vágna, míg az EKB esetében szó sem lehetne a taperingről. A kockázatkerülés miatt esnének a kötvényhozamok, az amerikai tízéves például 1-1,5%-ig. Ezzel párhuzamosan a dollár 1,06-ig erősödne az euróval szemben, a jen viszont 100 alá kapaszkodna a dollár ellenében.