Minél kisebb egy vállalkozás, annál több dolgozót érint, így annál nagyobb terhet jelent az idei nagy minimálbér-emelés - ez derült ki a GKI Gazdaságkutató februári vállalati felméréséből. Az ágazatok közül a könnyűiparnak, az élelmiszeriparnak, a kereskedelemnek és az építőiparnak jelenti a legnagyobb kihívást a kötelező béremelés.

Minél nagyobb az adott vállalkozás, annál kevesebb munkavállalót érint a minimálbér-emelés okozta bérnövekedés. Míg a 20 fő alatti vállalkozások esetében a dolgozók 29 százaléka, és a 21-50 fő közötti kategóriában is a munkavállalók 23 százaléka érintett, addig a 250 fő feletti vállalatoknál már csak a létszám 14 százaléka minimálbéres. A garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) esetében a 20 fő alatti cégek dolgozóinak közel harmada (31%) kap ekkora bért. Ez az arány a vállalati méret növekedésével kissé csökken (21-25%), és a nagyvállalatoknál éri el a mélypontot 15 százalékkal.

A kis cégeket sújtja a leginkább a minimálbér-emelés


Az egyes ágazatokat eltérő súllyal érintik az intézkedések. A kötelező minimálbér-emelés a leginkább a könnyűiparnak okoz nehézséget, ott a dolgozók 37 százaléka minimálbéren foglalkoztatott, de az élelmiszeripart, a kereskedelmet és az építőipart is átlag felett sújtja (a létszám 27-28 százalékának kell bért emelni).

Átlag alatt van ilyen foglalkoztatott a fémiparban (13%), a vegyiparban (15%), a gépiparban (16%), az egyéb feldolgozóiparban (19%), valamint az üzleti szolgáltatásokban (20%).

A kis cégeket sújtja a leginkább a minimálbér-emelés


A garantált bérminimum emelése hasonló "rangsort" alakít ki. A három leginkább sújtott ágazat a könnyű-, az építő- és az élelmiszeripar, ahol átlagosan a létszám 32-35 százaléka alacsony bérű szakmunkás. A kereskedelemben és az üzleti szolgáltatásokban minden negyedik, az egyéb feldolgozóiparban minden ötödik munkavállalónak emiatt emelni kellene a bérét. A legjobb helyzetben ebben a tekintetben a gépipari cégek vannak, ahol a létszám 12 százaléka van szakmunkás minimálbéren.

A felmérésből tehát kirajzolódik, hogy a hazai kkv- és nagyvállalati kör nagy terhet kapott a "nyakába". A 4 százalékpontos járulékcsökkentés a nagy érintett létszám miatt alig jelent érdemi segítséget ebben a körben, így kérdéses, hogy ezt hogyan tudják majd kigazdálkodni a kisebb vállalatok, másrészt, hogy részben emiatt, hogyan alakulnak a minimálbér-emelésből befolyó állami bevételek, egy egyébként erősen túladóztatott körből.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése a minimálbér-emelés vállalati hatásait vizsgálta. Fontos kiemelni, hogy a felmérésben (5 fő feletti vállalkozások, 931 válasz) felül-reprezentáltak a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, és alul-reprezentáltak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok.